Kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök adózási szabályai

 

A kapcsolt vállalkozás fogalma

A kapcsolt vállalkozás alatt nem ugyanazt kell érteni, ha számviteli illetve, ha adózási szempontból közelítjük meg a kérdést.

A számvitelben akkor beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról, ha létezik egy beazonosítható, anyavállalatnak minősülő vállalkozás, illetve legalább egy további olyan vállalkozás, amely meghatározott függőségi viszonyban áll az anyavállalattal.

Adózási szempontból a kapcsolt viszony adózó és a vele kapcsolatban álló személy között vizsgálandó, ami azt jelenti, hogy magánszeméllyel összefüggésbe hozható ügyletek is szóba jöhetnek (magánszemély tulajdonos és vállalkozása).

A társasági adó törvényben:

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
 

Ebben az írásban csak az adótörvények szerint kapcsoltnak minősülő vállalkozások közötti kölcsön ügyletekkel foglalkozunk. Ez pedig magába foglalhat két olyan vállalkozást is, amelyek az adótörvények szerint kapcsoltak (például harmadik személy mindkettő esetében többségi irányítási befolyással bír), ugyanakkor előfordulhat, hogy a számvitel szerint nem minősíthetőek kapcsoltnak, mert egyikőjük sem minősül anyavállalatnak, vagy a köztük megállapítható befolyás mértéke nem meghatározó.

 

Adóalap korrekció a kapcsolt felek által alkalmazott ár és a piaci ár közötti eltérés miatt

A kamatmentesen nyújtott kölcsön, annál aki adja elmaradt bevételt jelent, amelynek nagysága a szokásos piaci kamat. A törvény kapcsolt vállalkozások esetében előírja, hogy ezzel az összeggel meg kell növelni az adóalapot.

Annál, aki kapja a kamatmentesen kapott kölcsön elmaradt ráfordítást eredményez, tehát magasabb adóalapot. Itt fennáll az adóalap csökkentési lehetőség, de csak abban az esetben, ha rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával, amelyben közli, hogy megnövelte az adóalapját a megfelelő összeggel.

Amennyiben van felszámított kamat, de ennek mértéke eltér pluszban, vagy mínuszban a szokásos piaci kamattól, úgy a fenti szabályt a különbözetre kell alkalmazni.

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Ebben a kérdésben érzünk egy kis jogbizonytalanságot a piaci kamatot illetően.

Aki adja a kölcsönt az a betéti kamatról mond le, tehát nála a kieső bevétel a számlavezető bankjánál alkalmazott betéti kamat mértéke.

Aki kapja a kölcsönt annál a ráfordítás az lenne, ha a bankjától venné a kölcsönt és azután kamatot kellene fizetnie (ez hitel kamat, ami nagyobb, mint a betéti).

 Az előbbi két szemponthoz még hozzájön, hogy független körülmények között nagy valószínűséggel egy harmadik eredményre jutnánk, amelyet nagyban befolyásolnak különböző piaci tényezők, mint a hitel biztosíték, hitelezési biztonság, hitelképesség és még sok minden más.

Mindezeket figyelembe véve, jó ha erről készül egy kimutatás, illetve egy aláírt megállapodás, amely alátámasztja, hogy a felek mit tekintenek piaci kamatnak. Ez azért fontos, mert az adóalapot a két félnek egyformán kell módosítania.

A szokásos haszon fogalmát a Tao. törvény így határozza meg:

18. § (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Véleményünk szerint független felek között a kölcsönt kapó számlavezető bankja által felszámítandó hitel kamatot lehet szokásos haszonnak tekinteni.

 

Az alul-tőkésítési szabály

Minden olyan gazdasági esemény esetében, amikor kapcsolt vállalkozások kölcsönt nyújtanak egymásnak, vizsgálandó az úgynevezett alul-tőkésítési szabály.

Az alul-tőkésítési szabály a kifizetett kamatok tekintetében érdekes, a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében. Amennyiben a kölcsön után kamatot nem számítanak fel, úgy nincs ráfordítás sem. Ilyen jogcímen tehát nem merülhet fel adóalap korrekció.

A 2012. adóévben változott a kötelezettség fogalma, mert korrekciós tételként levonható a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összege.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

 (5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

A szabály értelmezése lépésekben

1. A figyelembe veendő összeg megállapítása

• az adóévben a kölcsönvevő elszámolja a kamatot, amely nem egyezik meg a szokásos piaci kamattal és emiatt a különbözettel (amennyiben ez kevesebb, mint a szokásos piaci kamat) csökkenti adóalapját egyezően azzal, amennyivel a kölcsönt adó megnövelte adóalapját, vagy
  
• nem számol el kamatot (mert a kölcsönt kamatmentesen kapta), és a szokásos piaci árnak megfelelő kamattal csökkenti az adóalapját, mert a kölcsönt nyújtó kapcsolt fél ugyanannyival megnövelte az adóalapot
  
  

2. Miután megállapítást nyert, hogy a fentiek alapján van figyelembe vehető összeg, úgy következő lépésben meg kell határozni, hogy mennyi a 8. § (5)  bekezdés a)pontjában meghatározott kötelezettség adóévi átlagos napi állománya.

3. Kiszámítjuk a csökkentő tételként beszámítható követelések adóévi átlagos napi állományát.

4. Kivonva a kötelezettségek adóévi átlagos napi állományából a csökkentő tételként figyelembe vehető követelések adóévi átlagos napi állományát, megkapjuk azt a korrigált kötelezettséget, amelyet a további számításoknál figyelembe kell venni.

5. Újabb lépés a 8. § (5) bekezdés b) pont szerinti saját forrás adóévi átlagos napi állományának kiszámítása.

6. Megnézzük mennyi a saját tőke háromszorosát meghaladó korrigált kötelezettség (napi állományokat tekintve).

7. Kiszámítjuk a kötelezettség-többlet arányát az összes korrigált kötelezettséghez képest.

8. A kapott arányban a figyelembe veendő összeggel megnöveljük az adó alapját.

 Mindezeket a bonyolult összefüggéseket kezeli az általunk kidolgozott segédlet: Vállalkozások kamatelszámolása

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.