Mostani kérdésünk az, hogy van-e az ilyen vállalkozásnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?
A társasági adóról szóló törvény meghatározza azt a vállalkozói kört, amelyik köteles ezt a nyilvántartást elkészíteni:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
A társasági adóról szóló törvény megfogalmazását, ha megpróbáljuk magyarra fordítani, akkor azt mondhatjuk, hogy közép vállalkozástól felfele mindenki köteles a nyilvántartást elkészíteni. Kivételt képeznek azok az adózók (a többi kivételt most figyelmen kívül hagyva), amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik.
Itt meg is állhatunk egy pillanatra, mert tisztáznunk kell, hogy az önkormányzat bele tartozik-e az állam fogalmába? Ennek érdekében "begyűjtöttünk" néhány meghatározást:
Az állam fogalma
A helyi önkormányzat önálló gazdálkodó szervezet. Az önkormányzati vagyon körébe tartozik egyrészt az önkormányzat törzsvagyona, másrészt az önkormányzat vállalkozói vagyona. A törzsvagyon lehet forgalomképtelen és forgalomképes.
Az önkormányzatok törvényi felhatalmazás alapján végezhetnek közigazgatási feladatokat. A központi közigazgatási szervezeteknek csupán a központi közigazgatási feladatok ellátására lehet közvetlen befolyása. E két szervezetrendszer közötti alá- és fölérendeltség megszűnt. A központi közigazgatási szervezetek nem adhatnak az önkormányzatoknak utasítást. Elsősorban a törvényeknek alárendeltek.
A legkiterjedtebb jogosítványai természetesen az Országgyűlésnek vannak az önkormányzatokkal kapcsolatban.
A helyi önkormányzatok központi állami szervekkel való kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a helyi önkormányzatok önálló hatalmi tényezőt jelentenek, nagy önállósággal rendelkeznek, az államszervezet részei, de közvetlenül nincsenek alárendelve egyetlen szervezetnek sem.
Amennyiben a fenti sorok nem elég meggyőzőek az állam és az önkormányzat közötti fogalmi eltérés tisztázására, talán segít a Kkv törvény:
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
3. §
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
(6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni.
Láthatjuk, hogy a törvény itt különbséget tesz az állam és az önkormányzat között. S ezután talán egyértelműbbé válik, hogy az állami befolyás fogalmába az önálló hatalmi tényezőt képező önkormányzatok nem tartoznak bele. Vagyis az általuk tulajdonolt cégek nem jelentenek kivételt a nyilvántartási kötelezettséget illetően.
A nyilvántartás elkészítését konkrétan egy kormány rendelet szabályozza:
22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
A rendelet hatálya
1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(3) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót
a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és
b) ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás.
(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.
(5) Az adózó - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében.
A nyilvántartás elkészítése nem egyszerű feladat. E tényt támasztják alá, az adóhatóság vállalási árai, amelyeket az adózás rendről szóló törvénybe foglaltak:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
A szokásos piaci ár megállapítása
132/B. § (1) Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).
(9) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg.
Természetesen nem kötelező mindezt az adóhatóságtól megrendelni. Ez inkább csak az igazán nagy cégeknek jelenthet megoldást. Minden esetre, aki saját maga készít ilyen nyilvántartást, az igen körültekintően kell eljárjon. Már csak azért is, mert a vele kapcsolatosan kiszabható bírság is összhangban van a fentebb bemutatott vállalási árral:
172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak,
(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Összefoglalva, az önkormányzati cégek (25% tulajdonrész felett) nem minősülnek kisvállalkozásnak és vonatkozik rájuk a nyilvántartás elkészítési kötelezettség, amennyiben az önkormányzattal hatályos szerződése, megállapodása alapján az adóévben teljesítés történt.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése