Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakul - nesze semmi fogd meg jól!

Segítséget szeretnék kérni ÁFA ügyben. Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az ÁFA szempontjából, hogyan viselkedik az a tárgyi eszköz, amit nem apportként visz be (ad át) konkrétan az egyéni vállalkozó az Egyéni cégbe. Én úgy látom, hogy a törvényben itt hiba van, mivel ezzel nem foglalkozik a törvény, hanem csak azzal, hogy az Egyéni cég alakul át KFT-vé, RT-vé. Vagy van még egy olyan eldugott mondat, amit én nem találtam meg eddig a törvényben?

Szakmai megnyilatkozásokból is kitűnik, hogy számtalan bizonytalanság övezi az egyéni vállalkozó által alapítható egyéni cég körüli elszámolási és adózási kérdéseket. Név nélkül, néhány véleményt szeretnénk idézni:

"Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon. Az egyéni cég nem számít az egyéni vállalkozás jogutódjának."

"Az áfa törvény alapján termékértékesítésnek minősül, így áfa fizetési kötelezettséget eredményez az egyéni vállalkozó megszűnése, ha a megszűnéskor olyan termék (készlet, tárgyi eszköz) van a tulajdonában, amivel kapcsolatban a beszerzéskor áfát vont le."

"Ha a termékeket az egyéni vállalkozó az egyéni cégbe apportálja, akkor nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, ha a készlet, tárgyi eszköz szerzésekor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany volt és kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik."

"Az egyéni cég önálló cégnévvel azonosítható, a magánszemély vagyontárgyai kizárólag jogutódlás útján kerülnek át az egyéni cégbe."

"Az egyéni cégbeli egyedüli tagságot a törvény vagyoni betétként nevezi erre is vonatkoznak a visszterhes vagyonátruházás illeték és adószabályai."

"Ahogy minden más cégformára is a számvitel, és a társasági adózás (tao) az érvényes, az egyéni cégre nincs megkülönböztetés, legfeljebb annyi, hogy kiegészítő melléklet nélküli, úgynevezett „sajátos” számviteli beszámolót is készíthet."

"Az egyéni cég jogutódként viheti magával az egyéni vállalkozó kisvállalkozói adókedvezményeit."

"Az Szja. és a Tao. törvény ugyanakkor speciális szabályokat tartalmaz az egyéni cég alapításával, az egyéni vállalkozás egyéni céggé való átalakulásával kapcsolatban, részletesen szabályozva e két vállalkozási forma közötti átmenetet."

"Tekintettel arra, hogy az új szabályok értelmében az egyéni vállalkozó nem átalakul egyéni céggé, hanem alapítja azt, ezért az átalakuláshoz kapcsolódó illetékmentesség alkalmazásának nincs helye."
"Ha az egyéni vállalkozó például gépjárművet, ingatlant visz be az egyéni cégbe, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie."

"Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át."

"Az egyéni cégre és tagjára az Evtv. törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ettől azonban nem tekinthető gazdasági társaságnak sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.), sem más törvény alkalmazásában az egyéni cég."

"Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2010. január 1-jétől hatályos 26. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól."

"Mivel a kedvezményezett átalakulás definíciója tartalmazza, hogy az csak olyan ügylet lehet, melyben kizárólag társaság (Tao tv. 4. § 32/a. pont) vesz részt – az egyéni cég pedig nem minősül társaságnak a Tao tv. alkalmazásában –, ezért erre a jogügyletre az Itv. mentességi szabálya nem vonatkozik."

"Mivel sem az egyéni vállalkozó egyéni céggé, sem az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása nem felel meg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható. Illetékfizetési kötelezettség megállapítható."

"Az új Evtv. szerinti egyéni cég bejegyzésével az adózó egyéni vállalkozói adószámon történő adóhatósági nyilvántartása megszűnt, és az adóhatóság az egyéni cégként továbbműködő adózók részére a társas vállalkozásokkal azonos új adószámot állapított meg, amiről írásos tájékoztatót is küldött számukra. Mivel az új adószám megállapítása nem jelent a használó személyében történő változást, ezért az egyéni cégek által használt pénztárgépekben és /vagy taxaméterekben a szakszerviznek az új adószámra történő átprogramozáshoz nem kell adómemória-cserét végrehajtania."

"A társas vállalkozók személyi köre is bővült az egyéni cég tagjával, akinek a biztosítási kötelezettsége az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig tart."

Kérdés:
"Ha az egyéni vállalkozó azért kerül ki az eva hatálya alól, mert egyéni céget alapít vagy megvásárol, akkor az adókötelezettségét a megszűnésre vonatkozó előírások szerint kell megállapítania?
Válasz: "Igen"

"A 2010-ben hatályos Tao. tv. 16. § (5) bekezdésének előírása értelmébenaz egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a Tao. tv. 17. §-ában foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Azonban, ha nem minden eszközét viszi be az egyéni vállalkozó az egyéni cégbe, akkor ez a lehetőség csak az átvitt eszközök nyilvántartási értékével arányos, két tizedesjegyre számított veszteségre vonatkozik."

"Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya alatt egyéni céggé kíván alakulni, akkor az egyéni vállalkozói jogállása az egyéni cég cégnyilvántartásba vétele előtti nappal megszűnik. Az egyéni cég a társasági adó hatálya alá tartozik. Az egyéni cég két adóév után a feltételek megléte esetén bejelentkezhet az eva hatálya alá, ami azt jelenti a gyakorlatban, ha a 2010. évben alapít egyéni céget, akkor 2012. évre az evát ismételten választhatja."

És most idézünk az érintett törvényekből ide vonatkozó részeket:


2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik
b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján
(6) Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
22. § (1) Az alapító okiratban meg kell határozni:
d) az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
25. § (1) Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható létre.
30. §
(7) Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át.
31. §
(2) Ha az egyéni vállalkozónak hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárása van folyamatban és az egyéni cég alapításának elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak bejelenti, a hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.
(3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.
33. § (1) Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.
38. § (1) A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni.
Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társággá nem alakulhatnak át. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
(3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában:
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti átalakulását;

18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illetőleg a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog
(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:
a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva össszeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
(2) Az apportálót, illetőleg jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illetőleg a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.
2. § (1) A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy.
j) az egyéni cég.
4. §
40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany.
A társasági adóalap módosításának különös szabályai
16. §
(5) Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az egyéni cég - ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába - az egyéni vállalkozónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit.
(16) Az egyéni cég
a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot - amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni - a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott különbözetre - amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni - a 19. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
e) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a 22/A. § (5) bekezdésében előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele időpontjától az alapító egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.
19§
(8) A jogutódnak, a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia (a jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózás). E § alkalmazásában az egyéni cég az alapításakor jogelőd nélkül létrejött adózónak minősül.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

10. melléklet
II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:
1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;
2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
II. Az értékcsökkenési leírás szabályai
b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni.
13. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A vállalkozói adókedvezményekről
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadóját az e mellékletben foglalt vállalkozói adókedvezményekkel csökkentheti.
Kisvállalkozások adókedvezménye
14. Az egyéni vállalkozónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha
a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy azt követő három évben elidegeníti.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála).

Összefoglaló, avagy véleményünk szerint:

Az egyéni cég jogutód is, meg nem is. Akár a 22-es csapdájának is lehetne nevezni.
Az egyéni cég jogutód, amikor arról van szó, hogy egyetemlegesen felel az egyéni vállalkozónak az egyéni cég alapítását megelőzően keletkezett kötelezettségei tekintetében (még akkor is, ha az alapító a korlátolt felelősségű verziót választotta). Ugyancsak jogutód a veszteség elhatárolás tekintetében, olyan arányban, amilyenben az egyéni vállalkozói vagyon átkerült az egyéni végbe. És szintén jogutód a fejlesztési tartalék, illetve a kisvállalkozói kedvezmény tekintetében (bár, ha csak az SZJA rendelkezéseit olvassuk, akkor abból ez mintha nem derülne ki!). A meglévő, illetve engedélyezési eljárás alatt lévő működési engedélyek tekintetében a jogfolytonosságot a törvény hasonló módon elismeri.

Nem jogutód az egyéni cég, ha az átalakulással létrejövő egyéb esetek törvényben meghatározott kedvezményeivel összehasonlítjuk. Például nem mentesül az illeték megfizetése alól. Sőt! Ha el akar jutni a végső célig, hogy a többi céggel egyenrangú gazdasági társaság legyen, akkor az illetéket kétszer is meg kell fizetnie, hiszen az egyéni cég átalakulása egyszemélyes Kft-vé szintén nem kedvezményezett. Lehet, hogy ez már a többszörösen adóztatás kategóriája? Az Áfa törvény legalább arról gondoskodott, hogy átalakulás esetén ennek az adónemnek a tekintetében ne legyen adóztatható.

Az egyéni cég társas vállalkozás, de nem gazdasági társaság. Pedig működési szabályait tekintve semmi különbséget nem vélünk felfedezni egy egyszemélyes Kft és egy Egyéni cég között.

És végül az Áfa. A törvény kizárólag az apport tekintetében oldozza fel az egyéni vállalkozót az áfa fizetési kötelezettség alól, akkor, ha bizonyos egyéb feltételnek is megfelel (kötelezettségvállalás 18. §).

Tehát egyéni vállalkozó polgártársunk, ha mondjuk 100 millió forintos készlettel és egy 20 millió forintos ingatlannal rendelkezik, akkor választhat:

1. Alapít egy egyéni céget 120 millió forintos jegyzett tőkével. Így, apport lévén nem kell áfáznia, de az ingatlan után az illetékfizetést nem ússza meg. És ott találja magát a már említett 22-es csapdájában, mert nem tud tovább lépni az egyszemélyes gazdasági társaság felé, csak újabb illeték fizetés bevállalása melett. Egyre azonban büszke lehet! Abban a kategóriában, ahol mindenki "gyanús", mert feltételezhető, hogy a korlátolt felelősség miatt választotta ezt a megoldást, ő tőke-erősebb lesz, mint a legtöbb "mezei" gazdasági társaság. Biztosan erre gondolt a törvényalkotó!?

Egyébként az ily módon megszünő egyéni vállalkozó vagyonleltárában már nem készlet és ingatlan fog szerepelni, hanem vagyoni betét, amely attól függően keletkeztet többlet adózási kötelezettséget, hogy az alapítandó egyéni cégbe apportált vagyoni elemek könyv szerinti értéke és az alapító okiratban meghatározott érték eltér-e egymástól. Ez különösen fejtörést okozó téma lehet például egy leamortizált tárgyi eszköz tekintetében. Ha ugyanis azt szeretné a vállalkozó, hogy a valós piaci értéken szerepeljen a könyveiben, akkor ezt ennek megfelelően kell nyilvántartásba vennie. Ezzel viszont a vagyoni betétje értékét növeli és a különbözet az elfogadott érték és a könyv szerinti érték között adóalapot képez a megszünés szabályai szerint adózó vállalkozásnál. Készlet esetében szintén adóalapot képez az olyan apportálás, amely a korábbiakban már költségként elszámolt eszközöket érint.

A "játék" vége az lesz, hogy megszűnik az egyéni vállalkozás és marad a magánszemély egy vagyoni betét birtokosaként a saját egyéni cégében. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem apportál be minden vagyoni elemet, úgy áfa tekintetében felmerül az áfa fizetési kötelezettség (a megszünés szabályait figyelembe véve) a magánszemély tulajdonába kikerülő olyan eszközök után, amelyre korábban a vállalkozás adólevonási jogot alapított.

2. Második, de talán szerencsésebb lehetőség, ha a magánszemély alapít egy Kft-t 500 ezer forint jegyzett tőkével. Az értékesítési rendszerét és esetleges szerződéseit "átvarázsolja" az új Kft-be és fokozatosan az eladások ütemében átveszi az egyéni vállalkozó készletét. Ha a piaci árrés szabályait is betartja, akkor ez egyáltalán nem kifogásolható ügylet kapcsolt vállalkozások között. Az ingatlant pedig bérbe adja a Kft részére. Itt természetesen meglévő engedélyek jogfolytosággi problémáiba is ütközhet.

Végül egy kissé komikusnak is tekinthető megoldás az Evt. törvény hatályba lépése előtt már egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók esetében. Ők nem kellett megszünjenek az új törvény szabályai szerint, hanem az adóhivatal nemes egyszerüséggel kiosztott rájuk egy új adószámot, amennyiben éltek az új törvény hatálya alá kerülési lehetőséggel.

"A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni."

Igaz, hogy ők "megbélyegzett" egyéni cégek, hiszen nem alakulhatnak át.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy  bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tistább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.


Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével!