Az Országgyűlés 2009. november 9-én elfogadta az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Törvényt. A rendelkezések többsége 2010. január 1-től lép hatályba.
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
Az egyéni cég a Ctv. (cégtörvény) hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az egyéni cégnek - a törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.
Az egyéni cégre és tagjára a törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek (Gt.) a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.
Az egyéni cég alapító okirat mintája a törvény 1. sz. mellékletében található.
A minta csak határozatlan időre történő alapítás esetében alkalmazható, mivel időpont megjelölésére nem kínál fel lehetőséget.
Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.
Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni.
A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.
Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható létre.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését, tehát nincs előtársasági időszak.
Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszáz ezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékéről az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet.
A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat, erről, valamint korlátolt felelősség választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában a (3) bekezdésben meghatározottak szerint köteles nyilatkozni.
Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.
Korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani.
A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag.
A cég nevéhez illesztendő toldaléknak utalnia kell a korlátlan, illetve a korlátolt felelősségre.
A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését), a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén a korlátolt felelősségű egyéni cég elnevezést (vagy annak kfc. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.
Ez a felelősségvállalás a későbbiekben módosítható a törvényben meghatározott feltételekkel.
Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára - a tagsági jogviszonyra figyelemmel - kifizetést a gazdasági társaságokról szóló törvény a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai szerint lehet teljesíteni.
Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég csak akkor folytathat, ha tagja a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek a tag nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, az egyéni cég által határozatlan időre foglalkoztatott személyek az előírt képesítéssel rendelkeznek.
A tag halála esetén, ha a tagnak több örököse van, az örökösök, legfeljebb három hónapig valamennyien a cég tagjává válhatnak, feltéve, hogy bejelentésben határozzák meg, hogy ki látja el azon feladatokat, amelyeket az egyéni cégre alkalmazandó szabály a vezető tisztségviselő vagy a képviselő számára ír elő.
Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.
Az átalakulás során az egyéni cég köteles a számvitelről szóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni.
Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni kell.
Az egyéni cég a társasági adó alanyává válik. Az egyéni cég az általános szabályok szerint lehet eva-alany, így vonatkozik rá az az előírás, hogy az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakulhat át, illetve nem lett új tagja (az öröklést kivéve).
Az eva a hatálya alá kerülő társasági adóalanyokra vonatkozó előírásokat kiterjeszti az egyéni cégre. Ennek megfelelően az egyéni cégnek is a jogutód nélkül megszűnő adózóra vonatkozó előírások szerint kell az áttérést megelőző adóévi adóval elszámolnia. Ez alól azonban esetében is kivétel a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye és adókedvezménye, a mikro vállalkozás által létszámnövelés címen igénybevett kedvezmény, a fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adómérték érvényesítése miatt lekötött tartalék felhasználása. Ezen kedvezmények érvényesítése miatt a jogutód nélküli megszűnés szabályait nem alkalmazni, de ha eva-alanyként nem teljesíti az egyéni cég a feltételt, akkor a társasági adót eva-alanyként kell megfizetnie.
Eltérő szabályok vonatkoznak az eva hatálya alatt a korlátolt vagy korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, attól függően, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozik, vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő
egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó
szabályok lesznek alkalmazandók.
Amennyiben a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozó kéri a nyilvántartásba vételt, szintén alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyeket az egyéni vállalkozónak egyéni cég alapításakor alkalmazni szükséges.
Az Szt.-t módosító rendelkezéseket először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni azzal, hogy egyes rendelkezések már a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
Az SZJA törvényben meghatározott "Társas vállalkozás" fogalmába az egyéni cég is bekerült.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése