Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. augusztus 20., csütörtök

Fő- és melléktevékenység a fordított adózás kapcsán.

A liftek és egyéb gépészeti berendezések a legtöbb esetben törvények által előírt, kötelező részei az épületeknek.
Vonatkoznak-e a fordított adózás szabályai azokra az ügyletekre, amelyek értelmében egy cég, amelynek főtevékenysége "Egyéb épületgépészeti szerelés" vállalkozói szerződés alapján, az említett berendezésekkel épületeket szerel fel?
Egyes vélemények szerint, függetlenül attól, hogy a vállalkozó építési-szerelési szerződés alapján jár el, ez a tevékenység nem szolgáltatás, hanem termék értékesítés.

A kérdés megválaszolásához először is nézzük meg, hogy mikor kell fordítottan adózni?
A fordított adózás azt jelenti, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg az Áfát.Ezeknek az eseteknek a felsorolását az új Áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 142. §-ban találjuk meg.

"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;"

A felsorolás a törvényben még folytatódik, de a kérdés szempontjából érdektelen.
A 10. § d) pontja, amely szintén érintett lehet, így szól:

"10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre."

További szabály, hogy a szerződő felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a feltételek teljesüléséről.

A fordított adózás kapcsán a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodjon, amelyben áthárított adó és százalékérték nem szerepel.


Látjuk tehát, hogy az "építési-szerelési és egyéb szerelési munka" fogalomkörébe a felvonó szerelés mindenképpen bele tartozik. Az eddigi szakmai nyilatkozatokból már az is kitűnt,hogy mit kell az "építési hatóság" alatt érteni. Ennek alapján minden hatósági engedéllyel járó létesítés, építés, átalakítás, vagy bontás a fordított adózás alá tartozhat, amennyiben az egyéb feltételek is fennállnak.
A felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása szintén hatósági engedélyköteles.

A fentiek alapján azt gondolhatná a szakember, hogy sima ügy, az ilyen tevékenységek egyértelműen fordítottan adóznak. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű! Létezik ugyanis az Áfa tv-nek egy 70 §. is, amely szerint:

"70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:


a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;


b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.


(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul."

Az Áfa törvény egyik logikája az, hogy a fő termékértékesítés, vagy szolgáltatás meghatározza a járulékos költségek adózását is. Ez a kérdés már a korábbi Áfa tv. kapcsán is számos jogvitát eredményezett. Mit kell főterméknek, illetve főszolgáltatásnak tekinteni, abban az esetben, ha az értékesítési csomag több, különbözőképpen adóztatható tételt is tartalmaz?

A törvény erre konkrét és egyértelmű válasszal nem szolgál. Ennek ellenére van néhány olyan szempont, amely eldöntheti a kérdést.

Az első szempont jellemzően az érték. Általánosságban elmondható, hogy a fő tevékenység a nagyobb értéket képviseli.

Számos esetben azonban ez nem fedi a valóságot. Ha valaki elvállalja egy nagy értékű gép beszerelését (mert ez az ő fő tevékenysége) és magának a gépnek a beszerzését is megoldja, akkor a jóval kisebb értékű szerelési díj ellenére sem fog a főtevékenység megváltozni és az ügylet kapcsán a vállalkozó nem válik gépkereskedővé.

Ugyanez fordítva is igaz. Egy kavicsbányától vásárolt homok kisebb értéket képviselhet, mint a fuvarozási költség, amelyet a kavicsbányát üzemeltető cég, járulékos szolgáltatásként szintén bevállalhat. Ettől még továbbra is termék értékesítésről és nem fuvarozásról fogunk beszélni.

További jelentős szempont a fő- és melléktevékenység megkülönböztetésére, hogy az tekinthető melléktevékenységnek, amelyre a felek nem kötöttek volna szerződést, amennyiben a főtevékenység nem valósult volna meg.

Az előbb említett két példa is alátámasztja ezt a megállapítást. A beruházó nem vásárolta volna meg az adott cégtől a nagy értékű berendezést, ha az nem vállalta volna el annak, beszerelését, üzembe helyezését, további szervizelését, stb. A kavicsbányától sem rendelt volna fuvarozást a vevő, ha nem tudott volna onnan homokot szállíttatni.

A melléktevékenység abszolút ismérve, hogy támogatja a fő tevékenység megvalósulását és csak és kizárólag emiatt jött létre. A gépszerelő cég csak úgy öncélúan (vagy, majd eladom alapon) nem vásárolta volna meg a nagy értékű gépet, ha nem lett volna a birtokában egy építési-szerelési szerződés.

Természetesen más a helyzet akkor, ha egy kereskedő, vagy egy gyártó cég a saját termékének a beszerelését vállalja el. Ebben az esetben az ő főtevékenysége a kereskedés, illetve a gyártás, amely akkor is megvalósul, ha egy vevő nem kéri a beszerelést.

Magának a szerződésnek a megfogalmazása nagyon fontos lehet a későbbi jogviták megelőzése érdekében.

Véleményünk szerint nem helytállóak tehát azok a vélemények, amelyek egy felvonó szerelő-karbantartó cég szolgáltatói tevékenységét termékértékesítésként próbálják beállítani. Egy felkészült jogász közreműködésével biztosítani lehet egy ilyen vita kedvező kimenetelét.

Termékeink:

Áfa arányosítás kalkulátor

Késedelmi kamat kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése