Osztalék kifizetési korlát

Köszönöm az e-mailben küldött osztalék kalkulátort. Egy kis segítséget kérnék hozzá, hogy az osztalékfizetési korlát megállapításánál a fedezet mit jelent pontosan és miből számítható.Az osztalékot, ha elszámoltam (kötelezettségként nyilvántartom) pénztárból vagy bankból történhet a kifizetése? Meddig kell kifizetni?

Osztalék fizetési korlát:
2000. évi C. törvény a számvitelről39. §(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez a szabály van képletekkel leírva az általunk kifejlesztett és szabadon elérhető osztalék kalkulátorban.

Az osztalék készpénzben és banki átutalással egyaránt teljesíthető. A kifizetés időpontja a jóváhagyást követően bármikor történhet. A törvény sem az időpontra, sem a részletek nagyságára tekintettel nem tartalmaz korlátokat. A kifizetéskor figyelembe veendő adózási szabályokat az SZJA törvény részletezi. Ha valamely évben a jóváhagyott osztalék 25 és 35 százalékos adófizetési kötelezettség alá tartozó részt is tartalmaz és ez következik a kifizetés sorrendjében, akkor azt nem tehetjük meg, hogy a 35 százalékos részt átugorjuk és a következő 25 százalékos részt fizetjük ki.

Törvény: Az osztalékból származó jövedelem :

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a következők szerint kell megállapítani:

a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;

b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;

c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Az a)-b) pont szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után a c) pontban meghatározott adót - bármely későbbi adóévben és/vagy bármilyen részletekben történik annak (további) kifizetése, az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön az a)-b) pont rendelkezése szerint meghatározott rész alapján - a korábban már kifizetett összegek beszámításával - kell meghatározni, azzal, hogy a beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.