Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. június 12., péntek

Google Adwords számla elszámolása

Az elektronikus úton kibocsátott számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

A Google Adwords az általunk igénybe vett szolgáltatásról számlát állít ki. Ez a számla azonban fizikálisan csak úgy érkezik meg hozzánk, ha azt a szolgáltatást nyújtó honlapjáról kinyomtatjuk.
A dokumentum rendelkezik miden olyan kellékkel, amelyet a törvény előír, kivéve az elektronikus aláírást.

Jelen pillanatban nem tehetünk mást, minthogy így számoljuk el, bízva abban, hogy lévén egy nemzetközi gyakorlatról szó, ezt a hazai hatóságok figyelembe veszik.

Ami az Áfa kérdést illeti, a szolgáltatás nyújtója Írországban bejegyzett cég:
Google Ireland Ltd
Gordon House
Barrow Street
Dublin 4
Ireland


Közösségi beszerzésről lévén szó, ilyen esetben amennyiben a beszerző adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, úgy az Áfát neki kell felszámítani és megfizetni.
143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerző
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti.

Az Áfa fizetésre a számla tartalmaz utalást: „A szolgáltatások visszaterhelődhetnek a szolgáltatás igénybevevőjére az EK Tanács 2006/112/EK irányelvének 196. paragrafusa (Article 196 Council Directive 2006/112/EC) értelmében.

Az említett irányelv:
196. cikk
A HÉA-t az 56. cikkben meghatározott szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak kell megfizetnie, illetve a 44., 47., 50., 53., 54. és 55 cikkben meghatározott szolgáltatások olyan igénybevevőjének, aki abban a tagállamban, amelyben az adót meg kell fizetni, HÉA-alanyként nyilvántartásba vettek, amennyiben a szolgáltatást nem az érintett tagállamban letelepedett adóalany nyújtja.

Egyéb s z o l g á l t a t ások
56. cikk
(1) A következő szolgáltatások esetében, amelyeket a Közösségen kívül letelepedett megrendelőnek, vagy a Közösségen belül, de a szolgáltatást nyújtó tagállamától eltérő tagállamban letelepedett adóalanynak nyújtanak, a szolgáltatás teljesítési helyének az a hely minősül, ahol a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye vagy azon állandó telephelye található, amely részére a szolgáltatást nyújtják vagy ezek hiányában, ahol a lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) szerzői jogok, szabadalmak, licenciák, védjegyek és hasonló
jogok átruházása és átengedése;
b) reklámszolgáltatások;

A törvény adta feltételeknek való megfelelés esetén ugyanakkor ezt az Áfát levonásba is lehet helyezni.
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;

Egyik ilyen fontos feltétel a szabályosan kiállított számla. :-)

A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 22., péntek

Megfizetettség az Áfa törvényben

Negyedéves Áfa bevallók vagyunk. Használt tárgyi eszközt vásároltunk márciusban. A számlán teljesítés időpontként március 31. szerepelt. Fizetési határidő április 20. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?

Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:

186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.

Az ART:
2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Anyagköltség, a helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó összeállítása során arra a következtetésre jutottam, hogy bizony nagyon nagy teher a vállalkozásoknak a helyi iparűzési adó. Legalább akkora, mint a társasági adó. Végignéztem az 52 számlaosztályban az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások között, hogy miket könyvelünk oda, hátha valamit még figyelembe lehetne venni az iparűzési adó alapjának csökkentéseként. Azt tapasztaltam, hogy vannak olyan számlák, amelyekben egyösszegű vállalás van és nincs megbontva anyagra és munkadíjra. Pedig egyértelműen van benne anyagfelhasználás, csak nincs számszerűsítve..

Pontosítani szeretném veletek, hogy csak az 51 szla osztály-ban lévő anyagköltséget lehet figyelembe venni adóalap csökkentőként, az 52.-ben lévőket nem?


Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról határozza meg, hogy mit kell adóalapnak tekinteni a helyi iparűzési adó tekintetében.

Az adó alapja:
"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel."

A kérdés megválaszolásához még egy betekintést kell tennünk a számviteli törvénybe. Itt található az anyagköltség meghatározása.

2000. évi C. törvény a számvitelről
78. §
(2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Ami az igénybe vett szolgáltatásokat illeti, erre is itt találunk iránymutatást:
(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.

A fentiekből kitűnik, hogy az igénybe vett szolgáltatások egy külön kategória, amely kívül esik az elszámolható anyagköltség fogalmán. Anyag az, amit megvásárolunk, hogy valamely termékünkbe, szolgáltatásunkba beépítve értékesítsük, vagy saját kivitelezésű beruházásunknál felhasználjunk. Továbbá az, amit működési feltételeink biztosítása érdekében szereztünk be.

Az igénybe vett szolgáltatásban valóban lehet anyag és munkadíj egyaránt. De ezt az anyagot a szolgáltató vásárolta meg és nem mi.

Szóba jöhetnek itt "kreatív" megoldások? Esetleg megvásárolhatnánk mi is az anyagot és szolgáltatásként csak a munkadíjas részt vennénk igénybe? Ezen el lehet gondolkozni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 19., kedd

Beszámoló elektronikus közzététele - PDFcreator

A következő kérdésem lenne az elektronikus küldéssel kapcsolatban: a mérleget, eredménykimutatást és kieg. mellékletet, hogyan tudom külön-külön lementeni. Honnan tudja a program, hogy nekem csak az egyszerüsitett éves beszámoló kell, az éves beszámoló nem. Hiszen mindkettőt nyomtatja a program, leválogatni csak oldalszám szerint lehet nyomtatáskor. De mi van küldéskor. Ez még nem tiszta számomra.


A PDFcreator egy nyomtató, amelynek segítségével a számítógépednek egy általad kiválasztott könyvtárába tudsz egy PDF formátumú fájlt "nyomtatni".

A lépések a következők:

  1. Készítesz egy új könyvtárat például a „Beszámoló 2008” elnevezéssel
  2. Kiválasztod a beszámoló mintatáradból mondjuk a "merleg" munkalapo;
  3. A "Nézet" menüből az "Oldaltörés" nézetet választod.
  4. Az oldaltörés nézetre jellemző, hogy nagy betűkkel mutatja az oldal számokat és természetesen azt is, hogy hol ér véget, illetve hol kezdődik egy újabb oldal. Ezt mindenképpen ellenőrizni kell és ha szükséges, akkora vastag törésvonalat a jobb egérrel "megfogva" odébb lehet húzni a kívánt helyre.
  5. Megjegyezzük, hogy milyen oldalszámokat kívánunk "nyomtatni". Aki egyszerűsített éves beszámolót készít, annak az 1,7,8 oldalakra van szüksége.
  6. A "Fájl" menüben a "Nyomtatás" fülre kattintunk.
  7. A megnyíló párbeszéd ablakban kiválasztjuk a nyomtatónkat (PDFcreator). Ez csak akkor fog működni, ha előzetesen letöltöttük gépünkre ezt a programot.
  8. A nyomtató kiválasztása után az "Oldalak" nyomtatási opciót is bejelöljük (programtól függően az elnevezés valamelyest változhat!). Az opció melletti szövegmezőbe beírjuk vesszővel elválasztva a nyomtatni kívánt oldalakat. És megnyomjuk a "Nyomtatás" gombot.
  9. A PDFcreator megnyíló párbeszéd ablakában lehetőségünk van a nyomtatandó fájl elnevezésére (átnevezésére). Az IRM honlapján szereplő elnevezés mintákat kell alkalmazni. A mérleg esetében a dokumentum címe: „cegnev_merleg.pdf „ A „.pdf” kiterjesztést a program automatikusan értelmezi és hozzá illeszti.
  10. A „Mentés” gomb megnyomását követően újabb megnyíló párbeszéd ablakban lehetőségünk van a nyomtatási hely kiválasztására. Kiválasztjuk a „Beszámoló 2008” előre elkészített és még üres könyvtárunkat.
  11. Újabb „Mentés” gomb és el is készült a nyomtatványkitöltő programhoz csatolt fájlként illeszthető dokumentumunk.
  12. A fenti lépéseket megismételjük a Beszámoló mintatár többi munkalapjára is, elkészítvén a cegnev_eredmenykimutatas.pdf ; cegnev_kiegeszito_melleklet.pdf dokumentumainkat is.
  13. A „cegnev_adozott_eredmenyfelhasznalas_hatarozat.pdf „ megírását a leggyorsabban a cegiranytu.hu főoldalunkról elérhető Taggyűlési jegyzőkönyv minta” kitöltésével tudjuk elérni. A letöltés ingyenes.
  14. Amennyiben könyvvizsgálói jelentést is kívánunk csatolni (cegnev_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf ), ezt feltételezhetően ebben a formában is megkapjuk az érintett könyvvizsgálótól.
  15. A könyvtárunkban összegyűjtött dokumentumokat ellenőrzésképpen egyenként nyissuk meg. Manapság már ritka, de ha még sincs PDF olvasónk, akkor azt innen tudjuk letölteni:
Adobe Reader: http://get.adobe.com/reader/otherversions/

A PDFcreator program innen ingyenesen letölthető: sourceforge.net

Kapcsolódó termékeink:

Beszámoló mintatár

Minimum adó kalkulátor

Osztalék kalkulátor

Taggyűlési jegyzőkönyv beszámoló elfogadásához

Statisztikai létszám kalkulátor

Kedvezményes szabályzat komplex csomag

Üzleti terv készítő

Selejtezési szabályzat

Veszteségelhatárolás nyilvántartó




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 14., csütörtök

A végkielégítés adózása

A férjem munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása következtében 2008 november 30-án megszűnt.
A decemberben kifizetett végkielégítést a 2008 évről készült adóbevallásában kell teljes egészében figyelembe vennie, vagy valamilyen arányosítási szabályt kell alkalmazni?

Az SZJA tv. fogalom meghatározásai között a "Bér" címszónál találkozunk a végkielégítés fogalmával is:
"a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);"

A törvényből az is kitűnik, hogy a magánszemély nem igényelheti az adóhatóság közreműködését a bevallás elkészítésében abban az esetben, ha az adóévben végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége.

Alapszabályként fogalmazza meg a törvény 26. § (2) bekezdése, hogy "A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették."

A (3) bekezdés:
"A törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.

(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni."

A fenti rendelkezés szerint amennyiben a kérdezőnek mondjuk hat havi végkielégítés járt és nem nyilatkozott, úgy 2008 évben legalább egy havi végkielégítést és az ezzel arányosan levont adóelőleget kell a bevallásában szerepeltetnie. A fennmaradó rész és az ezzel arányosan levont adóelőleg a 2009 évi bevallás részét fogja képezni.

A bevallás 0853 kitöltési útmutatója véleményünk szerint nincs teljes összhangban a törvény szövegével. Itt ugyanis az szerepel, hogy "Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2008. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2008. december 31-ig eltelt." A "legalább" kifejezés az útmutatóból kimaradt és helyébe a "kell" megfogalmazás lépett. Szerintünk a törvény alkotó szándéka szerint itt más arány is elképzelhető lenne. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat ugyanis az osztatlan szerepeltetésre vonatkozik.
Hangsúlyozzuk, hogy a szabály csak a a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összegre értendő!


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.