Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. november 14., hétfő

Társaság alapítás, vagy megbízás harmadik ország viszonylatában?

Van egy korlátolt felelősségű társaság, amelyben tulajdonos vagyok. Szeretnénk harmadik országból  termékeket behozni (fa, fém, stb.). Mi lenne a legjobb? Alapítsak kint egy vállalkozást, vagy valamiféle megbízással dolgozzak, hogy kevesebb adót kelljen fizetni? Boszniáról van szó. A kettős adóztatás még fenn áll. Ha a tulajdon részemet eladom a kft-nél, akkor nem kell kapcsolt vállalkozással foglalkozni. Mert egyébként azt hiszem, erről lenne szó ez esetben. A kapcsolt vállalkozás milyen adózás alá esik?

Egy üzleti ügylet lebonyolítása szempontjából talán a legelső mérlegelendő kérdés, hogy alkalmi eseményről, vagy egy hosszútávú lehetőségről van-e szó. Egyedi esetekben könnyű a válasz, hiszen a megbízást erre találták ki. Amennyiben hosszabb távban gondolkodunk, akkor a következő lehetőségek között kell mérlegelni:
1. Meglévő vállalkozásom önálló fióktelepet hoz létre.
2. Meglévő vállalkozásom adószámot vált ki az adott külföldi országban.
3. Új céget alapítok külföldön.
4. Nem akarom a jelenlegi tulajdonos társaimat bevonni az üzletbe és új céget alapítok belföldön, vagy kivásárolom a többiek üzletrészét.

Az önálló fióktelep létrehozása, vagy egy külföldi székhelyű cég alapapítása akkor indokolt, ha előre tudjuk, hogy egy adott külföldi országban összetett gazdasági tranzakciókat akarunk lebonyolítani. Ez annyit jelent, hogy vásárlás, értékesítés, tároló kapacitások kiépítése, munkaerő alkalmazása egyaránt szükséges feltételként jelentkezik. A fióktelep gazdasági tranzakcióit a honi vállalkozás könyveiben elkülönítetten kell kezelni. Helyben minimum egy adószakértőt kell megbízni az adott ország törvényei szerinti adóbevallások és adófizetések kezelésére. A honi társasági adó bevallásban a külföldről származó jövedelmet a következőképpen lehet figyelembe venni:

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE VI. Fejezet
28. § (1) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adózás előtti eredményét növeli a külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összege.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.

A fenti rendelkezésből kiolvasható, hogy a külföldről származó jövedelem egyezmény hiányában is kezelhető a hazai bevallásban. A különbség az, hogy egyezmény alapján a hazai adóalap már nem tartalmazza a külföldi jövedelemre eső adóalapot (az ottani adókulccsal kell megadózni), míg egyezmény hiányában tartalmazza, (tehát a a hazai és a kinti adókulccsal egyaránt meg kell adózni), s ezután az itt fizetendő adóból levonható a külföldön megfizetett adó.

A kapcsolt vállalkozási jogviszony egy ilyen konstrukcióban nem szabad problémát jelentsen. A vállalkozók többsége azt gondolja, hogy két kapcsolt vállalkozás között csak piaci áron lehet számlázni.
Erről szó nincsen! Lehet alá és fölé számlázni nyugodtan, csak a társasági adóalap megállapításánál kell arra figyelni, hogy történjen meg az adóalap módosítása az egyik félnél lefele, a másiknál pedig felfele, úgy mintha a számlázás piaci áron történt volna.

A Bosznia-Hercegovinában alkalmazott 30%-os társasági adó nem biztos, hogy csábító kihívás lenne egy hazai cég számára.

Az alábbi címen olvasható néhány fontos információ:
http://www.macline.hu/barangolas/bosznia-hercegovina/befektetesi-feltetelek.html

 A "csak adószám" kiváltása korlátozott lehetőségeket biztosít. Nem is biztos, hogy minden országban lehetséges. Ezt a megoldást akkor szokták alkalmazni, ha egy külföldi országban akarnak ott belföldinek számító tranzakciókat lebonyolítani. Például megmunkálásra ideiglenesen kivisznek alkatrészeket, majd a bérmunka elvégzését követően, úgy döntenek, hogy egy részét a kész terméknek mégsem szállítják haza, hanem helyi társaságnak értékesítik. Ilyenkor egy úgynevezett vagyonáthelyezésre kerül sor, amelynek keretében a vállalkozás a saját külföldi adószámának számláz, majd azon az adószámon bonyolítja le az értékesítést és bevallja, illetve megfizeti a helyi forgalmi adót.

Ha valaki megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik egy adott országban és úgy látja, hogy az ott található termékeket versenyképes áron be lehet szerezni, illetve erre van hazai, vagy egy harmadik országbeli piacon kereslet, akkor ennek kielégítésére a legalkalmasabb mód az import jogosultságok biztosítása.
Áruk nemzetközi forgalmának bonyolítása komoly szaktudást igényel a vámkezelési eljárások, a szállítmányozás, a bankgaranciák, akkreditívek, biztosítások tekintetében.

A magánszemélyként üzletelést nem tartjuk egy nyerő megoldásnak. Nem hinnénk, hogy egy magánszemélyt a nemzetközi piacon megbízható partnernek tekintenének, ha figyelembe vesszük az előbbi bekezdésben az importálási követelményekhez fűzött megjegyzéseinket. És tegyük hozzá, hogy nem is túl elegáns.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése