Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. november 30., szerda

Kötelező kompenzáló levél?


Két társaság számláz egymásnak. A szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás rendszeres időközönként megkapja a szolgáltató cég számláját. Ugyanakkor ő maga is állít ki számlákat a szolgáltató felé, az szolgáltatást nyújtó részére biztosított munkaruhákról, egyebekről.
Kompenzációs levél, illetve jegyzőkönyv nem készül a beszámításokról. Kérdés, hogy szükséges-e ilyen dokumentumok készítése?

A számvitelról szóló 2000. évi C. törvény 65. § a következőképpen fogalmaz:

(6) A mérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.

Ebből következik, hogy a követelés kiegyenlítettségének dokumentuma a banki, vagy készpénzzel történő rendezés mellett a kompenzáló levél is lehet. Ebben a levélben rögzíti a kezdeményező fél, hogy mekkora összeget és milyen jogcímen (minek ellentételezéseként) kíván beszámítani a partnerével szemben. Ezt bármelyik fél kezdeményezheti, amennyiben követelést és kötelezettséget egyaránt nyilvántart a partnerével szemben.
A kompenzáló levél másik fél által történő aláírása (elfogadása) és annak visszaigazolása a kezdeményező felé számít tulajdonképpen a kiegyenlítés időpontjának.

A beszámítással kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyv is megfogalmaz:

XXIV. fejezet
A teljesítés és a beszámítás


A teljesítés


277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.


A beszámítás


296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve - tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben.
(2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.
(3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.
(4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.

Következésképpen megfogalmazhatjuk, hogy a beszámítás dokumentálására mindenképpen van gyakorlati igény. Ha ez nem történne meg, akkor honnan tudnák a társaságok számvitelével foglalkozó szakemberek, hogy milyen időponttal könyveljék év közben a gazdasági eseményt? Év végi záráshoz kötődően pedig mi alapozná meg egy-egy követelés, illetve kötelezettség december 31. -i fordulónapi szerepeltetését, vagy nem szerepeltetését a mérlegben, ha az ilyen beszámítások nincsenek dokumentálva? Arról nem is beszélve, hogy a két társaság mérlege összhangban kell legyen egymással. Tehát a visszaigazolt egyenlegközlő levelek mellett, a kompenzáló leveleknek is nagy szerepük van a könyviteli zárlati munkák és a könyvizsgálói hitelesítés tekintetében egyaránt.


Kapcsolódó termékünk:

Kompenzáló levél minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 29., kedd

Szolgáltatás import, vagy belföldi teljesítés?

Társaságunk kőolajfinomítókban nagy karbantartásoknál, reaktor leállásoknál végez katalizátorcserét, reaktor tisztítást. Egy francia alvállalkozónktól vesszük meg azt a kémiai anyagot, melyet e feladathoz használunk - ezt kell a reaktorba tölteni - és ők adják a szakszolgáltatást, mellyel az anyag betöltésre kerül. Eddig ezt mint közösségen belüli termékértékesítést, és szolgáltatásnyújtást számlázták felénk francia közösségi adószámmal, áfa-mentesen, és mi vallottuk be mind a beszerzés, mind a "szolgáltatás import" fizetendő és levonható áfáját. Ebben az évben is végeztünk ilyen munkát Magyarországon. Most azonban áfá-s (magyar 25%-os) számlát állítottak ki részünkre. Arra hivatkoztak, hogy van magyar közösségi adószámuk (ezt rá is írták a számlára) és mivel addig amíg az anyagot a szakembereik be nem injektálják a reaktorba az az ő tulajdonukban van, ezért az ideszállítás még nem értékesítés, tehát ők már belföldi értékesítést végeznek. Mivel a betöltés kapcsolódó szolgáltatás, ezért ezt is áfásan (25%) számlázzák felénk. Helyes-e ez a számlázás, befogadhatjuk-e a számlát? Ugyanis belföldi telephely egyáltalán nem érintett a teljesítésben, az anyag közvetlenül Franciaországból érkezik, a szakemberek is, akik betöltik.Lehet ilyen esetben áfás ez a teljesítés?


Mindenek előtt eldöntendő kérdés, hogy anyagbeszerzésről, vagy szolgáltatásról van-e szó. A kettő ugyanis nem független egymástól. Még akkor sem, ha külön tételként, esetleg teljesen külön számlázzák. Mi abból indulunk ki, hogy a francia cég a kémiai anyagát értékesíti és ennek betöltése járulékos szakszolgáltatásként kezelendő. Ennek az ad alapot, hogy a kérdésben bemutatott megoldás úgynevezett vagyonáthelyezést feltételez, amely csakis termékhez kötődhet.


Az alábbi ábrán megkíséreltük felvázolni a helyzetet:


A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről a következőképpen fogalmaz:

2. FEJEZET
Közösségen belüli termékbeszerzés
20. cikk
„Közösségen belüli termékbeszerzésnek” kell tekinteni a tulajdonosként történő rendelkezési jog megszerzését olyan ingóság felett, amelyet az
eladó, a vevő vagy bármelyik megbízásából harmadik személy a vevő számára egy olyan tagállamba ad fel vagy fuvaroz el, amely nem egyezik meg a termék feladásának vagy elfuvarozásának kiindulási helyével.

A fenti szabály a mi Áfa törvényünkben is megtalálható:
12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.


22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott feltételek szerint.

Az adót a francia cég a termékre vonatkozó francia adókulcsnak megfelelően kellene megfizesse, ha a célországban (ahova a terméket áthelyezi) az adóalanykénti bejelentkezési kötelezettségét nem teljesítené.
A kérdésből kitűnik, hogy rendelkezik magyar adószámmal, ami lehetővé teszi, hogy az értékesítést (vagyonáthelyezést) saját maga számára lebonyolítsa. A járulékos szolgáltatásának teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési helye.

Tehát véleményünk szerint a francia cég a magyar adószámának használatával hajt végre Közösségen belüli beszerzést Magyarországon és ugyanazon adószám feltüntetésével belföldi értékesítésként (tehát magyar áfa felszámításával) számlázhat termékértékesítést és a hozzá kapcsolódó járulékos szolgáltatást a magyar fővállalkozó felé. Maga a szolgáltatás a közösségi HÉA rendszerrel összhangban, a francia cég szempontjából, francia viszonylatban a forgalmi adó hatályán kívüli ügyletnek minősül.

Amennyiben a termék (a kémiai anyag) lenne a szolgáltatás járulékos kísérője, úgy szerintünk csak közösségen belüli "szolgáltatás importról" beszélhetnénk, és a fővállalkozó magyar cég áfa mentes számlát kellene kapjon, hiszen ebben az esetben a magyar fél az áfa fizetésére kötelezett.


A két megoldás közül azt kell érvényesíteni, amit a felek szerződéses akaratukként kinyilvánítottak és rögzítettek. A francia vállalkozás nyújthat betöltési szolgáltatást, amihez vegyi anyagot használ fel, vagy szállíthat vegyi anyagot azzal, hogy annak betöltését is vállalja járulékos szolgáltatásként.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 21., hétfő

Osztrák síbérlet magyarországi értékesítése

Az alábbi kérdésben kérném segítségeteket!
Egy Kft-t síbérlet értékesítéssel szeretne foglalkozni. Az MKEH szerint csak síbérlet értékesítése esetén nem kell utazásszervezo, ill. utazásközvetíto irodát nyitni.


Osztrák lifttársaságokkal kötne szerződést és Magyarországon magánszemélyeknek adná el a síbérletet.
Nem síbérletet állítana ki, hanem egy vouchert, mely alapján az utas a liftpénztárnál átveheti a síbérletet.
A síbérletet vásárló magánszemélyek tehát a Kft-nél váltanák meg a jogot a síelésre.
Az osztrák lifttársaság a Kft részére a jutalékkal csökkentett számlát küldi meg. Tehát nem történik a jutalékról számla kiállítás.
(Az osztrák lifttársaság számlája már 10% Áfát tartalmaz).
Az utalás a külföldi lifttársaság felé mindig akkor történik, ha az utas a Kft felé a síbérletek ellenértékét megfizette.
A kérdésem az lenne, hogy síbérletek értékesítése  belföldi ügyletnek minősül-e, kell-e utánna áfa-t fizetni


Valóban, a vonatkozó Kormány rendelet ezt a tevékenységet nem minősíti utazás szervezésnek.

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről
1. §
(2) E rendelet alkalmazásában:
g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) - az ah) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése,

Tudni kell, hogy a vousher egy fizetést helyettesítő eszköz, ami feljogosítja a rajta megnevezett jogi-, vagy magánszemélyt, a megjelölt szolgáltatások igénybevételére.

Az első nagy kérdés, amit el kell döntenünk, hogy a közvetítő más nevében és javára eljáró, vagy a szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el.


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényből érdemes több fordulatot is beidézni:

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.


Általános szabályok


37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


38. § A más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van.

42. § Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.


43. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
d) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Amennyiben más nevében és javára eljáró közvetítőről lenne szó, úgy az ő tevékenysége tiszta üzletszerzői, ügynöki tevékenységnek minősülne, amelyet az alábbi ábrával tudunk szemléltetni:



E megoldásban az Üzletszervező csak átveszi az ellenértéket és ennek fejében kiadja a voushert. Önmagában az ellenérték átvétele még nem valósítja meg a szolgáltatás nyújtás tényét.

71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

A tényleges szolgáltatás nyújtásról az osztrák pálya üzemeltető ad számlát a bérlet kiadásával egyidejűleg.
Az Üzletszerző a teljesítést követően (annak időpontjára) kiállíthatja a jutalékáról szóló számlát az osztrák partnere felé. Szolgáltatása közösségen belüli szolgáltatás nyújtásnak bizonyul (mentes az adó alól), azzal hogy a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye határozza meg. Magát a pénzügyi elszámolást már lehet nettó módon (jutalékkal csökkentve) rendezni.

Másik elképzelhető megoldást mutatunk be a következő ábrán:

Ebben esetben az Üzletszerző a saját nevében, de más javára jár el az . A HÉA irányelvek szerint bizományosnak minősül az, aki a saját nevében vagy valamely szervezet neve alatt jár el a megbízó javára, valamint az is, aki vételi ügyletben közvetítőként jár el, és az eladótól bármilyen jogcímen a saját nevére kiállított számlát, nyugtát vagy más ezzel egyenértékű iratot átvesz, vagy eladási ügyletben közvetítve a vevő számára ilyet átad.
Ennélfogva e rendelkezés azt a jogi vélelmet állítja fel, hogy egymást követően két azonos szolgáltatásnyújtásra kerül sor. E vélelem alapján a gazdasági szereplőt, amely a szolgáltatásnyújtásban közvetít, és egyúttal bizományosnak minősül, úgy kell tekinteni, mint aki – azt megelőzően, hogy később személyesen nyújtja a szóban forgó szolgáltatásokat az ügyfélnek – előzetesen megkapta a szóban forgó szolgáltatásokat a megbízónak minősülő vállalkozástól, amelynek érdekében tevékenykedik.

A szóban forgó szolgáltatásra az áfa törvény különös rendelkezései érvényesek. A Pályaüzemeltető értékesítése az Üzletszerző felé osztrák belföldi ügyletnek minősül (Ust. = 10%). Ugyanakkor az Üzletszerző értékesítése magyar viszonylatban az áfa hatályán kívül eső ügylet, hiszen a ténylegesen nyújtott szolgáltatás (pályabérlet) teljesítési helye Ausztria. A végső fogyasztó, a magánszemély Vevő azonban meg kell fizesse a forgalmi adót. Ez az adó pedig nem lehet más, mint az osztrák. Ebből következik, hogy ez csak úgy tud teljesülni, ha az Üzletszerző bejelentkezik Ausztriában adóalanynak. Ily módon már levonásba is helyezheti az osztrák adóbevallásában a Pályaüzemeltető által felszámított áfát. Ugyanakkor természetesen a Vevő felé felszámított áfát (Umsatzsteuer - Ust.) befizetendőként kell figyelembe vennie.

Szolgáltatás közvetítésről lévén szó, a számviteli törvény szabályait is figyelembe kell venni.

2000. évi C. törvény a számvitelről


1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

Nem tűnik járható útnak az, hogy az Üzletszerző a közvetített szolgáltatást a magyar áfa törvény hatálya alatt, belföldi ügyletként teljesítse.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 15., kedd

Beolvadás a saját tulajdonosba

 Adott egy bt., melyben a feleség és a másik kft. a tulajdonos. A Kft. tulajdonosa a feleség és a férj. A bt.-ben jelentős ingatlan tulajdon van.
A terv a bt beolvasztása a kft.-be, de csak akkor ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül.

Az   1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a kedvezményezett átalakulást a következőképpen határozza meg:

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

 2/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

A kérdéses átalakulást az alábbi ábrával tudnánk szemléltetni:

 A tervezett átalakulás eleget tesz a fő szabálynak, amely szerint az átalakulásban csak társaság vesz részt. A meghatározásban szereplő további feltétele közül az a) pont szintén teljesíthető. Az átalakulással létrejövő Kft. új üzletrész kibocsátását jelenti, ha a Feleség az addig meglévő üzletrésze további résszel gyarapodik. Igazából a Bt.-ben szereplő 1 E Ft vagyoni betét bevitele is elegendő lenne, de ezt mégis ki kell egészíteni az eredménytartalékból legalább 100 E Ft-ra, hogy az összevont üzletrész 100 E Ft-al osztható legyen. A Kft. üzletrésze a beolvadás pillanatában összevezetésre fog kerülni, a jogutódlással megszünő Bt.-ben szereplő jegyzett tőkéjével.

A b) és c) pontok ezt az átalakulást nem érintik. A c) annyiból érdekes, hogy megerősíti azt a véleményünket, hogy a beolvadó, ha a saját tulajdonosába olvad be, akkor azzal kapcsolatban is értelmezhető az új üzletrész kibocsátás, amennyiben az összevezetés nem a befogadó átalakulás előtti jegyzett tőkéjéből történik.

 Természetesen a további kedvezményezési feltételeknek (társasági szerződés; kötelezettségvállalás; elszámolás) szintén eleget kell tenni.

Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

 Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 14., hétfő

Társaság alapítás, vagy megbízás harmadik ország viszonylatában?

Van egy korlátolt felelősségű társaság, amelyben tulajdonos vagyok. Szeretnénk harmadik országból  termékeket behozni (fa, fém, stb.). Mi lenne a legjobb? Alapítsak kint egy vállalkozást, vagy valamiféle megbízással dolgozzak, hogy kevesebb adót kelljen fizetni? Boszniáról van szó. A kettős adóztatás még fenn áll. Ha a tulajdon részemet eladom a kft-nél, akkor nem kell kapcsolt vállalkozással foglalkozni. Mert egyébként azt hiszem, erről lenne szó ez esetben. A kapcsolt vállalkozás milyen adózás alá esik?

Egy üzleti ügylet lebonyolítása szempontjából talán a legelső mérlegelendő kérdés, hogy alkalmi eseményről, vagy egy hosszútávú lehetőségről van-e szó. Egyedi esetekben könnyű a válasz, hiszen a megbízást erre találták ki. Amennyiben hosszabb távban gondolkodunk, akkor a következő lehetőségek között kell mérlegelni:
1. Meglévő vállalkozásom önálló fióktelepet hoz létre.
2. Meglévő vállalkozásom adószámot vált ki az adott külföldi országban.
3. Új céget alapítok külföldön.
4. Nem akarom a jelenlegi tulajdonos társaimat bevonni az üzletbe és új céget alapítok belföldön, vagy kivásárolom a többiek üzletrészét.

Az önálló fióktelep létrehozása, vagy egy külföldi székhelyű cég alapapítása akkor indokolt, ha előre tudjuk, hogy egy adott külföldi országban összetett gazdasági tranzakciókat akarunk lebonyolítani. Ez annyit jelent, hogy vásárlás, értékesítés, tároló kapacitások kiépítése, munkaerő alkalmazása egyaránt szükséges feltételként jelentkezik. A fióktelep gazdasági tranzakcióit a honi vállalkozás könyveiben elkülönítetten kell kezelni. Helyben minimum egy adószakértőt kell megbízni az adott ország törvényei szerinti adóbevallások és adófizetések kezelésére. A honi társasági adó bevallásban a külföldről származó jövedelmet a következőképpen lehet figyelembe venni:

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE VI. Fejezet
28. § (1) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adózás előtti eredményét növeli a külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összege.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.

A fenti rendelkezésből kiolvasható, hogy a külföldről származó jövedelem egyezmény hiányában is kezelhető a hazai bevallásban. A különbség az, hogy egyezmény alapján a hazai adóalap már nem tartalmazza a külföldi jövedelemre eső adóalapot (az ottani adókulccsal kell megadózni), míg egyezmény hiányában tartalmazza, (tehát a a hazai és a kinti adókulccsal egyaránt meg kell adózni), s ezután az itt fizetendő adóból levonható a külföldön megfizetett adó.

A kapcsolt vállalkozási jogviszony egy ilyen konstrukcióban nem szabad problémát jelentsen. A vállalkozók többsége azt gondolja, hogy két kapcsolt vállalkozás között csak piaci áron lehet számlázni.
Erről szó nincsen! Lehet alá és fölé számlázni nyugodtan, csak a társasági adóalap megállapításánál kell arra figyelni, hogy történjen meg az adóalap módosítása az egyik félnél lefele, a másiknál pedig felfele, úgy mintha a számlázás piaci áron történt volna.

A Bosznia-Hercegovinában alkalmazott 30%-os társasági adó nem biztos, hogy csábító kihívás lenne egy hazai cég számára.

Az alábbi címen olvasható néhány fontos információ:
http://www.macline.hu/barangolas/bosznia-hercegovina/befektetesi-feltetelek.html

 A "csak adószám" kiváltása korlátozott lehetőségeket biztosít. Nem is biztos, hogy minden országban lehetséges. Ezt a megoldást akkor szokták alkalmazni, ha egy külföldi országban akarnak ott belföldinek számító tranzakciókat lebonyolítani. Például megmunkálásra ideiglenesen kivisznek alkatrészeket, majd a bérmunka elvégzését követően, úgy döntenek, hogy egy részét a kész terméknek mégsem szállítják haza, hanem helyi társaságnak értékesítik. Ilyenkor egy úgynevezett vagyonáthelyezésre kerül sor, amelynek keretében a vállalkozás a saját külföldi adószámának számláz, majd azon az adószámon bonyolítja le az értékesítést és bevallja, illetve megfizeti a helyi forgalmi adót.

Ha valaki megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik egy adott országban és úgy látja, hogy az ott található termékeket versenyképes áron be lehet szerezni, illetve erre van hazai, vagy egy harmadik országbeli piacon kereslet, akkor ennek kielégítésére a legalkalmasabb mód az import jogosultságok biztosítása.
Áruk nemzetközi forgalmának bonyolítása komoly szaktudást igényel a vámkezelési eljárások, a szállítmányozás, a bankgaranciák, akkreditívek, biztosítások tekintetében.

A magánszemélyként üzletelést nem tartjuk egy nyerő megoldásnak. Nem hinnénk, hogy egy magánszemélyt a nemzetközi piacon megbízható partnernek tekintenének, ha figyelembe vesszük az előbbi bekezdésben az importálási követelményekhez fűzött megjegyzéseinket. És tegyük hozzá, hogy nem is túl elegáns.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 10., csütörtök

Áfa arányosítás önkormányzati támogatásban részesülő cégnél

 Egy 100 % -ban Önkormányzati tulajdonban lévő Kft. főtevékenységei kereskedelmi televíziózás, helyi önkormányzati lap kiadása, valamint önkormányzati események rendezése.
A tevékenységeket (nem tartozik egyik sem az adómenetes kategóriába) az Önkormányzat működési támogatásként finanszírozza, a tevékenységekhez kapcsolódóan saját bevétel a televíziós illetve a lapkiadáshoz kapcsolódóan keletkezik, de elenyésző mértékben.
 A problémám az lenne, hogy arányosítanom kell-e a levonható áfát, vagy sem. Sajnos ebben a témában sehol nem találtam iránymutatást, csak a Cégiránytű által írt "Támogatás Áfa arányosítása" és az "Önkormányzat által nyújtott támogatás Áfa kötelezettsége" cikkeket találtam és ha jól értelmeztem, akkor az én olvasatom szerint visszaigényelhetem az áfát.
Elegendő lehet-e az, ha a támogatási szerződésben szerepel, hogy a támogatás a levonható áfát nem tartalmazza? Az elbizonytalanodásom oka az, hogy olyan információt kaptam, mely szerint, ha egy tevékenységhez nincs bevételem, akkor arra eső áfát nem igényelhetem vissza.

A kérdés jogos aggályokat vet fel. Mit is mond a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról?

Előzetesen felszámított adó megosztása
123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. 

 Tegyük fel, hogy a cég egy önkormányzati eseményt szervez meg. Ehhez igénybe vesz (felhasznál) anyagi és humán erőforrásokat egyaránt. Az eseményhez közvetlenül kapcsolódnak termékbeszerzések, amelyek számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak. E mellett vannak további figyelembe vehető anyagi erőforrások is, mint például a társaság általános költségkategóriájába tartozó rezsi költségek, irodai eszközök, és így tovább, amelyek szintén előzetesen felszámított áfával terheltek. Ezt kell szembeállítani az "adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtással". Beszélhetünk egyáltalán ilyenről? Kinek és milyen ellenértékért nyújt a társaság rendezvény szervezési szolgáltatást?

 Bizony egy ilyen üzleti megoldás több ponton is problémás. Az önkormányzat meg kellene rendelje ezt a szolgáltatást és fizetnie kellene érte. A versenysemlegességet is figyelembe véve, az ellenérték és a  szolgáltatás piaci ára közötti összhang a követelmény. Azaz amennyit egy független fél elkér, vagy elkérne egy ilyen rendezvény megszervezéséért (a szolgáltatás bekerülési költségei + a szokásos haszon). Ráadásul itt kapcsolt felekről lévén szó, még a társasági adóalap is sérül, de ebbe most ne menjünk bele.

 Mindebből következik, hogy a társág a működési támogatással finanszírozott konstrukcióban nem tud felmutatni olyan adóköteles szolgáltatás nyújtás teljesítést, amely megalapozná az adólevonási jogot.

 A kereskedelmi televízió és az önkormányzati lap esetében is ugyanez mondható el, még akkor is, ha itt van egy kevés kimutatható adóköteles bevétel.

Tehát a "Támogatás Áfa arányosítása" című cikkünkben, az ábrával is szemléltetett képlet alapján kellene eljárni és a nevezőben szerepeltetni a működési támogatást. Természetesen ez azzal jár, hogy az arányeltolódás miatt minimális lesz az a rész, amely az előzetesen felszámított áfából levonásba helyezhető.

Szerintünk ez a minimum, amit szükséges megtenni, de hangsúlyozva azt, hogy a jó megoldás igazából az ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyújtás. Tudjuk, hogy ezekben a pénzhiányos időkben az önkormányzatok megpróbálják elspórolni az áfát és kerülnek minden olyan megoldást, ami árkiegészítő támogatást, vagy szolgáltatás megrendelést eredményezne. Ideig-óráig ez még működhet is, hiszen attól függ, hogy meddig megy el egy-egy hatósági ellenőrzés. Egy biztos, mi már több olyan esetet is megtapasztaltunk, amikor ez sokba került.

Kapcsolódó termékeink:

Áfa arányosítás kalkulátor


Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. november 8., kedd

Mikortól és kinek kell elkészítenie a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást?

A szokásos piaci ár, azaz a transzferár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget két egymást követő kormányrendelet szabályozta az alábbiak szerint (a paragrafusokat a téma logikája szerint és nem nagyságrendben idéztük!):

18/2003. (VII. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

Záró rendelkezések
7. § E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
8. § Ez a rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

1. § (2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. előírása szerinti kisvállalkozásnak.

(3) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával (Tao. 4. § 23. pont) kötött hatályos szerződés alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.
 
3. § (4) Az adózó köteles a nyilvántartást módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(5) Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

Záró rendelkezések
9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.

(2) E rendelet 3. § (6) bekezdését és 6. §-át a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja.
 
3.§ (4) Az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
 
10. § A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék

11. § E rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás, valamint a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása (2006. június 27.) az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt.


1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

18. § (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

 A fenti törvényi hivatkozásokból kitűnik, hogy az első kormányrendelet hatályba lépésének évétől terheli az adózók bizonyos körét a nyilvántartási kötelezettség. Az, hogy ki nem minősül kisvállalkozásnak (tehát ennél nagyobb), az önmagában is egy bonyolult kérdés. Megállapításához a kétéves gördülő szabályt kell alkalmazni. Itt a Cégiránytű tanácsadó blogban egy esettanulmány kapcsán már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Az alábbi linkről tudod elérni:

Esettanulmány Kkv vállalkozások besorolására és nyilvántartására.

 A KKV meghatározó segédletünket is azért készítettük, hogy támogatást nyújtson a vállalkozásoknak a kérdés eldöntéséhez.

KKV meghatározó és nyilvántartó  

Nekünk mindenesetre az a véleményünk, hogy a társaság nagyságrendjétől függetlenül, - amennyiben kapcsolt vállalkozással üzletelünk - jó ha rendelkezünk egy olyan levezetéssel, amely dokumentálja a piaci árat. A piaci ár alkalmazása és az ezzel kapcsolatos társasági adóalap módosítási kötelezettség mindenkire vonatkozik. Egy esetleges ellenőrzéskor bizony érvelnünk kell, hogy helyesen állapítottuk meg az adóalapunkat.

Ami a nyilvántartás módosítását illeti, az is egy csapda helyzet. Akkor kell módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének. Erre is csak akkor tudunk megnyugtató választ adni, ha a körülményeket évente felülvizsgáljuk.

A törvény szövegéből az is következik, hogy önmagában a kapcsolt vállalkozási jogviszony nem keletkeztet nyilvántartási kötelezettséget. Ez abban az évben következik be, amikor teljesítés történik.

A nyilvántartás hiánya, vagy nem megfelelő összeállítása komoly jogkövetkezményekkel jár.


További termékeink a témával kapcsolatban:

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó



Kapcsolt vállalkozás vizsgáló



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.