Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. szeptember 18., vasárnap

Az önkormányzat és kapcsolt vállalkozásai

 A helyi önkormányzatok gyakran rendelkeznek általuk alapított és a legtöbb esetben száz százalékos tulajdonukat képező gazdasági társasággal. E társaságok küldetésüket tekintve különböző célkitűzéseket szolgálnak. Közüzemet (például víz- és csatorna hálózatot) üzemeltetnek, önkormányzati létesítményeket (például strandot, uszodát, piacot, ipari parkot) menedzselnek, közterületet tartanak karban, vagy projekt cégként, új beruházást valósítanak meg.

Az önkormányzat és cége között szinte mindig előfordul olyan szerződéses jogviszony, amely a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kategóriájába sorolható. Az ilyen jogviszony keretében történő elszámolásokat illetően nem mindegy, hogy van-e eltérés az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár között. Jogszabályaink ugyanis előírják a szokásos piaci ár alkalmazását abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozási jogviszony keretében történik az elszámolás.

Az a kérdés, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az önkormányzat és a többségi tulajdonát képező cége? 

A kérdés megválaszolásához előbb nézzük meg milyen fogalmakat határoz meg a társasági adóról szóló törvény:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

 Fogalmak

4. § E törvény alkalmazásában
 
2. adózó: a 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;
 
7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;
 
31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;


1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A kapcsolt vállalkozás meghatározásának kiinduló pontja esetünkben "az adózó és az a személy, amely az adózóban..."

Nem kell mást tennünk, mint a megfogalmazás két szereplőjét beazonosítani.

Az adózó - a társasági adó alanya - az önkormányzat többségi tulajdonában álló Kft, vagy Zrt.
A személy - az önkormányzat, mint jogi személy - a fogalom meghatározások 7. pontja szerint.

Tehát a személy (önkormányzat, jogi személy) az adózóban (Kft, Zrt) többségi befolyással rendelkezik, - a Ptk. szabályait is figyelembe véve - , ha tagként rendelkezik a szavazatok több, mint 50 százalékával, vagy más módon többségi befolyással bír, a Ptk-ban leírtak szerint.

Mindebből következik, hogy az önkormányzati cégeknek bejelentési kötelezettségük van az adóhatóság felé akkor, amikor első alkalommal szerződéses jogviszonyba lépnek a tulajdonos önkormányzattal. A közöttük történő elszámolást pedig dokumentálni, indokolni kell a szokásos piaci árat illetően és amennyiben eltérés van, úgy az adóalap korrekciót is végre kell hajtani. Hogy van-e  nyilvántartási kötelezettségük, azt egy következő bejegyzésben fejtjük ki részletesebben.

Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése