Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. február 4., péntek

A szakképzési hozzájárulás és a képzési költség viszonya

 Társaságunk a vezetői tisztségeket betöltő munkavállalói számára, oktatási intézmény bevonásával, vezetői továbbképzést szervezett. A képzési program megnevezése: Gazdasági és igazgatási képesítések. A program célja a vezetői ismeretek fejlesztése, szakmai szemlélet kialakítása, magas szakmai színvonalú vezetési és szervezési ismeretek elsajátítása, sikeres stratégiai szemlélet kialakítása.
Kérdésünk, hogy az előbbiekben ismertetett továbbképzést hogyan kell megítélni a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003 évi LXXXVI. törvény tükrében, különös figyelemmel a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolást illetően.

A szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolások rendjét a - 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról - szabályozza.

Első menetben meg kell állapítani, hogy a szóban forgó képzés külső, belső, vagy vegyes. Amennyiben az oktatást biztosító intézmény rendelkezik felnőttképzési nyilvántartási számmal és intézmény-akkreditációs lajstromszámmal, illetve a képzést egy szolgáltatási szerződés alapján biztosítja, úgy minden bizonnyal külső képzésről beszélünk.

2. § E rendelet alkalmazásában
b) belső képzés: az Fktv. 29. § 13. pontjában meghatározott képzés;
c) külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg;
d) vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg;

Fktv. 29. § 13.
13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b)
(5) E törvény alkalmazásában
a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,
b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,


Az általános, illetve a speciális (szakképzés) fogalmába történő beilleszkedés vizsgálatához már uniós irányelveket is tanulmányoznunk kell. Ugyancsak 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet  2. § fogalommeghatározásai között szerepel az általános és a speciális képzés fogalma.

g) általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés;
h) speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés;

 Az, hogy egy képzés az előbbi két kategória közül melyikbe tartozik, az egyáltalán nem mindegy.
A támogatási intenzitás nem haladhatja meg szakképzés esetén (speciális képzés) a támogatható költségek 25%-át, általános képzés esetén azok 60 %-át.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE
(2008. augusztus 6.)
a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

8. SZAKASZ
Képzési támogatások
38. cikk
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
1. „szakképzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;
2. „általános képzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő „általánosnak”, ha például:
a) különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy
b) valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja.

Az okj.hu oldalain olvashatjuk a fogalom meghatározások között:

"A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen."

 Az APEH a szakképzésről szóló 2010 évben kiadott tájékoztató füzetében annyiban egészítette ki a
a BIZOTTSÁG 800/2008/EK rendeletét, hogy példaként hozta a Felnőttképzési Akkreditáló Testületet.b) valamely hatóság, közjogi testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja (pl. Felnőttképzési Akkreditáló Testület).
Tájékoztató füzet a szakképzési hozzájárulásról

Ez pedig azt jelenti, hogy nem vagyunk túlságosan kisegítve abban a kérdésben, hogy egy képzési program mikor elismert, hitelesített, vagy jóváhagyott. Amennyiben ez alatt azt értjük, hogy akkreditált kell legyen az adott képzési program, akkor ez bizony az akkreditált programok listáján fellelhető kell legyen. 

A felnőttképzési akkreditáció témájában a Felnőttképzési Akkreditáló Testület(FAT) honlapján tudunk tájékozódni:
nive.hu
Illetve itt kereshetünk is:
Akkreditált programok közötti keresés: https://www.nive.hu/fat/prg_lista.htm

A kérdésben szereplő konkrét képzési programot, mint akkreditáltat, nem találtuk a keresőben.

Természetesen még sok feltételnek meg kell felelni ahhoz, hogy egy felnőttképzés a törvény által támasztott feltételeknek megfeleljen. Mi ebben a bejegyzésben csak a külső-belső, illetve az általános-speciális kérdésekkel foglalkoztunk. Minden okunk megvan rá feltételezni, hogy egy vezetői továbbképzés, amennyiben ezt egy akkreditált intézmény végzi és a képzés körülményei, illetve dokumentációja megfelelő módon alátámasztja, úgy ez egy általános jellegű képzésként vehető figyelembe. Annál is inkább, mert a vezetői ismeretek általánosságban hasznosíthatóak és nem kizárólag egy cég viszonylatában jelentenek értéket. Az EK bizottsági rendelet is csak példálózva sorolja fel, hogy mit minősít általános jellegű képzésnek.

Amennyiben azonban az adott képzési program elismertséghez, hitelességhez és jóváhagyáshoz kötődő tényálláshoz ragaszkodik valaki, akkor ez komoly jogvitára is alkalmat teremthet.

Egy hatósági állásfoglalás - ha az általános elvek tisztázását nem is segíti -, de a konkrét ügyben növelheti a döntés helyességének biztonságát.

 Kapcsolódó termékünk:
KKV meghatározó és nyilvántartó 


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése