Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. február 16., szerda

Kiválás és beolvadás egy menetben

Van egy ”A” Kft két magánszemély tulajdonossal  50-50% arányban.
Az egyik tag úgy válik ki hogy a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz  csatlakozik.
Kiválással létrejön egy ” B” Kft adószámmal bankszámlanyitási kötelezettséggel?
Majd beolvad egyidejűleg egy „C”átvevő társaságba?
A „B”-nek ekkor a megszűnés szabályai szerint kell eljárnia?
Úgy gondolom hogy a tulajdoni hányad alapján a vagyonmegosztás is 50-50 százalékos kell legyen. Vagy a tulajdoni arányoktól eltérően is megállapodhatnak?
Az ”A” Kft az  eszközöket a cégbírósági bejegyzést követően kell átadja a "B"-cégnek?
"A” cég változatlan formában működik tovább és a jegyzett tőkéje, ha nem éri el az 500 E Ft-ot, akkor fel kell felemelni?

 Az átalakulás egy különleges esete, amikor a kiválás úgy történik, hogy a kiváló társaság egy másik céghez csatlakozik. A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról így fogalmaz:

86. § 
(2) Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz mint átvevő társasághoz csatlakoznak. A szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás szabályai is megfelelően alkalmazandóak.



A Gt szabályából látható, hogy a kiválás és az ezzel egy időben más társasághoz történő csatlakozás egy lehetséges megoldás. Ebben az esetben az "A" cég a társasági szerződése módosítását követően változatlan formában működik tovább. A "kiváló" "B" cég gyakorlatilag létre sem jön, ezért nem is lesz adószáma. A kiváló vagyon az egyik napon még az "A" cég keretében működik, míg az átalakulás bejegyzését követő napon már a "C" társaság vagyonába illeszkedik.
Ebből természetszerűleg következik, hogy a szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz.

A Számviteli törvény szintén tartalmaz szabályt arra az esetre, amikor az átalakulás beolvadással egy menetben történik:
Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A két törvény tehát egybehangzóan rendelkezik arról, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket az összes érdekelt fél bevonásával kell elkészíteni. Azaz a három szóban forgó szereplő közösen kell megállapodjon. Ez pedig bizalmi kérdést is felvet, hiszen a szereplők betekintést nyernek egymás üzleti ügyeibe.

Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben nem lehet szó kedvezményezett átalakulásról. Az ugyanis a Társasági és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében feltételezi, hogy a kiválással létrejövő társaságban a jogelőd tulajdonosai hasonló arányú részesedést szereznek.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.
 16. §
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
 A szabály azt jelenti, hogy ki kell egyenlíteni a számviteli törvény és a társasági adó törvény alapján elszámolt amortizációs különbségeket (amennyiben van ilyen különbség), azzal, hogy ezekre tekintettel a jogelődnek módosítania kell az adózás előtti eredményét pozitív, vagy negatív irányba.

(2)
d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

Ezt a fenti szabályt is csak figyelemfelhívóként jelenítjük itt meg és nem részletezzük. A kiváló vagyonának átértékelése módosítja adózásának eredményét, amely jelen esetben az őt befogadó társaságnál jelenne meg.

Nem mellékes az sem, hogy az "A" társaság egyszemélyessé válik, amely számára egy új jogi helyzetet teremt. Sokkal sebezhetőbb a korlátolt felelősség egyszemélyes  befolyás esetében.

Utalnunk kell még a személyi jövedelemadót érintő kérdésre is. Amennyiben a jogelődben meglévő jegyzett tőke nem elégséges valamilyen okból kifolyólag (például kevesebb, mint a törvény által megszabott minimális érték), akkor azt az átalakulás folyamatában pótolni kell. Ez történhet pótlólagos befizetéssel, vagy az eredménytartalékból történő kiegészítéssel. Az utóbbinak tulajdonképpen halasztott adófizetési vonzata van. Ez azt jelenti, hogy egy olyan üzletrész értékesítése, vagy megszüntetése, amelyik nem kizárólag adózott jövedelemből lett biztosítva, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, adófizetési kötelezettséggel járhat.

És akkor nem beszéltünk még a fogadó fél és a becsatlakozó viszonyáról. A legegyszerűbb eset, ha a felek vagyoni értékeit a könyvszerinti érték reálisan tükrözi. Ez azonban a legritkább esetben van így! Lehet - ahogyan a rajzon is mutattuk -, a "C" társaságnak 12 000 E Ft a saját tőkéje, miközben rendelkezik egy könyv szerint csekély, ugyanakkor piaci értékét tekintve jelentős ingatlannal, vagy egyéb tárgyi eszközökkel. Ilyen esetben bizonyára nem menne bele egy 50%-os üzletrész megosztásba. De még a fele-fele aránynál is az "Y" magánszemély, aki mint "B" társaság kiválik és beolvad, hozományként 3 000 E Ft jegyzett tőkével kell "érkezzen". Ez pedig azt jelenti, hogy a kiváló-beolvadó vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemeit megfelelő módon át kell rendezni, amely az "y" magánszemélynél a már említett halasztott adózású vagyongyarapodást eredményez a birtokába kerülő értékpapír tekintetében.

A fentiekből látszik, hogy az átalakulás az üzleti játék egyik legkomolyabb és legnagyobb körültekintést igénylő része. Itt minden alku tárgyát képezheti. Az üzletrészek által képviselt aránytól eltérő is lehet a vagyonmegosztás, de természetesen csak abban az esetben, ha a felek így állapodnak meg. A vagyonleltár tervezetek és vagyonmérleg tervezetek összeállítása, a szétválási-beolvadási szerződés feltételeinek rögzítése komoly kihívást jelent mind az érintett cégtulajdonosok, mind pedig az átalakulási folyamatban közreműködő könyvelő, könyvvizsgáló, ügyvéd és adószakértő részéről.

A vagyonmérleg tervezetek elfogadását követően közzétételre, majd az átalakulásról szóló dokumentáció Cégbíróságra történő benyújtására kerül sor. A cégbírósági bejegyzésig mindenki működik az eredeti formában. A bejegyzést követő naptól indul az új felállás. Elkészülnek a végleges vagyonmérlegek, amelyek már tartalmazzák a bejegyzésig eltelt időszak gazdasági eseményeit is. A független könyvvizsgáló (nem a cég könyvvizsgálója!) felülvizsgálja és hitelesíti a végleges vagyonmérleget is, majd ez letétbe helyezésre kerül a Cégbíróságnál.

Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser 



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése