Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. február 14., hétfő

Az Áfa arányosítás módszertana

Feltöltöttem a 2010 évi adatainkkal az Áfa arányosítás kalkulátort és egy kis gondom akadt.
Az intézetünknek egy könyvelő iroda végezte a munkát, ezt vettük most vissza. Ők az arányosítást nem göngyölítve számították, hanem az adott hónap adataival.
A 17-es sor göngyölített adat, az stimmel is a könyvelésben és a táblázatban. A 28-as sorban azonban csak akkor kapok a bevallással megegyező adatot, ha 20-as sorban az előző időszakban nulla szerepel. Melyik a jó eljárás?

Az Áfa arányosítás részletes szabályai az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. számú mellékletében találhatók. Ebből idézzük a mellékletnek a kérdésre vonatkozó részét.

6. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.

7. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal - a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakát megelőzően - a tárgyévi adómegállapítási időszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni.

8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása során az évközi adatokat az adómegállapítási időszakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidőszaki és azt megelőző utolsó adómegállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik.

9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany:

a) választhatja a tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben

b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között göngyölített adatok eredménye.

10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás egész időszakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett adómegállapítási időszakaiban az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó összegét - a 8. ponttól eltérően - a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani.

11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelelően alkalmazni.

12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követően a véglegesen levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles előzetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.

 Következtetések:
A végleges és az ideiglenes megosztást egyaránt kötelező elvégezni.
A végleges megosztást a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.
 Az ideiglenes megosztást minden egyes bevallási időszakra el kell végezni. A havi bevallónak havonta, a negyedéves bevallást készítőnek, pedig negyedévente.
A megosztási arányszám figyelembe vételére két módszer között lehet választani.
  1. a tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányados alkalmazása (ha volt az előző évben már ilyen megállapított hányados),
  2. a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között göngyölített adatokból következik. 
Az első módszer meglehetősen kockázatos, mert év közben a ténylegesen levonásba helyezett Áfa lényegesen eltérhet attól, amelyik majd a végleges arányosítás elvégzéséből következik. Vagy az adózó előlegez meg év közben jelentős összegeket, vagy az állami költségvetés fizet előre.

 Az Áfa arányosítás kalkulátor a második módszert követi, amely az évközi göngyölített adatok alapján, minden bevallási időszakban olyan arányszámot mutat, mintha év vége lenne. Azaz a göngyölített adóköteles és adómentes árbevétel alapján kiszámított arányszám mindig az addigi felhalmozódás arányát mutatja. Természetesen ebből csak akkor következhet a reálisan levonásba helyezhető előzetesen felszámított Áfa, ha az is göngyölítve van és az előző időszakokban már levonásba helyezett Áfát már nem tartalmazza.
A törvényben megfogalmazott szabály is erről szól: "azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidőszaki és azt megelőző utolsó adómegállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik".
 Egy egyszerű példával próbáljuk ezt illusztrálni.

Az Áfa arányosítás gyakorlata


Az ábra világosan mutatja, hogy a második oszlopban alkalmazott megoldás, amely az arányosításba bevont, előzetesen felszámított Áfa összegeit nem göngyölíti, 100 egységgel nagyobb értéket helyez levonásba, mint amennyi a harmadik oszlop szerint jogosan megtehető lenne. A második oszlop alapján
1 700 egység a két időszakban összesen levonásba helyezett Áfa. A harmadik oszlop (utolsóként mindig úgy viselkedik, mintha év vége lenne), az összesített adatok alapján 1 600 egységet állapít meg.

Tehát a nem göngyölített megoldás esetében egy esetleges revízió jogosulatlan levonásként értékelheti a különbséget. Ez nagyobb tételeknél komoly bírságalapot képezhet.

Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

5 megjegyzés:

  1. Van egy cég aki ált.szabályok szerinti áfa szerint adózik .Korábbi években volt áfá-s bevétele is de az idén csak pénzügyi tevékenységet folytat és ez TAM. Kérdés az áfa arányositás, mi van a beszerzésekkel ilyen esetben . Levonható arányosan az áfa utánuk vagy nem?

    VálaszTörlés
  2. Arányosan levonható lenne, csak nincs arányos rész, mert 100% TAM

    VálaszTörlés
  3. Igen értem,de akkor költségként könyvelem az áfát vagy ráforditásként? És ha egyik hónapban van áfás bevétel a másikban nincs akkor hogyan?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!
      Ne haragudj, de ez nem egy bekiabálós fórum. Ha kérdezel, akkor minimum illik bemutatkozni.
      Ami a kérdésedet illeti, nem olyan egyszerű a dolog, hiszen különböző esetek lehetségesek. Általában tudjuk mondani, hogy a számviteli törvény pontosan meghatározza, hogy mit hova kell könyvelni:
      47. §
      (2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
      a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
      b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó

      78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
      (2)275 Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.
      (3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.

      Törlés
    2. 47. §
      (3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.

      Törlés