Az Áfa arányosítás módszertana

Feltöltöttem a 2010 évi adatainkkal az Áfa arányosítás kalkulátort és egy kis gondom akadt.
Az intézetünknek egy könyvelő iroda végezte a munkát, ezt vettük most vissza. Ők az arányosítást nem göngyölítve számították, hanem az adott hónap adataival.
A 17-es sor göngyölített adat, az stimmel is a könyvelésben és a táblázatban. A 28-as sorban azonban csak akkor kapok a bevallással megegyező adatot, ha 20-as sorban az előző időszakban nulla szerepel. Melyik a jó eljárás?

Az Áfa arányosítás részletes szabályai az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. számú mellékletében találhatók. Ebből idézzük a mellékletnek a kérdésre vonatkozó részét.

6. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.

7. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal - a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakát megelőzően - a tárgyévi adómegállapítási időszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni.

8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása során az évközi adatokat az adómegállapítási időszakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidőszaki és azt megelőző utolsó adómegállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik.

9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany:

a) választhatja a tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben

b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között göngyölített adatok eredménye.

10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás egész időszakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett adómegállapítási időszakaiban az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó összegét - a 8. ponttól eltérően - a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani.

11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelelően alkalmazni.

12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követően a véglegesen levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles előzetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.

 Következtetések:
A végleges és az ideiglenes megosztást egyaránt kötelező elvégezni.
A végleges megosztást a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.
 Az ideiglenes megosztást minden egyes bevallási időszakra el kell végezni. A havi bevallónak havonta, a negyedéves bevallást készítőnek, pedig negyedévente.
A megosztási arányszám figyelembe vételére két módszer között lehet választani.

1. a tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányados alkalmazása (ha volt az előző évben már ilyen megállapított hányados),
2. a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között göngyölített adatokból következik. 

Az első módszer meglehetősen kockázatos, mert év közben a ténylegesen levonásba helyezett Áfa lényegesen eltérhet attól, amelyik majd a végleges arányosítás elvégzéséből következik. Vagy az adózó előlegez meg év közben jelentős összegeket, vagy az állami költségvetés fizet előre.

 Az Áfa arányosítás kalkulátor a második módszert követi, amely az évközi göngyölített adatok alapján, minden bevallási időszakban olyan arányszámot mutat, mintha év vége lenne. Azaz a göngyölített adóköteles és adómentes árbevétel alapján kiszámított arányszám mindig az addigi felhalmozódás arányát mutatja. Természetesen ebből csak akkor következhet a reálisan levonásba helyezhető előzetesen felszámított Áfa, ha az is göngyölítve van és az előző időszakokban már levonásba helyezett Áfát már nem tartalmazza.
A törvényben megfogalmazott szabály is erről szól: "azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidőszaki és azt megelőző utolsó adómegállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik".
 Egy egyszerű példával próbáljuk ezt illusztrálni.

Az Áfa arányosítás gyakorlata

Az ábra világosan mutatja, hogy a második oszlopban alkalmazott megoldás, amely az arányosításba bevont, előzetesen felszámított Áfa összegeit nem göngyölíti, 100 egységgel nagyobb értéket helyez levonásba, mint amennyi a harmadik oszlop szerint jogosan megtehető lenne. A második oszlop alapján
1 700 egység a két időszakban összesen levonásba helyezett Áfa. A harmadik oszlop (utolsóként mindig úgy viselkedik, mintha év vége lenne), az összesített adatok alapján 1 600 egységet állapít meg.

Tehát a nem göngyölített megoldás esetében egy esetleges revízió jogosulatlan levonásként értékelheti a különbséget. Ez nagyobb tételeknél komoly bírságalapot képezhet.

Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.