Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. december 2., csütörtök

Beruházási adóalap kedvezmény

Az év vége közeledtével nagyon fontos, hogy az adóalap csökkentő tételek által kínált lehetőségeket még időben mérlegeljük. Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora a társasági adó feltöltési kötelezettségünk, másrészt az sem közömbös, hogy mennyi adót kell majd összességében megfizetnünk. A törvény a következőképen rendelkezik:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.


(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.


(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.


A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti figyelembe, akinek tulajdonosi körét (a saját üzletrészt és az MRP-t leszámítva) kizárólag magánszemélyek alkotják. Fontos, hogy csak a törvényben felsorolt befektetett eszköz kategóriákra lehet alkalmazni.

A vállalkozás annak tudatában kell ezen adóalap csökkentő lehetőség igénybevételéről döntsön, hogy a kedvezmény mindaddig ideiglenes jogosultságot eredményez, amíg a kedvezményhez kötődő beruházás sorsa az elkövetkező négy adóévben véglegesen el nem dől. A törvény ugyanis szankciókat rendel el olyan esetekben, amikor nem következik be a jogalkotó által támogatni kívánt esemény. Ilyen nem támogatandó végkifejlet lehet, ha a következő négy adóévben az adott beruházást nem helyezik üzembe, más kategóriába sorolják, időközben átsorolják, elidegenítik.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,


ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.


Figyelemmel kell lenni a társasági adóalap módosításának különös szabályaira is. Ezekből a jogutód nékküli megszünés esete jogkövetkezményeket fűz az igénybe vett  kedvezményhez.

16. § (1) Az adózó
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese,
amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.


Egy időbeli megkülönböztetés is létezik, amelyik egyes korábbi évek eseményeinek értékelésekor merülhet fel. 2003. évtől egészült ki a kedvezmény az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével.

29/F. § (1)
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.


A kis- és középvállalkozói státuszban, illetve a tulajdonosi körben a későbbiekben bekövetkező változás nem csorbítja a megszerzett jogosultságot.

További korlát az összegszerűséget illetően, hogy az adóalap csökkentése nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Különbséget kell tenni abban a tekintetben is, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál-e, vagy nem. A mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében az Európai Közösség 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó két lehetőség közül választhat. Tekintheti  csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. A választott támogatásmód kihatásainak elemzése meghaladja jelen írásunk kereteit.

Az adóalap-kedvezmény igénybevétele az értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételként történő elszámolhatóságát nem korlátozza.  Fontos azt is megjegyezni, hogy a korábbi években elkülönített fejlesztési tartalék feloldása az adóalap-kedvezmény igénybevételével egyidejűleg is alkalmazható. Természetesen ilyenkor a fejlesztési tartalék elszámolása miatt lehet korlát az értékcsökkenés elszámolhatóságában, attól függően, hogy a szóban forgó beruházásnak teljes egészében, vagy csak részben forrása a feloldott fejlesztési tartalék.

Kapcsolódó termék:
Társasági adó 2010 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése