Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. november 19., péntek

Reprezentáció és üzleti ajándék adózása 2010-ben.

Egy kis segítséget kérnék reprezentáció és üzleti ajándék értelmezésében. Először nagyon egyszerűnek találtam ,hogy társasági adóalanynál kiveszi az SZJA –ból és társasági adó alap növelő lesz, de minél többet  olvastam a témában  annál jobban nem értettem.

Konkrétan nekem van:
Éttermi számla     522   38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő
Kávé tea amit a dolgozók  fogyasztanak el   522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő sima természetbeni
Szalámit italt ad  név szerint külföldi partnernek  522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő üzleti ajándék
Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva  86    38   és   54%    27%    1.5%    nem növeli az adóalapot repi


A reprezentáció és üzleti ajándék tekintetében főszabályként azt kell figyelembe venni, hogy ez természetbeni juttatásnak minősül.

Ugyancsak természetbeni juttatás a dolgozók részére a munkahelyen biztosított kávé, tea, üdítő, stb. Ezek azonban nem tartoznak a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék kategóriájába. Mivel fogyasztásuk nem köthető konkrétan egy-egy személyhez, ezért ebben a tekintetben az SZJA törvény 69. § (1) b) pontja az irányadó:
b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

Az éttermi számla elszámolása a juttatás körülményeitől függően kétféle képpen adózhat.

1. A munkavállaló, vagy a személyesen közreműködó tag hivatali, üzleti utazás folyamán elmegy az étterembe vacsorázni és erről hoz számlát. Ebben az esetben olyan természetbeni juttatásról beszélünk, amelyik nem tartozik a reprezentáció fogalmába.
f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; (a c)-e) pontok a mindenki számára, vagy cafeteria szerinti juttatásokról szólnak).
Ebben az esetben sima, adóköteles, nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatásról van szó, amely után a törvény által előírt adót és járulékot kell megfizetni.

2. Amennyiben üzleti partner vendéglátására kerül sor, úgy reprezentációs költségről beszélünk. Elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). Van némi jogértelmezési bizonytalanság a juttatót képviselő munkavállalók tekintetében, de mi úgy értelmezzük a reprezentáció törvény általi megfogalmazását, hogy a "...alkalmával nyújtott vendéglátás" fogalmába minden résztvevőt bele kell érteni. Nem is lenne életszerű megkérni a pincért, hogy minden egyes résztvevő fogyasztását név szerint külön tételben szerepeltesse a számlán.

E második esetben a reprezentációnak minősített tétel adómentes az SZJA törvény szerint, ugyanakkor, mint a vállalkozás érdekében el nem ismert költség, társasági adóalap növelő.

SZJA:
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;

Társasági adó:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;


A külföldi partnereknek adott, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, a társasági adóalanyok tekintetében, értéktől függetlenül osztozik a reprezentáció sorsában, azaz nincs személyi jövedelemadó, ugyanakkor adóalap növelő tétel.

Azok a kifizetők, akik nem társasági adó alanyok, a reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az SZJA törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. Az adóalanyokat két csoportra osztó szabály sok szakembernek jelent értelmezési problémát.

A kérdés utolsó tétele az "Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva". Ilyen kategória nincs, ezt nem tudjuk értelmezni. Az üzleti vendéglátás ténye nem a helyszín, hanem az esemény alapján valósul meg, vagy nem.

A személyekhez kötődő ráfordításokat az 55-ös számlacsoportba kell személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. november 17., szerda

Ingatlan beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások megítélése

Magyarországon épülő engedélyköteles ingatlan beruházás egyik fázisára szerződést kötött egy olasz cég egy magyar fővállalkozó Kft-vel.
Az olasz cég üvegfalakat szállít Magyarországra.
A közöttük létrejött szerződés üvegfalak szállítását és szerelését tartalmazza.
Az olasz cég a szállítás és szerelés megszervezését és lebonyolítását kiadta egy másik magyar Kft-nek. Ez a magyar Kft a szerelés egy részével elkészült (alvállalkozóján keresztül), melyről az olasz cég felé rész-számlát kíván kiállítani.
Kérdés: A számla Áfá-s?
Áfa mentes, mint területi hatályon kívüli szolgáltatás?
Áfa mentes, mint fordítottan adózó?
Legjobb tudomásom szerint, nincs bejelentkezve Mo-n, egyáltalán kell-e, elvileg hosszabb ideig tart a munka.
Áfa 39.§ . 244§ és még melyek tartoznak ide?
Ha be kellett volna esetleg jelentkeznie, de nem tette, akkor mi lesz az Áfa sorsa?
A tényleges szerelő magyar Kft számlázhat-e fordítottan a megbízó magyar Kft-nek, aki majd ezt számlázza tovább az olasz megrendelő felé. (fenti első kérdés, hogyan?)


A kérdésben szereplő Fővállalkozó vállalkozás (a továbbiakban Fővállalkozó) üvegfalak legyártására, szállítására és szerelésére szerződött egy egy belföldön nem letelepedett, a Közösség más tagállamában illetőséggel (székhellyel) bíró társasággal (a továbbiakban Olasz cég). Az Olasz cég pedig további alvállalkozói szerződést kötött egy magyar társasággal (a továbbiakban Alvállalkozó) az általa legyártott üvegfalak szállítására és szerelésére.




A Olasz cég, amelyik üvegfalak gyártására szakosodott ebben az értelemben Közösségen belüli termékértékesítést hajt végre, amely termékbe beépül a járulékos szolgáltatásként vállalt szállítás és szerelés is. Ennek a ténynek a rögzítése rendkívül fontos az egész ügyletsor megítélése szempontjából. A magyar Fővállalkozó szolgáltatást nyújt a beruházás megrendelőjének, hiszen arra vállalkozott, hogy felépít számára egy ingatlant. A maga során a Fővállalkozó további szerződéseket köthet szolgáltatások igénybevételére, illetve termékek beszerzésére. A két dolog megkülönböztetése jelentőséggel bír úgy az ingatlan területi elhelyezkedését illetően, mint a fordított adózás miatt. A további bekapcsolódó szolgáltatók a Fővállalkozón keresztül közvetlen kapcsolatba kerülnek az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások tekintetében és az egyéb feltételek fennállása esetén fordítottan adóznak. Ugyanakkor a Fővállalkozónak terméket értékesítő cégeket ez a szabály nem érinti.

Hozzátesszük, hogy a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. E törvényi feltétel eleve kizárja annak lehetőségét, hogy az Alvállalkozó és az Olasz cég között ezt a szabályt alkalmazni lehessen.

Az Olasz cég fő tevékenysége maga az üvegfalak gyártása. Ennek értékesítéséhez kapcsolódhatnak járulékos szolgáltatások, mint például a szállítás, vagy a szerelés. Ettől azonban a lényeg nem változik és termék értékesítésről beszélünk. Áfa szempontjából ez azt jelenti, hogy az Olasz cég hozzáadott érték adó nélkül állítja ki számláját a Fővállalkozó felé, aki a maga során megállapítja adófizetési kötelezettségét a magyar szabályok szerint, mint Közösségen belülről beszerzett termék után. Így a magyar költségvetés hozzájut a termék útján hozzátapadt összes hozzáadott érték adóhoz.

Az Alvállalkozó és az Olasz cég közötti szerződés egy szolgáltatói szerződés, amelyre annak ellenére, a láncban szereplő további alvállalkozók valamelyike a szerelést is elvégzi majd, mégsem lehet közvetlen összefüggésbe hozni az ingatlannal, hiszen e szolgáltatások mind az Olasz cég által előállított és Magyarországra számlázott termékbe épülnek be. Ez pedig eldönti azt a kérdést is, hogy az Áfa törvény főszabályát, vagy az ingatlan elhelyezkedéséhez kötődő és kizárólag a szolgáltatások tekintetében alkalmazandó szabályt kell-e követni.

A főszabály:
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások szabálya:
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.


Mivel az Alvállalkozó szolgáltatása nem közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódik (még áttételesen sem), hanem beépül az Olasz cég termékének árába, ezért álláspontunk szerint az Áfa törvény általános szabályát kell alkalmazni, amelyik kimondja, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett. Így Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról beszélünk, hiszen az Olasz cég nem Magyarországon letelepedett, tehát Áfa mentesen kell számlázni. Az Olasz cég pedig az ő országa szabályai szerint lesz e szolgáltatás igénybevétele miatt adófizetésre kötelezett.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.