Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. szeptember 23., csütörtök

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel - étkezési utalvány

Ha valaki két cégnél munkaviszonyban van, mindkettő rész munkaidő, mindkettőnél kaphat 18 E Ft/hó meleg étkezésit 25 %-os kedvezményes adóval?

Kedvezményes adóztatás alá esik a meleg étkeztetés formájában (ide értve az ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) juttatott bevétel bizonyos további feltételek teljesítése mellett.

A kérdés kapcsán el lehet azon gondolkodni, hogy jogos lenne-e az, ha az egyetlen munkahellyel rendelkező személyre vonatkozó értékhatár 18 E Ft, míg egy másik, ugyanannyi munkaidőt letöltő, de ezt két munkahelyen teljesítő személyre vonatkozó értékhatár ennek duplája, azaz 36 E Ft lenne? Az igazságérzetünk azt súgja, hogy ez nem lenne helyes. Ám nézzük, hogy mit mond a jogszabály erre vonatkozóan!

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL (SZJA tv.)

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);


 Eddig olvasva a törvény szövegét, nem találunk összegszerű korlátozást egy-egy munkahelyhez (munkáltatóhoz) kapcsolódóan. De olvassuk tovább!

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

Láthatjuk, hogy bizony, az értékhatár a juttatásban részesülőnél be van korlátozva a törvényben meghatározott 18 E Ft összegre. Ennek a feltételnek a teljesülését a magánszemély kötelező nyilatkozat tétele garantálja. Egyébként honnan is tudná az egyik munkáltató, hogy a másik milyen juttatásban részesíti a  szóban forgó magánszemélyt. És ez még nem minden! A 70. §  azt értékhatár túllépése esetén feloldást ad az értékhatár feletti részre a természetbeni juttatásokra általában kötelező elosztási feltételek alkalmazása tekintetében. Ez jelzés értékű abban a tekintetben is, hogy a "bármely feltétel hiányában" megfogalmazás szerint, csak abban az esetben lehet kedvezményes adózású ez a juttatás, ha a természetbeni juttatásokra vonatkozó "azonos értékben meghatározott keret terhére", vagy "azonos módszerrel meghatározott keret terhére" választható. Az azonos érték alapján történő juttatás azt jelenti, hogy a vállalkozás egy mondjuk havi 50 E Ft keret meghatározásáról dönt, amelyen belül lehet választani üdülési csekket, étkezési utalványt, iskolakezdési támogatást, stb. Ez minden munkavállaló által egyformán elérhető és igénybe vehető kell legyen. Az azonos módszer alapú elosztás pedig a tipikus cafeteria rendszer, amely különböző jellemzők alapján megalkotott csoportok résztvevői számára határoz meg juttatási keretet. Ez a keret lehet eltérő összegű az egyes csoportok tekintetében, de a csoporton belül már mindenki ugyanolyan értékű juttatásra jogosult.

Ebben a bejegyzésünkben csak a kérdés megválaszolására összpontosítottunk, és nem tértünk ki egyéb, a témával összefüggő adózási, járulékfizetési kérdésekre.

 Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése