Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. november 27., péntek

Változások az Áfa törvényben 2010-től


Követelés engedményezése
13. §

Változott a 13. §-ban szabályozott szolgáltatásnak nem minősülő ügyletek fogalma. Ennek alapján az ellenérték megfizetésén kívül a követelés engedményezése akkor nem minősül szolgáltatás nyújtásnak, ha megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

13. § (3) Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója

a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy

b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,

feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.


Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében

Különös értelmezési alapelvek 36. §.

Újdonságnak számítanak a módosított törvényben a "Különös értelmezési alapelvek"
Ennek értelmében a nem adóalanyi minőségében eljáró adóalany az általa igénybe vett szolgáltatások tekintetében bizonyos esetekben adóalannyá válik a teljesítési hely megállapításakor.

A belföldi nem adóalany jogi személy akkor válik adóalannyá, ha közösségi adószámmal rendelkezik (vagy kellene rendelkeznie). Egy más tagállambeli nem adóalany jogi személy pedig akkor válik adóalannyá, ha ott adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vették és az adott tagállam joga szerint tartalmában megfelel a Héa-irányelv 215. cikkének (Hozzáadott érték adó az Uniós jogszabályban - nálunk Áfa).

A különös értelmezési alapelvek szabályai alól kivételek is vannak. E kivételek az Áfa tv. 6. §-ban felsorolt esetek, amikor a nem adóalanyi minőségében eljáró személy, vagy szervezet külföldön új közlekedési eszközt értékesít; beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít (használatbavételtől is függő - lásd a jogszabályt); sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

A 6. §-ra hivatkozó kivétel, azért van, mert az ott felsoroltak az adott ügyletre vonatkozóan adóalanynak minősítik az ügyletben résztvevőt, de ez nem keletkeztet általános értelemben is adóalanyiságot.

36. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában

a) az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe, amely esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni;

b) a nem adóalany jogi személyt az a) pont értelmében adóalanynak kell tekinteni, feltéve, hogy
ba) közösségi adószámmal [258. § (3) bekezdésének a) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként belföldön,
bb) adószámmal [258. § (3) bekezdésének b) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként a Közösség más tagállamában

vették nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ezen alfejezet alkalmazásában azt a személyt, szervezetet, akinek (amelynek) adóalanyisága a 6. § (4) bekezdésén alapul, a részére nyújtott olyan szolgáltatás viszonylatában, amelynek igénybevétele során egyébként nem adóalanyi minőségében jár el, nem adóalanynak kell tekinteni.


6. §
(4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha

a) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi;

b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy

ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan];

c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.


Általános szabályok 37. §.

Változott a teljesítés helyének megítélése. Míg a 2009-es szabályok szerint alapesetben a szolgáltatás nyújtója határozta meg a teljesítés helyét, addig az új szabályok szerint ezt a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye (telephelye) határozza meg.

Tehát, ha magyarországi adóalanynak nyújt szolgáltatást egy másik tagállambeli adóalany (vagy harmadik országbeli), akkor a fordított adózás szabályait alkalmazva, a szolgáltatás igénybevevőjének (vagyis a magyarnak) kell az Áfát megfizetnie.

Ugyanez fordítva is igaz. Ha magyarországi adóalany nyújt szolgáltatást egy másik tagállambeli adóalanynak (vagy Közösségen kívülinek), akkor az Áfát a magyar adóalanynak nem kell felszámítania (a hozzáadott érték nem lépi át a határt), hanem azt a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie.

Különbség az utóbbi esetben, hogy adóalanyként értendők az Unión belüli adóalanyok és az itt Áfa nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyek is, míg az Unión kívüli igénybevevők esetében csak az adóalanyok.

37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Nem adóalanyok esetében az általános szabályok szerint a teljesítés helyét a szolgáltató székhelye határozza meg.

(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Különös szabályok

A Különös szabályok paragrafusai átszámozásra kerültek a 36. §-ként beiktatott "Különös értelmezési alapelvek" miatt. Aki megtanulta, hogy mi volt a 36. §-ban az most jobb, ha elfelejti.

A más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatás 38. §

Ilyen esetben a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van.

E rendelkezés alkalmazása tekintetében számos kivétel volt, amelyek a módosított szövegből kikerültek.

38. § A más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van.

Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások 39. §.

Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.

Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

Itt is felfedezhetők új elemek: a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, illetve az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése.

39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.

(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.


Személy szállítása 40. §, Termék fuvarozás 41. §.

A módosított törvény megkülönböztetést tesz a személy-, illetve a termék fuvarozás teljesítési helye között:

Személy szállítása esetében a teljesítés helye változatlanul az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek.

40. § Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek.

Termék fuvarozás esetén további különbségtétel az adóalanyiság, illetve a célország.

Egy Közösségen kívüli, nem adóalany részére történő fuvarozás esetén a megtett útvonal számít teljesítési helynek. Közösségen belüli, nem adóalany részére történő fuvarozás esetében a kiindulási hely számít teljesítési helynek.

41. § (1) Nem adóalany részére nyújtott, a termék Közösségen belüli fuvarozásától eltérő termékfuvarozás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek.

(2) Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van.

(3) A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérő tagállamában van.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a termék fuvarozásának

a) indulási helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezdődik, ide nem értve azt az útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart;

b) érkezési helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen befejeződik.


Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások 42. §.

Külön paragrafust kaptak a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. Ilyen szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

42. § Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.


Egyes - nem adóalany részére nyújtott - szolgáltatások
43.§.

A 2009-es változatban az itt felsorolt szolgáltatások igénybevevőjének tekintetében nem tett különbséget a törvény. Most csak a nem adóalany igénybevevőkkel kapcsolatban rögzíti a szabályt.

A következő esetekben a teljesítés helyének az a hely minősül, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul és a terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka.

43. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:

a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;

b) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul;

c) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik a be-, ki- és átrakodás is.


Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása 44. §.

A közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, de vannak kivételek is a 49. §-ban megfogalmazva. Ebből a szabályból kiindulva, ha egy Közösségi tagállamban bejegyzett cég vitorlást vesz bérbe a Balatonon és a futamidő kevesebb, mint 90 nap, akkor ennek Áfáját a bérbeadónak kell megfizetnie. A hosszútávú bérbeadás esetén a főszabály érvényesül, azaz ilyen esetben az Áfa fizetésére mindig a szolgáltatás igénybevevője a kötelezett. Jelen példában tehát a bérbevevő külföldi cég lesz az Áfa fizetésére kötelezett (a magyar bérbeadó Áfa nélkül kell számlázzon).

44. § (1) Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos,

a) víziközlekedési eszközök esetében 90,

b) egyéb, az a) pontban nem említett közlekedési eszközök esetében pedig 30

napot meg nem haladó használatát jelenti.

49. § A 37. és 44. §-tól eltérően közlekedési eszközök - ideértve a vasúti kocsikat is - bérbeadása esetében a teljesítés helye

a) belföld, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van;

b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van.


Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása 45. §.

Az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Itt is vannak kivételek: vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön, illetve a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt. Ezekben az esetekben teljesítési helynek a kiindulási hely számít.

45. § (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendő.


További - nem adóalany igénybevevő részére - nyújtott szolgáltatások teljesítési helye 46. §.

A 46. §-ba áll helyre a "rend", legalábbis ami a számozást illeti. Itt a módosítás előtti törvényhez hasonlóan helyet kaptak azok a szolgáltatások, amelyeknek a teljesítési helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.

Ide tartoznak többek között a : szellemi alkotásokhoz fűződő jogok; reklámszolgáltatások; tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások (bizonyos feltételekkel a mérnöki szolgáltatások is); adatok feldolgozása és információk közlése; banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása; termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása; telekommunikációs szolgáltatások; elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

A paragrafus több olyan szolgáltatást is nevesít, amely az elektronikus szolgáltatási kategóriába tartozik. Ilyenek például az: elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása; szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése; kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele; zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása; távoktatás.

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások feltétele, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történjen.

46. § (1) Az e §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.

(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:

a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;

b) reklámszolgáltatások;

c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;

d) adatok feldolgozása és információk közlése;

e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;

f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;

g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;

h) földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;

i) telekommunikációs szolgáltatások;

j) rádiós és televíziós műsorszolgáltatások;

k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetőleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra.

(4) E § a mérnöki szolgáltatásokra abban az esetben alkalmazható, ha azok jellegadó tartalmuk alapján nem tartoznak a 39. és 42. §, valamint a 43. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alá.

(5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,

b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,

c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,

d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,

e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.



Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok

Részletfizetés vagy határozott időre szóló elszámolás 58. §.

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik (58. §)

Új elemként került a törvénybe, hogy ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 2 hónapot, akkor függetlenül a főszabálytól időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyként [(140. § a) pontja szerint] a szolgáltatás igénybevevője fizeti, illetőleg egyéb esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 2 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik

a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, illetőleg

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.



A fizetendő adó megállapítása fordított adózás esetében 60. §.

Egy aprónak tűnő de fontos módosítás van a teljesítés megállapítására a 60. §-ban.

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

A felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. Új elemként került be az "egyéb okirat", ami azt jelenti, hogy akár egy díjbekérő is keletkeztethet ilyen értelemben teljesítést.

A paragrafus kiegészült azzal (5. bekezdés), hogy a benne foglaltak nem alkalmazhatók arra a szolgáltatásnyújtásra, amely esetében az adót a nem adóalanyi minőségében eljáró adóalany [(140. § a) pontja szerint], mint a szolgáltatás igénybevevője fizeti.

Ez azt jelenti, hogy egy Magyarországon nem letelepedett adóalany szolgáltatásnyújtása miatt keletkező fordított adózási kötelezettség esetében a fizetendő adó megállapításának időpontja a főszabály szerint kell történjen, azaz a tényleges teljesítés időpontja.

60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy

b) az ellenérték megtérítésekor, vagy

c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján

kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

(3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezettől, ha a teljesítés és a fizetendő adó - (2) bekezdés szerinti - megállapítása között

a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy

b) tartozását ellenérték fejében átvállalják,

a fizetendő adót - a (2) bekezdéstől eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.

(4) E § egyéb rendelkezéseitől függetlenül a fizetendő adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. §-ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani.

(5) E § nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra, amely esetében az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti.


140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására

a) a 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevő - a 36. § értelmében vett - adóalany,

b) a 39. és 40. §, a 42. §, valamint a 44. és 45. § bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany

fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.




Adó alapjának utólagos csökkenése (77. §)

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követően

a) az ügylet érvénytelensége jogcímén:
aa) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy
ab) az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy
ac) az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják;
b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén:
ba) a jogosult eláll az ügylettől, vagy
bb) a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap.
(2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha
a) teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik;

A szakasz kiegészült egy további b) ponttal, amely a korábbit c)-re változtatta.

Az új, adóalap csökkentést megalapozó b) pont így hangzik:

b) a kötelezett a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése vagy bérbeadása esetében az ellenérték maradéktalan megtérítésének hiánya miatt eláll az ügylettől, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a felek a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;

10. § Termék értékesítésének minősül
a) a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;

Ilyen eset lehet például egy meghiúsult lízingbe adás. Az alkalmazás feltétele, hogy a felek az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet helyreállítsák. Amikor az érvénytelenítés nem feltétel, ott az adattartalom módosításáról kell gondoskodni.

(Folytatjuk)



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

3 megjegyzés:

  1. Nehezen értelmezhető a 365 napot meghaladó követelés esetére az adóalap utólagos csökkentése.

    VálaszTörlés
  2. Valamennyi APEH-ost kötelezően kitenném egy évre kisvállalkozónak és maga készítse el adóbevallását. Akkor talán elindulna egy normális adóegyszerűsítési eljárás Magyarországon. A jelenlegi rendszer áttekinthetetlen és átláthatatlan.
    Egy nyugalmazott ENSZ tanácsos

    VálaszTörlés
  3. Kedves Névtelen!

    Távol áll tőlünk, hogy az APEH védelmében mi szót emeljünk! Ebben a szakmában fontos a tárgyilagosság és a szakszerűség. Ezért hozzászólásodhoz két megjegyzést mindenképpen hozzá kell fűznünk.
    1. A jogszabályokat nem az APEH készíti, tehát ennek problémái miatt őket elmarasztalni nem biztos, hogy helyén való.
    2. Ha elolvassuk a Közösségi Irányelvet, amelynek alkalmazása az Európai Unió tagországaira kötelező érvényű, akkor azt találjuk, hogy a Közösségi szabályozástól a mi Áfa törvényünk nem sokban különbözik.

    Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mi nem értünk egyet azzal a véleménnyel, miszerint az Áfa törvény brutálisan bonyolult és ember legyen a talpán, aki eligazodik benne. Ezt mi nap mint nap saját bőrünkön érezzük a hozzánk érkező kérdések kapcsán az paragrafusok értelmezésekor.

    VálaszTörlés