Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. július 10., péntek

Közhasznú nonprofit Kft kedvezményezett tevékenysége

Közhasznú KHT, illetve most közhasznú nonprofit Kft bevétele a társasági adó tv. 6/C és 6/E melléklete szerint akkor nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek, ha az közhatalmi szervekkel, önkormányzatokkal kötött szerződés alapján realizálódik és folyamatosan tekinthető. Amennyiben a társasági szerződésbe vállalt tevékenységet nem az említett szerveknek, hanem különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak számlázzák, akkor az vállalkozási tevékenység? Hogyan állapítom meg például a kutatás fejlesztésről, hogy az vállalkozási, vagy nem vállalkozási tevékenység?


A 6/C július 1-től már nincs a törvényben!


A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adó alapját a 13/A. § figyelembevételével kell meghatároznia. A paragrafus ismerteti az adóalap korrekciók szabályait. Ennek részletes bemutatásától eltekintünk, mert meghaladja e bejegyzés kereteit.

A 20. § az adómentességre vonatkozó feltételeket ismerteti. Nem kell az adót megfizetnie:

(1) e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.


Láthatjuk tehát, hogy a a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számított adója csak a kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele arányában élvez adómentességet.


A törvény 6. számú melléklete meghatározza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság által végezhető kedvezményezett tevékenységek körét.

E szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a "társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik"; a felsoroltakhoz kapott támogatás, juttatás, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a társasági adó által kedvezményezett tevékenységek körébe, ezért ilyen minőségükben vállalkozási tevékenységnek minősülnek.

A kedvezményezett tevékenység meghatározásából az is kitűnik, hogy nem csupán a végzett tevékenység (az alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel) határozza meg, hogy kedvezményezettnek minősül-e, vagy sem, hanem az is, hogy az adott szolgáltatást megrendelő intézmény rendelkezik-e a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezettel, vagy a fejezeten belül önálló költségvetéssel, továbbá az is, hogy a megkötött szerződés paraméterei megfelelnek-e a 6. számú melléklet által támasztott követelményeknek.

Kapcsolódó termékeink:
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez igazított és az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét támogató mérleg és eredménykimutatás mintatár: Mintatár


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

1 megjegyzés: