Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. december 19., péntek

Import szolgáltatás az Áfa bevallásban

Megerősítést szeretnék kérni, hogy az import (EU-n kívüli) szolgáltatásra adott előleget az ÁFA bevallásban szerepeltetni semmilyen módon sem kell 2008-ban.


Az adott előleg, akkor áfás, ha maga az igénybe vett szolgáltatás is az.
Az Áfa törvény 2. § határozza meg, hogy milyen ügylet keletkeztet adófizetési kötelezettséget.

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

A szolgáltatások tekintetében a törvény a teljesítés hely meghatározására a következő főszabályt alkalmazza:
36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyar adóalany harmadik országban (Közösségen kívül) egy külföldi adóalany szolgáltatását veszi igénybe, akkor a teljesítés helye külföld és mint olyan az Áfa hatályán kívül esik.

Az import szolgáltatás megítélését bonyolíthatják a 37-49. §-ba foglalt úgynevezett különös szabályok.

A 37. § a közvetítői tevékenységgel; a 38. § az ingatlanokhoz kötődően, míg a 39-41. § a fuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatosan fogalmaz meg különleges szabályokat.

A következő szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben

a) a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van;

b) a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.

(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:

a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;

b) reklámszolgáltatások;

c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;

d) adatok feldolgozása és információk közlése;

e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;

f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;

g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;

h) földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;

i) telekommunikációs szolgáltatások;

j) rádiós és televíziós műsorszolgáltatások;

k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha

a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészben -i vagy részben- i abbahagyására, illetőleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra;

b) közvetítő az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítői szolgáltatás nyújtására.

(4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá.

(5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,

b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,

c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,

d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,

e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illetőleg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye

a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van, illetőleg

b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívül van,

feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kettős adóztatás, illetőleg a nem adóztatás elkerülhető. E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére.

Az Áfa bevallás kitöltési útmutatójában a következőket olvashatjuk:

32-33. sorok:
Ezekben a sorokban a belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – az áfa-törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyű – szolgáltatások ellenértékét és az utána megállapított adó összegét kell szerepeltetni, amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany köteles fizetni.

A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany ... a általa fizetendő adóként bevallott adó összegének levonására – a levonási jog jogszabályi feltételeinek teljesülése estén – az adófizetési kötelezettség keletkezésének adó-megállapítási időszakával azonos időszakban jogosult, amelyet a levonható adók között, az ügyletre vonatkozó adómértéknek megfelelő sorban szerepeltethet.

Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után levonható adó az 56–61. sorokban nem szerepeltethető, annak összegét és adóalapját a 62. sorban kell szerepeltetni.
62. sor: A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalanynak ide a 62. sorba kell beírnia a külföldi adóalany által nyújtott azon szolgáltatások ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét, amelyek tekintetében adólevonási joggal élhet.

Összefoglalva a kérdésre adandó választ, amennyiben a magyar adóalany egy belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az áfa-törvény szabályai szerinti teljesítési helye nem belföld, úgy ez az Áfa törvény hatályán kívül eső ügyletnek minősül és a bevallásban nem kell szerepeltetni.

Kapcsolódó termékeink:
Áfa arányosítás kalkulátor

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Társasági adó feltöltés 2008

Kedves József a segítségedet kérem.
Most már többen is bele pistulunk a társasági adó bevallás beadásával kapcsolatban.
Én úgy értelmeznem, hogy csak az 50m meghaladóknak kell a bevallást be küldeni akkor is ha az összege nulla. A többi adózónak csak fel kell tölteni?

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

Bevallás nyomtatvány: 0801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére.

Társasági adóelőleg-kiegészítés (E) blokk
A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. A várható fizetendő adó összege – azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Az adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie.

A szabályozás alapulvételével jelen bevallást kell benyújtania – a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről – annak az adózónak, akinek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, illetve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak társasági adóelőleg-kiegészítésről, abban az esetben, ha üzleti éve 2008. évben kezdődött, függetlenül attól, hogy annak utolsó hónapjának 20. napja 2008. december 31-ét követő napra esik.

Az E blokk kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2008. évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0801-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0801-es bevallást benyújtani.
(Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2008. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0801-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2008. december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2008. 01. 01.– 2008. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2008. 11. 01.– 2008. 11. 30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben a november hónapra az adózó két 0801-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.)
Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, és a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak minősül, akkor a mérlegforduló napját az erre szolgáló kódkockában tüntesse fel!
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve az E blokk a) oszlopába írja be!
A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette). Ekkor kérjük, hogy az a) oszlopba nullát írjon.

Összefoglalva a kérdésre adandó választ, a társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette).

Ez a rendelkezés az utolsó adóelőlegre is vonatkozik. Tehát például a negyedéves bevalló a negyedik negyedévi befizetését nem január 20-ig, hanem december 20-ig kell teljesítenie. A kiegészítés számításánál figyelembe kell venni az utolsó előleg befizetést, illetve a társasági adó folyószámlán lévő esetleges túlfizetéseket (vagy éppen tartozásokat). Így teljesül ennek a bevallásnak a beadásával, hogy az adózó az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette.

A rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Tehát az 50 millió forint árbevételt el nem érő adózó nem kell feltöltsön és nem kell benyújtania ezt a bevallást.

Természetesen az adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése a "kicsikre" is vonatkozik. Egy 50 millió forint árbevételt el nem érő vállalkozás például, amennyiben negyedéves adóelőleg fizetésre kötelezett, a negyedik negyedév befizetési határideje január 20.

Adófeltöltés kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 11., csütörtök

Alapítványok szabályzat készítési kötelezettsége

Szeretném megkérdezni, hogy az Alapítványoknak kell-e valamilyen kötelező szabályzatot készíteni?

Az alapítványok gazdálkodását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai és az e törvény alapján alkotott kormányrendelet szabályozza.

224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet.
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Az említett kormányrendelet 1. §.-a meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek - egyéb jogszabályi előírásból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Számviteli Tv. alapelveivel. A rendelet 2. § (1) felsorolja, hogy a számviteli tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül kikre terjed ki hatálya: "e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is".

A rendelet 4. §.-a pedig megfogalmazza a hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, (így az alapítványnak is) a viszonyát a számviteli törvénnyel: "4. § A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ... alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni."

A számviteli törvény pedig meghatározza, hogy mire is térhet ki a szóban forgó kormány rendelet: 7. § (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.

A fentiekből láthatjuk, hogy a számviteli politika kialakítására vonatkozó szabályokat a kormányrendelet nem tartalmaz. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvény - kormányrendeletben külön nem szabályozott előírásai - az alapítványokra is kötelező érvényűek!

Ezek a szabályok a következőek:
14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.

(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.


(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.



(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.


(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.


(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.


Összefoglalva a feltett kérdésre adandó választ: az alapítványok könyvvezetése a számviteli törvény előírásai szerint kell történjen a vonatkozó kormányrendeletben rögzített eltérésekkel. A számviteli politika kialakítása és ezen belül a pénzkezelési-, leltározási,- valamint értékelési szabályzat elkészítése mindenképpen kötelező. Ezen előírások be nem tartása pedig az adózás rendjében előírt szankciókkal járhat.

Kapcsolódó termékeink:
Szabályzat komplex csomag
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Értékelési szabályzat

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 10., szerda

Megszűnés, vagy átalakulás?

Én egyéni vállalkozó vagyok.
Az előtt állok, hogy Kft.-t alapítok, vagy átalakulok.

Mindegyiknek van előnye - hátránya, azonban pontosan senki nem tudta eddig megmondani, mennyire "bonyolult" átalakulni, kell-e és mennyi illetéket (és mi után) fizetnem.


A kérdés feltevésének jellegéből adódóan, csak nagy általánosságban lehet válaszokat megfogalmazni.
Az egyéni vállalkozásban lévő vagyon nagysága; összetétele (ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök, készletek); a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbség; korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatos esetleges jogkövetkezmények; hosszabb lejáratú, érvényben lévő szerződések; vagyoni értékű jogok mind-mind befolyásoló tényezői lehetnek a kérdés megközelítőleg is jó eldöntésének.

Egy Kft. bejegyzési illetéke 100 ezer forint.
Egyéni cég bejegyzési illetéke 30 ezer forint.
Az átalakulás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft.
Ezen kívül közzétételi díj, ügyvédi és könyvvizsgálói díj, esetleg műszaki szakértő díja a vagyon piaci értékének meghatározásához.

Az Áfa törvény:
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását;

Tehát az egyéni vállalkozó átalakulása folytán a Kft.-be kerülő vagyon nem keletkeztet Áfa fizetési kötelezettséget az apportot fogadó részéről, ha az említett 18. §. feltételei is teljesülnek (most erre nem térnénk ki).


Személyi jövedelem adó átalakulás esetén:
Átalakulás esetén úgy kerülhetnek a nagy értékű vagyontárgyak a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába, hogy a magánszemélynél SZJA szempontból nem minősül értékesítésnek és nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs ilyen:

49/A. §
b) az átalakulás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;
c) a b) pontban említett jövedelmeket és adókat az adóévre vonatkozó adóbevallásában vallja be és a bevallásra nyitva álló határidőig fizeti meg.

3) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyéni cég átalakulása esetén az átalakulás napjára vonatkozóan a vállalkozói osztalékalapot - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - e törvénynek a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezései szerint is megállapítja. A vállalkozói osztalékalap megállapítása során ilyenkor vállalkozói személyi jövedelemadóként a megszűnés szabályai nélkül meghatározott vállalkozói adóalapot terhelő adót veszi figyelembe.


Személyi jövedelem adó megszűnés esetén:

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:

1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - , 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;

2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt -
ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;

3. a megszűnés napjáig az egyéni vállalkozó által kiállított, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenérték (bevétel).

Illeték :

19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.
24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint.

Ha az egyéni vállalkozót egyéni cégként bejegyzik a cégjegyzékbe, majd az egyszemélyes kft.-vé alakul át, úgy nem mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese egyéni vállalkozó volt, és kérte, hogy jegyezzék be a cégnyilvántartásba mezőgazdasági egyéni cégként, ami meg is történt. Ezt követően az egyéni cég teljes vagyonával egyszemélyes kft.-vé alakult át. A megyei illetékhivatal a társaságot – az egyéni cég ingatlanának átalakulással történő megszerzése után – több mint nyolcszázezer forint vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.
A felperes az L B-től kért felülvizsgálatot, ám az alaptalannak találta a beadványt. Többek közt rámutatott: a Gt. csakis az általa szabályozott gazdasági társaságok átalakulása esetén (egyesülésre, szétválásra, cégforma-váltásra) ad mentesítést az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az igaz, hogy az egyéni cég a Gt. rendelkezéseinek alkalmazásával egyszemélyes kft.-vé alakulhat át, de nem minősül e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak. A rendelkezés az átalakulásra csak a társasági törvény megfelelő szabályainak alkalmazását írja elő, ám nem nyilvánítja az egyéni céget gazdasági társasággá, és nem biztosítja az adó- és illetékfizetési mentességet.

A vállalkozói világ mélységesen fel van háborodva e igazságtalan döntés miatt és csak remélni lehet, hogy egyszer a jogorvoslat is megszületik!


Hát a fenti összehasonlításokból, mindenki a saját vállalkozói struktúráját figyelembe véve mérlegelheti, hogy melyik éri meg jobban.

Személyes véleményünk, hogy egy kevés vagyonnal rendelkező, egyszerű egyéni vállalkozás jobban teszi, ha megszűnik és a magánszemély alapít egy Kft.-t.
Ha rendelkezik ingatlannal és ezt bérbe adja a Kft.-nek, ez további adózási előnyökkel járhat.

Egy komplexebb vállalkozói szintre jutott egyéni vállalkozásnak, amely vagyonnal, esetleg alkalmazottakkal is rendelkezik, mindenképpen az átalakulást ajánljuk.


Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. december 8., hétfő

Társasági adó feltöltés

A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.

Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.

A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.

Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése

Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.

A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.

A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.

A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.

Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?

A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.

Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.

Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.

Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 5., péntek

Magánszemély által nyújtott kölcsön kamata

Szeretnék kérdezni Tőled. Remélem, hogy válaszolsz is.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...

Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.


A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.

Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!

Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 3., szerda

Saját gépjármű üzleti célú használata

Kft esetében alkalmazott saját gk. hivatalos célú használata esetén, amennyiben az ügyvezető havi 500 km helyi közlekedést engedélyez, szükséges-e a dolgozónak útnyilvántartást vezetni?


A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.

Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!

A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.

Kapcsolódó:

Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. december 2., kedd

Lakáscélú támogatás a Cafeteria rendszerben

Lehet-e része a Cafeteria csomagnak a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem térítendő támogatás?

Nézzük a törvényt! Az SZJA 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az adómentes bevételek egyik fejezete : "2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes"
Ezen belül mentes az adó alól nagyon leegyszerűsítve:
2.1.A lakáscélú támogatás kormányrendelet alapján lakáscélra nyújtott hitel elengedése törvény alapján önkormányzati támogatás
2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés
2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;
2.5. .. a közműfejlesztési támogatás, valamint a gázár- és távhőtámogatás;
2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat;

És ami bennünket most különösen érdekel:
    1. 2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

Az adómentesség feltétele a munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználása (a lakáscél fogalmának meghatározásától most eltekintünk).

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének további feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (a méltányolható fogalmának meghatározásától szintén eltekintünk). Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.

Feltételezzük, hogy elég értékes a lakás ahhoz, hogy a vételár (vagy teljes építési költség) 30 százaléka több, mint egy millió forint. Ezért a mi esetünkben a korlát az egy millió Ft.

A támogatás "hitelintézet útján" való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja.

A „több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt„ szabály 2006. január 1-től hatályos. Ezért a 2008. évi folyósításnál 3 megelőző évet kell csak figyelembe venni.

Figyelem! Az adómentes korláton túl összevonandó jövedelemnek minősül!

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Cafeteria évi 250 E Ft lakáscélú felhasználásra fordítható keretet tartalmazhat munkavállalónként, amelyet kiválasztás esetén hitelintézet útján kell eljuttatni az igénybe vevő előtakarékossági számlájára, kiegészítve (nem helyettesítve!) a magánszemély megtakarításait. A magánszemély (optimálisan havi 20 E Ft) befizetéseinek kiváltása azért nem lehetséges, mert az állami támogatás az ő megtakarításai után jár!

Természetesen minden gazdálkodó maga dönti el, hogy egy ilyen jellegű juttatást elkíván-e helyezni a saját kosarában.

A lakáskasszával kapcsolatos befektetések piaci megítélése tekintetében elég vegyes a kép. Jól néz ki a 30%-os állami támogatás, mint hozam az első évben. A kamatadó mentesség is a javára szól. Mivel azonban az állami támogatás csak a tárgyévi befizetésekre vonatkozik, ezért az évek múlásával az egész megtakarított összegre vetített hozam már jóval kedvezőtlenebb. A lakásárak időközbeli emelkedési üteme ugyancsak fontos tényező lehet. A munkáltató adómentes juttatása szintén ott „parkol” alacsony kamatozással a négy éves takarékossági időszak végéig (a betétek után évi 1% a kamat). Lehet, hogy érdemesebb az ilyen célra szánt összeget a munkáltatónál befektetni (lekötni) és a a támogatást a futamidő végén egy összegben nyújtani.

A kérdés eldöntésében a személyes pénzügyi intelligenciának is rendkívül fontos szerepe lehet. Másként tud megtakarítani az az ember, aki tudatosan mindent megtesz pénzének „dolgoztatása” érdekében és megint másként az, aki hónapról hónapra él és egyetlen esélye (a lottón kívül) jelentősebb összeg felhalmozására, ha erre valamilyen szerződéses jogviszony rendszeres kötelező teljesítése kényszeríti (lakáskassza, életbiztosítás).


Megjegyzés:

A havi rendszeres lakás-előtakarékoskodók számára az állam megkülönböztetett előnyt biztosít azáltal, hogy éves megtakarításaik után - legfeljebb 8 éven át - 30% állami támogatást nyújt. támogatás összege évente és személyenként maximum 72 000 Ft lehet.

A szerződéses összegen belül a betét és hitel aránya 40-60%, tehát nagyobb összegű hitel vehető fel, mint a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítás.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.