Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. március 12., szerda

Osztalék kifizetési korlát

Köszönöm az e-mailben küldött osztalék kalkulátort. Egy kis segítséget kérnék hozzá, hogy az osztalékfizetési korlát megállapításánál a fedezet mit jelent pontosan és miből számítható.Az osztalékot, ha elszámoltam (kötelezettségként nyilvántartom) pénztárból vagy bankból történhet a kifizetése? Meddig kell kifizetni?

Osztalék fizetési korlát:
2000. évi C. törvény a számvitelről39. §(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez a szabály van képletekkel leírva az általunk kifejlesztett és szabadon elérhető osztalék kalkulátorban.

Az osztalék készpénzben és banki átutalással egyaránt teljesíthető. A kifizetés időpontja a jóváhagyást követően bármikor történhet. A törvény sem az időpontra, sem a részletek nagyságára tekintettel nem tartalmaz korlátokat. A kifizetéskor figyelembe veendő adózási szabályokat az SZJA törvény részletezi. Ha valamely évben a jóváhagyott osztalék 25 és 35 százalékos adófizetési kötelezettség alá tartozó részt is tartalmaz és ez következik a kifizetés sorrendjében, akkor azt nem tehetjük meg, hogy a 35 százalékos részt átugorjuk és a következő 25 százalékos részt fizetjük ki.

Törvény: Az osztalékból származó jövedelem :

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a következők szerint kell megállapítani:

a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;

b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;

c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Az a)-b) pont szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után a c) pontban meghatározott adót - bármely későbbi adóévben és/vagy bármilyen részletekben történik annak (további) kifizetése, az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön az a)-b) pont rendelkezése szerint meghatározott rész alapján - a korábban már kifizetett összegek beszámításával - kell meghatározni, azzal, hogy a beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2 megjegyzés:

  1. Kedves József!

    Válaszodat köszönöm, de egy kérdés mégis maradt bennem. A törvény szöveget Én is ismerem, de továbbra sem világos, hogy a kalkulátor miért vonja ki a jegyzett tőke összegét a fedezetből.
    Esetünk szerint:

    Jegyzett tőke: 1 500 000Ft
    Eredménytartalék: 917 000 Ft.
    2007.évi adózott eredmény: 73 000Ft

    Ebből szeretnénk 750 000 Ft. osztalékot kifizetni.

    Számításunk szerint az osztalék kifizethető, mert a ST 2 490 000Ft ebből fizetjük a 750 000 ft osztalékot, és így a ST 1 740 000Ft marad, ami nagyobb, mint a 1 500 000 Ft. JT.

    Tehát , miért vonja ki a fedezetből a JT-t?

    Várom a válaszodat: Csernákné Földi Mónika

    VálaszTörlés
  2. Volt egy hiba a képletben. Mindenkinek, aki eddig lekérte az Osztalék kalkulátort, küldünk egy frissítést.
    Köszönjük, hogy kitartottál véleményed mellett!

    VálaszTörlés