Helyi iparűzési adó 2021 - rövid áttekintés

A vállalkozásokat érintő egyik legfontosabb változás, hogy a 2021. adóévben azon vállalkozó esetén, amely a 639/2020 Korm. rendelet értelmezésében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, amennyiben az önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

A NAV az értékhatárt illetően útmutatást ad:

"A Kkv minősítésre van egy speciális szabály. A rendelet értelmében azt a vállalkozást kell mikro-, kis- és középvállalkozásnak tekinteni, amely azzal felel meg a KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében nem a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár a releváns, hanem nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint lehet."

Az is egyértelmű, hogy a KKV minősítés egyéb feltételeit illetően a KKV törvény előírásait kell követni. Így a "gördülő" szabály, vagy az összeszámítás változatlanul érvényes.

"Ahhoz, hogy valamely vállalkozás – a Korm. rendelet szerint 1 %-os helyi iparűzési adómérték igénybe vételére jogosult – mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősüljön, természetesen teljesítenie kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt (ide értve a kapcsolt vállalkozásokra, partner vállalkozásokra vonatkozó speciális összeszámítási szabályokat is), kizárólag egy kivétellel, mégpedig KKV törvényben szereplő a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár kivételével (ezt fejezi ki a Korm rendelet 1. §-ában az „azzal felel meg..” szövegrész). Ez az értékhatár ugyanis  a Korm. rendelet alkalmazásában nem a KKV. törvény szerinti küszöbérték, hanem 4 milliárd forint."

A 4 milliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó KKV törvénybeli határ ilyen esetben nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 42/D. § (1) bekezdése szerin:

"Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti."

Törvények, amelyek érintettek az iparűzési adó számítását, bevallását illetően:

- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

- 639/2020. Korm. rendelet

a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

- A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV törvény)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Tárgyi eszköz közösségen belül történő áthelyezése

Osztrák székhelyű anyavállalat a magyar leányvállalat tevékenységének támogatására nagyértékű tárgyi eszközöket küld. A szóban forgó berendezésekkel a leányvállalat alkatrészeket gyárt az anyavállalat részére. Az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal is. Kérdésként merült fel, hogy miként kell áfa szempontjából kezelni ezen eszközöket. Van-e időbeni korlátja a Közösség más tagállamában történő tartásnak? És ha igen, akkor az mekkora időtávot jelent? Közösségen belüli értékesítésnek, illetve beszerzésnek minősül-e a ilyen ügylet? Van-e számla kiállítási kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? Milyen értéken kell az ilyen eszközöket a számlán szerepeltetni?

Az osztrák anyavállalat tulajdonát képező tárgyi eszközök a Magyarországra történő  szállításukat követően változatlanul az anyavállalat tulajdonát képezik, és az  osztrák szabályok szerint, idegen helyen tárolt eszközökként kell szerepelniük ennek nyilvántartásában.

Az Áfa tv. szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekintendő az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja belföldről a  Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. E joghatás nem áll be többek között abban az esetben, ha az adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja. Ugyanez a szabály alkalmazandó fordított esetben is, vagyis akkor, ha a továbbítás a Közösség más tagállamából történik belföldi helyszínre. Az Uniós jogharmonizációt figyelembe véve, joggal feltételezhetjük, hogy az osztrák anyavállalatra ugyanezen szabályok vonatkoznak Ausztriában.

A törvény a termék fogalmát közvetlenül nem határozza meg, de a szövegkörnyezetekből – például: „termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz …” – következtethetünk arra, hogy a termékértékesítés fogalmába a tárgyi eszköz is beletartozik.

A jogalkotó ideiglenesnek tekinti a 24 hónapos időtávot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az anyavállalat különösebb joghatás nélkül küldhet a magyar leányvállalatához termelő berendezést és ennek mozgását az Intrastat dokumentálja. Az említett időtáv elmúltával azonban az anyavállalatnak kell döntenie a tárgyi eszköz sorsáról, ez az ő kompetenciája!

A döntés vonatkozhat visszaszállításra; értékesítésre a leányvállalat részére, illetve vagyonáthelyezésre. Amennyiben vagyonáthelyezésről születik döntés, úgy az osztrák anyavállalatnak kell számlát kiállítania. Vevőként saját nevét és a magyar adószámát kell szerepeltetnie.  Teljesítési időpont a a 24 hónapos időtáv bekövetkezésének napja.

Az adó alapját az osztrák szabályok szerint kell megállapítani, de fontos tudni, hogy a számlát befogadó szemszögéből nézve az adó alapját pénzben kifejezve, a termék szokásos piaci árán kell megállapítani!

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Növekedési adóhitel (NAHI) gyors áttekintés

A növekedési adóhitel szabályait az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 26/A. § -a tartalmazza. Az adózók először 2015. december 20-ig – nyilatkozhattak e kedvezmény igénybevételéről. A társasági adóalanyok számára ez egy kedvező lehetőség és lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után – ha az adózó bizonyos feltételeknek megfelel – az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. Az így elnyert adó-előny befektetési lehetőségeket nyit meg az adózó számára.

A 19NAHI jelű bevallási nyomtatvány a növekedési adóhitel utáni társasági adóelőleg megállapítására, bevallására, helyesbítésére, illetve önellenőrzésére szolgál. 2019-től az adózók az éves társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk alapján alkalmazhatják a növekedésiadóhitel-kedvezményt. 

Az igénybevételnek egy sor feltétele van, amelyeket az említett 26/A paragrafus (1) bekezdése taglal: három éves működés, nem volt átalakulás, a korábbi évinél ötször nagyobb adózás előtti eredmény, bejelentési kötelezettség. Kizárja az igénybevétel lehetőségét a végelszámolás, a csoportos adóalanyiság, az adókötelezettség megszűnése az utolsó adóévben (kivéve jogutódlás). Az adóévet megelőző évben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is vizsgálhatják a lehetőséget, csak megfelelés esetén az adóhitel számításánál ezt figyelembe kell venni. 

A Tao tv. 24/A. § szerinti felajánlás kizárja a növekedési adóhitel kedvezmény igénybevételét.

24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

 A NAHI összegének megállapításakor néhány tételt ki kell szűrni a két összehasonlítandó év adataiból: a kapott (járó) osztalékot, a kapott (esedékes) kamatot, az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, juttatást, véglegesen átvett pénzeszközt és térítés nélkül átvett eszközt.

A Tao tv. hatálya alóli kikerülés következménye, hogy a meg nem fizetett társasági adót a kikerülés napjával egy összegben be kell fizetni és az aktuális ’71-es bevallásban kell feltüntetni.

A halasztott részletek kamatfizetési kötelezettséggel járnak az eredeti esedékességtől a halasztásig (vagy megfizetésig) tartó időszakra. A kamat mértékét minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat alapján kell számolni.

A NAV honlapján elérhető egy részletesen, példákkal kidolgozott 12 oldalas iránymutatás: "Növekedési adóhitel választása a 2019. adóévi társasági adó-kötelezettség vonatkozásában".

A NAHI számítására mi összeállítottunk egy számítási segédletet, amely itt érhető el:

https://www.cegiranytu.hu/nahi.html

Központi megrendelő oldalunk (hét végeken is működik!):

https://www.cegiranytu.hu/megrendelo.html

Árlista: 

https://www.cegiranytu.hu/arlista.html

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.