A legtöbb esetben az történik, hogy a társaság tulajdonosa a saját ingatlanába jegyzi be a Kft székhelyét és ezzel kapcsolatban kíván a cégben költségeket elszámolni (rezsi, bérleti díj). De nézzük mi van akkor, ha a cégtulajdonos a saját cégével béreltet harmadik személytől egy ingatlant és ő is "betársul" azzal, hogy a szóban forgó ingatlant lakásként is használja. A társaság fizeti a bérleti díjat, a rezsit és eszközöket is vásárol az ingatlanba (mosógép, hűtőszekrény, TV, stb).
Először is szögezzük le, hogy minden számlát, amely a Kft nevére van szabályosan kiállítva és a társaság által történt a kifizetés, azt a költségek, ráfordítások között el kell számolni. Más kérdés, hogy ebből a törvény mit ismer el ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve mi az, ami egy magánszemélynek juttatott vagyoni értéknek minősül, legyen az egy tárgyiasult dolog, vagyoni előny, vagy szolgáltatás.
A Tao törvény a "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" szempontjából nem sok kapaszkodót nyújt. Egyszerűen kijelenti, hogy "Az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.".
Minden esetre téves úton járnánk, ha például egy mosógép, vagy TV vásárlást csupán "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" -nek tekintenénk. Milyen jó is lenne! A cég tulajdonosa mindent megvetetne a Kft. -vel, megnövelné vele az adóalapot és máris letudva a dolog. Ugyanis az említett tárgyi eszközt valaki, vagy valakik használni is fogják.
Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy ezt az eszköz kizárólag a bevételszerző tevékenység érdekében hasznosul és senki sem néz filmeket rajta, nem az utcai ruháit mossa, akkor rendben van, és mondjuk 200 ezer forint alatti eszköz, akkor simán, akár egy összegben is leamortizálható. De vajon hogyan lehetne ezt bizonyítani? Valószínű, hogy kevés olyan üzletmeneti szituáció van, amikor ki lehet zárni a magáncélú használatot. Főleg, ha ez az eszköz egy olyan "irodában" helyezkedik el, amelyik az ügyvezetőnek, illetve a társaság tulajdonosának saját, vagy bérelt lakása is egyben.
Ugyanez a helyzet az ily módon igénybe vett szolgáltatásokkal, mint a bérleti díj, vagy a rezsi költségek azzal, hogy lehetőség van az üzleti célból használt terület meghatározására.
Az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége - ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével. Az arányosítás módját, mértékét - az utólagos viták elkerülése érdekében, - a vállalkozásnak a számviteli politikájában érdemes rögzítenie.
Az Szja tv. így fogalmaz: "Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.".
Ami az adóhatóságot illeti, egy ellenőrzéskor szinte bizonyosan megállapítaná, a magánszemélyi érintettséget és attól függően, hogy a vagyoni értékben részben, vagy egészben részesülő magánszemély milyen viszonyban áll a vállalkozással, jövedelem megvalósulását vélelmezné a hozzá fűződő adó és járulék kötelezettségekkel együtt.
Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban , illetve a 24. § (1) szerinti jogviszonyban áll a vállalkozással, akkor nem önálló tevékenységből származó jövedelemről beszélünk. "Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez". [Szja. tv. 25. § (1)]
"Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele." [Szja. tv. 4. § (2)]
"Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,".
[Szja. tv. 24. § (1)]
Amennyiben a társaság és a vagyoni érték juttatásban részesülő magánszemély (például egy személyesen nem közreműködő tag) jogviszonya a fenti felsorolásba nem illik bele, úgy egyéb jövedelemként kezelendő.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás."
[Szja. tv. 28. § (1)]
Fölmerülhet kérdésként, hogy nem "Egyes meghatározott juttatás" -nak minősül egy ilyen ügylet? A válaszunk az, hogy nem esik ebbe a kategóriába, hiszen a kifizető nem a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében juttatott vagyoni értéket. Ilyen jellegű juttatás a 70. § és a 71. § -ban nem szerepel.
"Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;".
[Szja. tv. 69. § (1)]
Természetesen, ha már van számla és el kell számolni az adózás előtti eredmény terhére, de a magánszemély mégsem szeretné, hogy ebből neki adózandó jövedelme származzon, akkor még mindig fennáll a vállalkozásánál felmerült költség szabályszerű megtérítésének lehetősége a magánszemély által.
Tehát összefoglalva, ha a társaság által viselt költség, ráfordítás tekintetében megállapítható részben, vagy egészben a magánhasználat és az érintett magánszemély, akkor annak jogviszonyától függően kell az Szja tv. szerinti jövedelmet megállapítani. Az ily módon elszámolt költség, ráfordítás, a juttatás kapcsán felmerülő adók, járulékok a vállalkozás érdekében felmerülőnek tekintendők és csökkentik az adózás előtti eredményt.
De akkor mit értünk a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség, ráfordítás alatt?
Mint írásunk elején kifejtettük, a Tao tv. a 3. számú mellékletében foglalkozik a kérdéssel.
A "különös tekintettel" megfogalmazás nem azt jelenti, hogy kizárólag a felsorolt esetekben. Vagyis a 3. számú mellékletben található felsorolás példálózó jellegűnek tekintendő.
"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;"
Ha tanulmányozzuk a 3. számú mellékletben felsorolt eseteket, akkor megállapíthatjuk, hogy azokkal kapcsolatban nem merül fel juttatásban részesülő magánszemélyi érintettség. Arról van egyszerűen szó, hogy a vállalkozás olyan költségeket számolt el az adózás eredmény terhére, amelyek a Tao tv. tiltó listáján szerepelnek, illetve a vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy életszerűen felmerülő kiadásokról van szó, a bevételszerző tevékenység érdekében. Fiktív-gyanús szolgáltatást vettek igénybe, tönkrement valami, de kellő gondossággal elkerülhető lett volna, selejteztek, de nem szabályszerűen, stb.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1. §
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez1044
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;
6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
ALAPELVEK
1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.
7. § [Értelmező rendelkezések]
E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában
47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,
51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
4. §
(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.
5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.
(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.
(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)–(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – meghatározni.
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
b) azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;
25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
Egyéb jövedelem
28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2020. február 20., csütörtök
2020. február 13., csütörtök
Ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása
Két külföldi illetőségű magánszemély (eladók) értékesítik egy ugyancsak külföldi cégben (a továbbiakban: anyavállalat) meglévő 50-50 százalékos vagyoni betétjüket (üzletrészüket) egy hasonlóan külföldi illetőségű társaságnak (a továbbiakban: vagyonszerző).
Az ügylet eredményeképpen a vagyonszerző száz százalékos tulajdonjogot szerez az anyavállalatban, illetve ezen keresztül, többek között, egy magyarországi székhellyel bíró ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatban. Vagyis közvetett módon a vagyonszerző a magyarországi ingatlanok tulajdonosává válik.
Az Illeték törvény területi és személyi hatályáról szóló fejezetében utalást találunk a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozóan a 2. § (2) és (3) bekezdésében.
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
„(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”.
Az hogy a (3) bekezdésbe miért került a belföldi ingatlanvagyon az "Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog" csoporton belüli kivételhez, arra nem tudunk ésszerű magyarázatot, de mindenesetre e szakasz az ilyen ügyleteket kivonja a kizárólag belföldön történő megszerzés fogalomköréből és ezt az értelmezést a NAV 19. számú információs füzetében olvasható megjegyzés is alátámasztja.
„A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül”. [NAV – 19. információs füzetek]
Vagyis az Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje esetében a törvény hatálya a külföldön történt vagyoni betét átruházására is kiterjed.
Vélelmezzük az utolsó ismert beszámoló alapján, hogy a leányvállalat ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
„belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,” [Itv. 102. § (1), o)]
Ezután megállapítjuk, hogy az anyavállalat is osztozik a leányvállalat minősítésében.
„vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék”. [Itv. 102. § (1), o)]
Ugyanakkor, - komoly agytornára felkészülve, - azt is vélelmeznünk kell, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon belterületbe vont ingatlannak minősül-e, vagy sem.
„belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pontja szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd [több, 26. § (1) bekezdés g), h), q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg;”. [Itv. 102. § (1a), a)]
Amennyiben sikerült eldönteni (őszinte részvétem!), akkor azt is tudhatjuk, hogy a közvetett tulajdonos anyavállalat is osztozik e minősítésben.
„belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.” [Itv. 102. § (1a), b)]
Miért is annyira fontos ez? Hát annál az "egyszerű" oknál fogva, hogy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében nem ugyanaz az illeték fizetésére kötelezett, mint a "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében.
A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében az értékesítő az illeték fizetésére kötelezett.
"27. § (4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.".
"18. § (1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása.".
A "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében a vagyonszerző az illeték fizetésére kötelezett.
„A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”. [Itv. 27. § (2)]
„Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.” . [Itv. 18. § (2), h)]
Ezek után már "gyerekjáték" megállapítani, hogy ki is a "18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek" közül az illeték fizetésére kötelezett.
„A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
Az a) pontban említett "vagyonszerző" bizonyára nem magánszemély, az utána következő "illetve magánszemély ..." szövegrész alapján. De akkor a b) pontban a "vagyonszerző - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet"? Ő kicsoda? - a szerk. megjegyzése.
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.” . [Itv. 18. § (4)]
És még egy kis hab a tortára. A Tao törvény és az Itv. fogalommeghatározása teljesen eltérő az ingatlannal rendelkező társaság tekintetében és egyáltalán nem biztos, hogy ami illetékköteles, az egyben nyereségadó köteles is. Sőt maga az mérleg szerinti összes eszközállományból a 75 százalékos ingatlan arány is mást mutat, ha az Itv. szerinti korrekciós tételekkel számolunk, ami a Tao törvényben nem jön számításba. Így aztán lehet egy társaság ingatlannal rendelkező is, meg nem is.
Apropó! Kíváncsiságból kerestük az Art. által előírt szabály alapján az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózókat a NAV honlapján, de mi nem találtuk. Biztosan jól el van rejtve. Vagy lehet hogy nem is léteznek ilyen társaságok?
"266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát."
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Az ügylet eredményeképpen a vagyonszerző száz százalékos tulajdonjogot szerez az anyavállalatban, illetve ezen keresztül, többek között, egy magyarországi székhellyel bíró ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatban. Vagyis közvetett módon a vagyonszerző a magyarországi ingatlanok tulajdonosává válik.
Az Illeték törvény területi és személyi hatályáról szóló fejezetében utalást találunk a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozóan a 2. § (2) és (3) bekezdésében.
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
„(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”.
Az hogy a (3) bekezdésbe miért került a belföldi ingatlanvagyon az "Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog" csoporton belüli kivételhez, arra nem tudunk ésszerű magyarázatot, de mindenesetre e szakasz az ilyen ügyleteket kivonja a kizárólag belföldön történő megszerzés fogalomköréből és ezt az értelmezést a NAV 19. számú információs füzetében olvasható megjegyzés is alátámasztja.
„A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül”. [NAV – 19. információs füzetek]
Vagyis az Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje esetében a törvény hatálya a külföldön történt vagyoni betét átruházására is kiterjed.
Vélelmezzük az utolsó ismert beszámoló alapján, hogy a leányvállalat ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
„belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,” [Itv. 102. § (1), o)]
Ezután megállapítjuk, hogy az anyavállalat is osztozik a leányvállalat minősítésében.
„vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék”. [Itv. 102. § (1), o)]
Ugyanakkor, - komoly agytornára felkészülve, - azt is vélelmeznünk kell, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon belterületbe vont ingatlannak minősül-e, vagy sem.
„belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pontja szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd [több, 26. § (1) bekezdés g), h), q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg;”. [Itv. 102. § (1a), a)]
Amennyiben sikerült eldönteni (őszinte részvétem!), akkor azt is tudhatjuk, hogy a közvetett tulajdonos anyavállalat is osztozik e minősítésben.
„belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.” [Itv. 102. § (1a), b)]
Miért is annyira fontos ez? Hát annál az "egyszerű" oknál fogva, hogy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében nem ugyanaz az illeték fizetésére kötelezett, mint a "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében.
A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében az értékesítő az illeték fizetésére kötelezett.
"27. § (4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.".
"18. § (1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása.".
A "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében a vagyonszerző az illeték fizetésére kötelezett.
„A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”. [Itv. 27. § (2)]
„Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.” . [Itv. 18. § (2), h)]
Ezek után már "gyerekjáték" megállapítani, hogy ki is a "18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek" közül az illeték fizetésére kötelezett.
„A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
Az a) pontban említett "vagyonszerző" bizonyára nem magánszemély, az utána következő "illetve magánszemély ..." szövegrész alapján. De akkor a b) pontban a "vagyonszerző - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet"? Ő kicsoda? - a szerk. megjegyzése.
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.” . [Itv. 18. § (4)]
És még egy kis hab a tortára. A Tao törvény és az Itv. fogalommeghatározása teljesen eltérő az ingatlannal rendelkező társaság tekintetében és egyáltalán nem biztos, hogy ami illetékköteles, az egyben nyereségadó köteles is. Sőt maga az mérleg szerinti összes eszközállományból a 75 százalékos ingatlan arány is mást mutat, ha az Itv. szerinti korrekciós tételekkel számolunk, ami a Tao törvényben nem jön számításba. Így aztán lehet egy társaság ingatlannal rendelkező is, meg nem is.
Apropó! Kíváncsiságból kerestük az Art. által előírt szabály alapján az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózókat a NAV honlapján, de mi nem találtuk. Biztosan jól el van rejtve. Vagy lehet hogy nem is léteznek ilyen társaságok?
"266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát."
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. február 5., szerda
Adomány a társasági adótörvényben
A vállalkozások életében gyakran előfordul, hogy alapítványok támogatási kéréssel fordulnak hozzájuk. A hozzánk érkező kérdésekből kitűnik, hogy van némi bizonytalanság az adomány adóügyi megítélésében. Sokan csupán egy "nem" szócskán siklanak át és máris a "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások" kategóriájának vélik az adományt és adóalap növelő tételként kezelik. Pedig nem így van. Összegyűjtöttük a Tao. tv. -ből azokat a bekezdéseket, amelyekből világosan látszik, hogy az adományozónak a jogszabály minimum 20% adóalap kedvezményt biztosít. Most, hogy lassan belépünk a Tao. bevallások időszakába, úgy gondoljuk, hogy nem árt feleleveníteni, egy két szabályt.
A jogszabály szövegének forrása: njt.hu
Aktuális:
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Társasági adó 2019 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
4. § E törvény alkalmazásában
1/a. adomány: a
közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú
tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi
személy részére törvényben meghatározott tevékenysége
támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás
céljára az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti
értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, feltéve hogy az nem
jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az
adományozónak, az adományozó tagjának vagy
részvényesének, vezető tisztségviselőjének,
felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes
személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal,
hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére,
tevékenységére történő utalás;
Az adóalap megállapításakor
csökkentő jogcímek
7. § (1) Az
adózás előtti eredményt csökkenti:
z) a közhasznú
szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási
szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény szerinti
közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő
Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági
termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1)
bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz
(a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem
jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek
felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az
adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20
százaléka – tartós adományozási szerződés
keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő
Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási
intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján
történő
támogatása esetén, de együttesen
legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,
3. számú melléklet az 1996. évi
LXXXI. törvényhez
Nem a
vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja
alkalmazásában nem a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak
minősül különösen:
13. az adózó
által (a közhasznú szervezet kivételével) az
adóévben nem adomány céljából,
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott
eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó
által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi
adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az
üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére
történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő
nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást
az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti
eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel
nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó
társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás
elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a
juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez,
a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni,
amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a
juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett,
vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez
kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési
kötelezettsége nem keletkezik;
A vállalkozási tevékenység
érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának
alkalmazásában a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül
különösen:
17. az adóévben
adomány jogcímen
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó
rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy,
a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az
adóalap megállapítása céljából kiállított
igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és
a támogatott célt.
Az adóalap megállapításakor növelő
jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt
növeli:
d) az a költségként, ráfordításként
elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként
számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és
tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely
nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző
tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben
foglaltakra,
A jogszabály szövegének forrása: njt.hu
Aktuális:
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Társasági adó 2019 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. február 2., vasárnap
A nyíltvégű pénzügyi lízinggel kapcsolatos áfa szabályok
Az Áfa törvény a személygépkocsi meghatározását a 8703 vámtarifaszámra
való hivatkozással teszi meg és nem a forgalmi engedély szerinti minősítéshez köti,
így a besoroláshoz ezt a szempontot kell irányadónak tekintenünk.
Alap esetben a személygépkocsival kapcsolatos igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák, előzetesen felszámított áfaként feltüntetett, összegének 50 százaléka levonásba helyezhető, amennyiben minden egyéb, a törvényben meghatározott feltétel teljesül.
A személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek, kiegészítők és egyéb termékek előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
A szerviz szolgáltatások esetében, a szolgáltatói számlán tételesen feltüntetett kicserélt alkatrészek (termékek) áfája, tekintettel arra, hogy a velük kapcsolatban előzetesen felszámított áfa beépül a főtevékenységhez kötődő áfába (szerviz szolgáltatás), ezért az ilyen számla teljes összege után előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonásba helyezhető. Ez abban az esetben is igaz, ha egyébként maga a szerviz szolgáltatás értéke alacsonyabb, mint a kicserélt alkatrészek értéke.
A bérbe vett személygépkocsinak (ideértve a nyílt végű lízinget is) ahhoz, hogy az 50 százalékos visszaigényelhetőséggel élni lehessen részben legalább adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. E feltételnek ügyletenként teljesülnie kell, vagyis minden egyes külön teljesítés, elszámolási időszak tekintetében meg kell valósuljon. Ennek bizonyítása a vállalkozó feladata. Amennyiben a vállalkozó havi áfa bevalló és a lízing díj is hasonló gyakoriságú, akkor esetében az adómegállapítási időszak és az igénybe vett szolgáltatás elszámolási időszaka egybeesik, azaz havonta kell rendelkeznie legalább egy olyan bizonyítékkal, amely alátámasztja a személygépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használatát.
A NAV álláspontja szerint „Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja”. Ezzel szemben olvashatók olyan szakértői vélemények is, amelyek szkeptikusak az ilyen jellegű bizonyító erejű dokumentumokat illetően!
Feltételezve, hogy a havi áfa bevalló vállalkozó kizárólag adóköteles szolgáltatást teljesít, kizárjuk a törvény által engedélyezett 50%-os levonási hányadra vonatkozó – 123. § szerinti – arányosítási kötelezettséget. Természetesen, ha van adómentes tevékenység is, akkor a levonásba helyezhető rész arányosítását nem lehet megúszni.
Az 50%-os levonható átalányszámítás mellett a vállalkozások továbbra is élhetnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és az üzleti használat arányában igényelhetik vissza a bérleti- és lízingdíj áfáját. Ez azoknak éri meg, akik az 50%-nál lényegesen nagyobb arányban használják üzleti célra a személygépkocsit és ezt megfelelően bizonylatolni is tudják.
Fontos lehet, hogy mi a teljes ügylet végkimenetele. Amennyiben a vége az, hogy az egész ügylet nem más, mint egy termék értékesítése és nem szolgáltatásnyújtás, úgy az áthárított általános forgalmi adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le! E tekintetben a lízing szerződés a meghatározó. Az utolsó lízingdíj tulajdonképpen a maradványérték kell legyen és a személygépkocsi értékesítéséről kell szóljon. Ennek az áfája nem vonható le.
Úgy tudni, előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság, ezért nem árt az óvatosság. A Ptk. a nyílt végű lízing meghatározása tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a maradványérték lényegesen alacsonyabb legyen, mint a szerződéskötéskori piaci ár. Lemondani is lehet a vételi jogról egy más személy javára, de ekkor számolnunk kell az illetéktörvény ajándékozással kapcsolatos szabályaival is.
A Ptk. pénzügyi lízing szerződésekre vonatkozó meghatározása:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Áfa arányosítás kalkulátor
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Cégautó szabályzat minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
való hivatkozással teszi meg és nem a forgalmi engedély szerinti minősítéshez köti,
így a besoroláshoz ezt a szempontot kell irányadónak tekintenünk.
Alap esetben a személygépkocsival kapcsolatos igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák, előzetesen felszámított áfaként feltüntetett, összegének 50 százaléka levonásba helyezhető, amennyiben minden egyéb, a törvényben meghatározott feltétel teljesül.
A személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek, kiegészítők és egyéb termékek előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
A szerviz szolgáltatások esetében, a szolgáltatói számlán tételesen feltüntetett kicserélt alkatrészek (termékek) áfája, tekintettel arra, hogy a velük kapcsolatban előzetesen felszámított áfa beépül a főtevékenységhez kötődő áfába (szerviz szolgáltatás), ezért az ilyen számla teljes összege után előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonásba helyezhető. Ez abban az esetben is igaz, ha egyébként maga a szerviz szolgáltatás értéke alacsonyabb, mint a kicserélt alkatrészek értéke.
A bérbe vett személygépkocsinak (ideértve a nyílt végű lízinget is) ahhoz, hogy az 50 százalékos visszaigényelhetőséggel élni lehessen részben legalább adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. E feltételnek ügyletenként teljesülnie kell, vagyis minden egyes külön teljesítés, elszámolási időszak tekintetében meg kell valósuljon. Ennek bizonyítása a vállalkozó feladata. Amennyiben a vállalkozó havi áfa bevalló és a lízing díj is hasonló gyakoriságú, akkor esetében az adómegállapítási időszak és az igénybe vett szolgáltatás elszámolási időszaka egybeesik, azaz havonta kell rendelkeznie legalább egy olyan bizonyítékkal, amely alátámasztja a személygépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használatát.
A NAV álláspontja szerint „Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja”. Ezzel szemben olvashatók olyan szakértői vélemények is, amelyek szkeptikusak az ilyen jellegű bizonyító erejű dokumentumokat illetően!
Feltételezve, hogy a havi áfa bevalló vállalkozó kizárólag adóköteles szolgáltatást teljesít, kizárjuk a törvény által engedélyezett 50%-os levonási hányadra vonatkozó – 123. § szerinti – arányosítási kötelezettséget. Természetesen, ha van adómentes tevékenység is, akkor a levonásba helyezhető rész arányosítását nem lehet megúszni.
Az 50%-os levonható átalányszámítás mellett a vállalkozások továbbra is élhetnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és az üzleti használat arányában igényelhetik vissza a bérleti- és lízingdíj áfáját. Ez azoknak éri meg, akik az 50%-nál lényegesen nagyobb arányban használják üzleti célra a személygépkocsit és ezt megfelelően bizonylatolni is tudják.
Fontos lehet, hogy mi a teljes ügylet végkimenetele. Amennyiben a vége az, hogy az egész ügylet nem más, mint egy termék értékesítése és nem szolgáltatásnyújtás, úgy az áthárított általános forgalmi adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le! E tekintetben a lízing szerződés a meghatározó. Az utolsó lízingdíj tulajdonképpen a maradványérték kell legyen és a személygépkocsi értékesítéséről kell szóljon. Ennek az áfája nem vonható le.
Úgy tudni, előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság, ezért nem árt az óvatosság. A Ptk. a nyílt végű lízing meghatározása tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a maradványérték lényegesen alacsonyabb legyen, mint a szerződéskötéskori piaci ár. Lemondani is lehet a vételi jogról egy más személy javára, de ekkor számolnunk kell az illetéktörvény ajándékozással kapcsolatos szabályaival is.
A Ptk. pénzügyi lízing szerződésekre vonatkozó meghatározása:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Áfa arányosítás kalkulátor
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Cégautó szabályzat minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. január 20., hétfő
Akkor többségi, vagy 25 százalék? - kapcsolt vállalkozási dilemmák
Történetünknek két szereplője van. Az egyik egy uniós irányelv (2016/1164) és a másik a mi társasági adó törvényünk (1996. évi LXXXI.). Mindkettő meghatározza a "kapcsolt vállalkozás" fogalmát.
Az uniós irányelv szerint a 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tőke-részesedés, nyereség-részesedés, illetve szavazati jog a mérvadója a kapcsoltsági viszony létrejöttének.
A mi társasági adó törvényünkben általános szabályként az 50 százalékot meghaladó befolyás mértékek a meghatározók. A fogalom meghatározás 2019. január 1-én egy új alponttal egészült ki: "4. § 23. pont g) alpontját a 2018: LXXXII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.".
Az említett alpont:
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
Mielőtt teljesen lefáradnánk a sok hivatkozástól, gyorsan soroljuk fel, hogy mi, mit jelent:
- 11. ellenőrzött külföldi társaság
- 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
- 8. § f) – az adózó és az ellenőrzött külföldi társaság viszonylatában
- 16/A. § Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
- 16/B. § Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
Mindegyik külön-külön megér egy misét, de bennünket most csak az 53. pont által leírt meghatározás érdekel, amely szerint mostantól fontos szerepet játszhat adózási játszmáinkban az "adózási szempontból különálló adózó". Ugyanis ebben az esetben az 50 százalékos befolyási küszöb nem érvényes, hanem uniós irányelvvel összhangban a 25 százalékos küszöb érték a mérvadó.
A változás rögtön kérdéseket indukálhat bárkiben, akinek eddig valamilyen köze volt a kapcsoltság megítéléséhez.
- Lehet, hogy amit eddig úgy hittem, hogy nem kapcsolt, az ettől kezdve igen?
- Az "az adózó és más személy viszonylatában" azt jelenti, hogy mindkettőre vonatkozik az "adózási szempontból különálló adózó"? Vagy csak valamelyikre? De melyikre?
- Hogy van az, hogy egy mindenkire érvényes uniós szabály nálunk csak speciális esetekben alkalmazandó?
- Az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak. A mi 50 százalékunk magasabb szintű védelem, mint a 25 százalék?
- Lehet, hogy a 2020. augusztus 9 -ig esedékes bizottsági felülvizsgálat még okoz meglepetéseket?
A kérdéseinkre lehet, hogy egyszerűek a válaszok, de egyenlőre mi még csak keressük őket. Ha valaki tudja a tutit, akkor szívesen vesszük, ha nekünk is elárulja.
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Amire hivatkozunk:
A TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE
(2016. július 12.)
a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról
1. cikk
Hatály
Ez az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely egy vagy több tagállamban társasági adó alanya, ideértve a valamely harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeit.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
4. „kapcsolt vállalkozás”:
a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adózó szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely e gazdálkodó szervezet nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
b) olyan magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, amely az adózó szervezetben szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 %-os vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely az adózó nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
Amennyiben az adózóban és egy vagy több egyéb gazdálkodó szervezetben egy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetetten 25 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik, akkor az összes ilyen gazdálkodó szervezet – az adózót is beleértve – szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő;
3. cikk
Minimális szintű védelem
Ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak.
10. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2020. augusztus 9-ig értékeli az irányelv végrehajtását és különösen a 4. cikk hatását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
1. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2018. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2019. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
(5) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 5. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
4. § E törvény alkalmazásában
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
A jogszabályi szövegek forrása: njt.hu
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Az uniós irányelv szerint a 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tőke-részesedés, nyereség-részesedés, illetve szavazati jog a mérvadója a kapcsoltsági viszony létrejöttének.
A mi társasági adó törvényünkben általános szabályként az 50 százalékot meghaladó befolyás mértékek a meghatározók. A fogalom meghatározás 2019. január 1-én egy új alponttal egészült ki: "4. § 23. pont g) alpontját a 2018: LXXXII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.".
Az említett alpont:
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
Mielőtt teljesen lefáradnánk a sok hivatkozástól, gyorsan soroljuk fel, hogy mi, mit jelent:
- 11. ellenőrzött külföldi társaság
- 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
- 8. § f) – az adózó és az ellenőrzött külföldi társaság viszonylatában
- 16/A. § Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
- 16/B. § Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
Mindegyik külön-külön megér egy misét, de bennünket most csak az 53. pont által leírt meghatározás érdekel, amely szerint mostantól fontos szerepet játszhat adózási játszmáinkban az "adózási szempontból különálló adózó". Ugyanis ebben az esetben az 50 százalékos befolyási küszöb nem érvényes, hanem uniós irányelvvel összhangban a 25 százalékos küszöb érték a mérvadó.
A változás rögtön kérdéseket indukálhat bárkiben, akinek eddig valamilyen köze volt a kapcsoltság megítéléséhez.
- Lehet, hogy amit eddig úgy hittem, hogy nem kapcsolt, az ettől kezdve igen?
- Az "az adózó és más személy viszonylatában" azt jelenti, hogy mindkettőre vonatkozik az "adózási szempontból különálló adózó"? Vagy csak valamelyikre? De melyikre?
- Hogy van az, hogy egy mindenkire érvényes uniós szabály nálunk csak speciális esetekben alkalmazandó?
- Az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak. A mi 50 százalékunk magasabb szintű védelem, mint a 25 százalék?
- Lehet, hogy a 2020. augusztus 9 -ig esedékes bizottsági felülvizsgálat még okoz meglepetéseket?
A kérdéseinkre lehet, hogy egyszerűek a válaszok, de egyenlőre mi még csak keressük őket. Ha valaki tudja a tutit, akkor szívesen vesszük, ha nekünk is elárulja.
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Amire hivatkozunk:
A TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE
(2016. július 12.)
a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról
1. cikk
Hatály
Ez az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely egy vagy több tagállamban társasági adó alanya, ideértve a valamely harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeit.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
4. „kapcsolt vállalkozás”:
a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adózó szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely e gazdálkodó szervezet nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
b) olyan magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, amely az adózó szervezetben szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 %-os vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely az adózó nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
Amennyiben az adózóban és egy vagy több egyéb gazdálkodó szervezetben egy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetetten 25 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik, akkor az összes ilyen gazdálkodó szervezet – az adózót is beleértve – szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő;
3. cikk
Minimális szintű védelem
Ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak.
10. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2020. augusztus 9-ig értékeli az irányelv végrehajtását és különösen a 4. cikk hatását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
1. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2018. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2019. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
(5) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 5. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
4. § E törvény alkalmazásában
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
A jogszabályi szövegek forrása: njt.hu
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. január 13., hétfő
Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól
Történet
2006
A Tanács 2006/112/EK irányelve ( 2006. november 28. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről;
2007
Feltétele az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek, hogy a termék a termékértékesítés közvetlen következményeként hagyja el Magyarország területét (2007.01.03.
[1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 29/A. § a) pont] - NAV Archív: 2017.09.28.)
Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli
adómentes értékesítés esetén (2007.02.16. 1992. évi LXXIV. törvény - régi Áfa törvény 29/A. §-ához - NAV-Archív: 2017.09.28.)
Új Áfa törvény; (2007. november 16.)
2011
A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. március 15. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról
2013
Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén NAV (A 2013. évi lényegében megegyezik a 2007 -ben kiadott anyaggal, amely a régi áfa törvényre vonatkozott.)
2018
A Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete (2018. december 4.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó egyes adómentességek tekintetében történő módosításáról
2019
Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól - PM - NAV (2019. 12. 20)
Nézzük az előbbi történeti áttekintés tükrében, hogy mi is változott. Az Áfa törvény régi paragrafusa 2019. december 31. -ig:
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi,egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
Az Áfa törvény új paragrafusa 2020 január 1-től:
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, feltéve, hogy:
a) az egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik, és
b) az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) részére az értékesítés történik, adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és ezt az adószámot közölte az értékesítővel.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem alkalmazandó, ha a teljesítésre kötelezett adóalany a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.
A PM - NAV 2019. 12. 20. -i tájékoztatója összefoglalja az adómentesség feltételeit:
"Termék Közösségen belüli értékesítése a következő feltételek együttes fennállása esetén áfamentes:
a) a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,
b) az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség
más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában
nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,
c) a b) pontban meghatározott személy adószámmal rendelkezik a Közösség más
tagállamában, és ezt az adószámot közölte az értékesítővel,
d) az értékesítést teljesítő adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozat (áfatörvény 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti nyilatkozat) benyújtására vonatkozókötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.
A c) és d) pontban foglaltakat a 2019. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetén kell először alkalmazni."
A termékértékesítésre vonatkozó adómentességet a TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE tömören megfogalmazta:
"(1) A tagállamok mentesítik az adó alól a termékértékesítést, ha a termékeket az eladó vagy a beszerző, vagy megbízásukból más személy adta fel vagy fuvarozta el az érintett tagállam területén kívülre, de a Közösség területére, és ha a termékértékesítés megrendelője a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként eljáró személy vagy nem adóalany jogi személy."(138. cikk)
A 2011. évben kiadott TANÁCS 282/2011/EU végrehajtási rendelete nem fogalmazott meg eljárási szabályokat a 2006 -os irányelv 138. cikkében foglaltakkal, de addig is és azután is többé-kevésbé világos volt az irányelv és az ezzel harmonizáló új Áfa törvény szabálya (89. §) a kérdéssel kapcsolatban, úgy a megvalósulás,mint a hely, illetve az adóalanyiság (az ügyletben résztvevők tekintetében.
Ezt a hiányt pótolta a Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete, amely a 2006/112/EK irányelv 138–142. cikkeivel kapcsolatos eljárásokat fogalmaz meg. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
A kérdés csak az, hogy mit kell tulajdonképpen alkalmazni kötelező módon? A joganyag ugyanis a közösségen belüli termékértékesítés tekintetében egy vélelmi szempontrendszert állít fel annak bizonylatolására, hogy az ügylet ebben a minőségben megtörtént. Az adózó azt gondolhatná, - ha még nem ért a joganyag végére az olvasásban, - hogy végre van egy konkrét, egyértelmű felsorolás a bizonylatolást illetően. Csakhogy a történet végén ott a másik szabály, amely kimondja, hogy mindezt a nemzeti adóhatóság megdöntheti. És hogy a csavar tökéletes legyen az adóhatóság pedig a következőket írja:
"VHR megdönthető vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy mikor kell úgy tekinteni, hogy a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba feladták vagy elfuvarozták. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az adóalany nem rendelkezik a VHR szerinti, a vélelem fennállásához szükséges igazolásokkal, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék kiszállítása nem igazolt, ezáltal nem lehet adómentes. Az adóalanyoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a VHR-ben meghatározottaktól eltérően igazolják azt, hogy a termék másik tagállamba történő feladása, elfuvarozása megtörtént. Ez utóbbi tekintetben a továbbiakban is irányadóak a Termék más tagállamába történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli értékesítés esetén című, a NAV honlapján 2013. június 19-én megjelent tájékoztatóban foglaltak".
Az adózó pedig elmélázhat egy kicsit a történtek felett. Van egy új végrehajtási rendelet, amelyik saját magát sem veszi komolyan és van az adóhatóság, amely egy vélelmi alapú bizonyítékot nem köteles elfogadni, de nem is kérheti számon, hiszen a "vélelem" nem fogalmaz meg a történet résztvevői számára semmi kötelezőt. Maradt viszont a végrehajtási rendelet ösztönző mivolta a jogalkotó számára, s így az Áfa törvény 89. § -ának egyértelműsége tovább lett pontosítva ...
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2006
A Tanács 2006/112/EK irányelve ( 2006. november 28. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről;
2007
Feltétele az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek, hogy a termék a termékértékesítés közvetlen következményeként hagyja el Magyarország területét (2007.01.03.
[1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 29/A. § a) pont] - NAV Archív: 2017.09.28.)
Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli
adómentes értékesítés esetén (2007.02.16. 1992. évi LXXIV. törvény - régi Áfa törvény 29/A. §-ához - NAV-Archív: 2017.09.28.)
Új Áfa törvény; (2007. november 16.)
2011
A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. március 15. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról
2013
Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén NAV (A 2013. évi lényegében megegyezik a 2007 -ben kiadott anyaggal, amely a régi áfa törvényre vonatkozott.)
2018
A Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete (2018. december 4.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó egyes adómentességek tekintetében történő módosításáról
2019
Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól - PM - NAV (2019. 12. 20)
Nézzük az előbbi történeti áttekintés tükrében, hogy mi is változott. Az Áfa törvény régi paragrafusa 2019. december 31. -ig:
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi,
Az Áfa törvény új paragrafusa 2020 január 1-től:
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, feltéve, hogy:
a) az egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik, és
b) az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) részére az értékesítés történik, adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és ezt az adószámot közölte az értékesítővel.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem alkalmazandó, ha a teljesítésre kötelezett adóalany a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.
A PM - NAV 2019. 12. 20. -i tájékoztatója összefoglalja az adómentesség feltételeit:
"Termék Közösségen belüli értékesítése a következő feltételek együttes fennállása esetén áfamentes:
a) a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,
b) az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség
más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában
nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,
c) a b) pontban meghatározott személy adószámmal rendelkezik a Közösség más
tagállamában, és ezt az adószámot közölte az értékesítővel,
d) az értékesítést teljesítő adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozat (áfatörvény 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti nyilatkozat) benyújtására vonatkozókötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.
A c) és d) pontban foglaltakat a 2019. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetén kell először alkalmazni."
A termékértékesítésre vonatkozó adómentességet a TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE tömören megfogalmazta:
"(1) A tagállamok mentesítik az adó alól a termékértékesítést, ha a termékeket az eladó vagy a beszerző, vagy megbízásukból más személy adta fel vagy fuvarozta el az érintett tagállam területén kívülre, de a Közösség területére, és ha a termékértékesítés megrendelője a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként eljáró személy vagy nem adóalany jogi személy."(138. cikk)
A 2011. évben kiadott TANÁCS 282/2011/EU végrehajtási rendelete nem fogalmazott meg eljárási szabályokat a 2006 -os irányelv 138. cikkében foglaltakkal, de addig is és azután is többé-kevésbé világos volt az irányelv és az ezzel harmonizáló új Áfa törvény szabálya (89. §) a kérdéssel kapcsolatban, úgy a megvalósulás,mint a hely, illetve az adóalanyiság (az ügyletben résztvevők tekintetében.
Ezt a hiányt pótolta a Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete, amely a 2006/112/EK irányelv 138–142. cikkeivel kapcsolatos eljárásokat fogalmaz meg. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
A kérdés csak az, hogy mit kell tulajdonképpen alkalmazni kötelező módon? A joganyag ugyanis a közösségen belüli termékértékesítés tekintetében egy vélelmi szempontrendszert állít fel annak bizonylatolására, hogy az ügylet ebben a minőségben megtörtént. Az adózó azt gondolhatná, - ha még nem ért a joganyag végére az olvasásban, - hogy végre van egy konkrét, egyértelmű felsorolás a bizonylatolást illetően. Csakhogy a történet végén ott a másik szabály, amely kimondja, hogy mindezt a nemzeti adóhatóság megdöntheti. És hogy a csavar tökéletes legyen az adóhatóság pedig a következőket írja:
"VHR megdönthető vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy mikor kell úgy tekinteni, hogy a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba feladták vagy elfuvarozták. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az adóalany nem rendelkezik a VHR szerinti, a vélelem fennállásához szükséges igazolásokkal, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék kiszállítása nem igazolt, ezáltal nem lehet adómentes. Az adóalanyoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a VHR-ben meghatározottaktól eltérően igazolják azt, hogy a termék másik tagállamba történő feladása, elfuvarozása megtörtént. Ez utóbbi tekintetben a továbbiakban is irányadóak a Termék más tagállamába történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli értékesítés esetén című, a NAV honlapján 2013. június 19-én megjelent tájékoztatóban foglaltak".
Az adózó pedig elmélázhat egy kicsit a történtek felett. Van egy új végrehajtási rendelet, amelyik saját magát sem veszi komolyan és van az adóhatóság, amely egy vélelmi alapú bizonyítékot nem köteles elfogadni, de nem is kérheti számon, hiszen a "vélelem" nem fogalmaz meg a történet résztvevői számára semmi kötelezőt. Maradt viszont a végrehajtási rendelet ösztönző mivolta a jogalkotó számára, s így az Áfa törvény 89. § -ának egyértelműsége tovább lett pontosítva ...
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2018. január 18., csütörtök
Mennyi az annyi?
Azt kérdeztétek, hogy egy kicsi forgalmú kereskedelmi vállalkozásnak is kötelező pénzmosási szabályzatot készítenie?
A törvény így szól:
1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
Eddig rendben is volna, ha nem lenne a törvényben egy 14. §! Ebben a szakaszban egy jóval alacsonyabb összeghatár szerepel, azaz háromszázezer forint. Hogy ebben mi a logika, arra nem tudunk értelmes választ adni. De ha valaki tud, akkor kíváncsian várjuk a hozzászólásokat.
14. §
(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
17. Belső szabályzat
65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.
(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.
80. §
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
A kereskedelmi vállalkozások felügyeleti hatósága a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály
Az ő tájékoztatójukból:
A nyilvántartásban még nem szereplő árukereskedő (aki be kíván jelentkezni a Pmt. hatálya alá az új szabályok szerint) 2017. október 31. napját követőn 2,5 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénz elfogadásakor köteles ügyfél-azonosítást elvégezni.
III. Értékhatárok
A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.
Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.
Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.
http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt
A "300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetés" megfogalmazással lehet vitatkozni, ugyanis a törvény " a "háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítés" -éről szól és nem készpénzről. Az ügyleti megbízás meghatározása pedig: "44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;"
Tegyük túl magunkat azon, hogy a kereskedelem mennyiben szolgáltatás. De ha annak tekintjük, akkor egy háromszáz ezer forintot meghaladó televízió értékesítése is ügyleti megbízás. És innentől kezdve teljesen mindegy, hogy készpénzben, vagy átutalással fizet a "szolgáltatást" igénybe vevő, mert ezen összeghatár felett életbe lép a törvény hatálya. Ha pedig szigorúan csak a szolgáltatói tevékenységhez ragaszkodunk, mondjuk a cipő kereskedő kipucolja eladás előtt a cipőt több mint háromszázezer forintért, akkor is a 300 E Ft lesz az értékhatár, még átutalással történő fizetés esetében is.
Mindent összegezve, a kicsik esetleg ki tudnak bújni a nyilvántartásba vétel alól, ha gondosan elkerülik a 300 E Ft-os értékhatárt, de véleményünk szerint nem érdemes ezzel vacakolni. A vállalkozásnak sok kényelmetlen játékszabálya van, de aki erre a pályára lép, annak ezzel számolnia kell!
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
A törvény így szól:
1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
Eddig rendben is volna, ha nem lenne a törvényben egy 14. §! Ebben a szakaszban egy jóval alacsonyabb összeghatár szerepel, azaz háromszázezer forint. Hogy ebben mi a logika, arra nem tudunk értelmes választ adni. De ha valaki tud, akkor kíváncsian várjuk a hozzászólásokat.
14. §
(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
17. Belső szabályzat
65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.
(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.
80. §
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
A kereskedelmi vállalkozások felügyeleti hatósága a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály
Az ő tájékoztatójukból:
A nyilvántartásban még nem szereplő árukereskedő (aki be kíván jelentkezni a Pmt. hatálya alá az új szabályok szerint) 2017. október 31. napját követőn 2,5 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénz elfogadásakor köteles ügyfél-azonosítást elvégezni.
III. Értékhatárok
A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.
Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.
Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.
http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt
A "300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetés" megfogalmazással lehet vitatkozni, ugyanis a törvény " a "háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítés" -éről szól és nem készpénzről. Az ügyleti megbízás meghatározása pedig: "44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;"
Tegyük túl magunkat azon, hogy a kereskedelem mennyiben szolgáltatás. De ha annak tekintjük, akkor egy háromszáz ezer forintot meghaladó televízió értékesítése is ügyleti megbízás. És innentől kezdve teljesen mindegy, hogy készpénzben, vagy átutalással fizet a "szolgáltatást" igénybe vevő, mert ezen összeghatár felett életbe lép a törvény hatálya. Ha pedig szigorúan csak a szolgáltatói tevékenységhez ragaszkodunk, mondjuk a cipő kereskedő kipucolja eladás előtt a cipőt több mint háromszázezer forintért, akkor is a 300 E Ft lesz az értékhatár, még átutalással történő fizetés esetében is.
Mindent összegezve, a kicsik esetleg ki tudnak bújni a nyilvántartásba vétel alól, ha gondosan elkerülik a 300 E Ft-os értékhatárt, de véleményünk szerint nem érdemes ezzel vacakolni. A vállalkozásnak sok kényelmetlen játékszabálya van, de aki erre a pályára lép, annak ezzel számolnia kell!
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2018. január 17., szerda
Sokszereplős egyszemélyes játék
Egy társas vállalkozó, akinek könyvviteli szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társasága van több alkalmazottal, kérdezte tőlünk, hogy kell-e neki külön pénzmosási szabályzat az egyéni vállalkozóként végzett adó-tanácsadói tevékenységére is?
A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:
3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)
Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.
Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.
Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:
Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.
Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti
Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.
Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.
Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:
3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)
Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.
Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.
Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:
Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.
Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti
Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.
Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.
Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2018. január 7., vasárnap
Cafeteria 2018
Az idei év - cafeteriát is érintő - fontos változása, hogy az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások"(Szja. tv. 70. §). Ide sorolhatók az Erzsébet utalvány, a különböző ajándék-utalványok, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a különböző pénztári hozzájárulások.
A béren kívüli juttatásokat tekintve (Szja. tv. 71. §) lényegi változás, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya keretében adható összegek és az éves keretösszegként adható 100 ezer forint együttesen sem haladhatják meg az évi 450 ezer forintos plafont.
Az adómentes juttatások továbbra is a korábbi feltételekkel fennmaradtak. A Mobilitás célú lakhatási támogatás igénybe vevőinek körét bővítették a törvényhozók. Új lehetőségként jelent meg a Diákhitel törlesztés támogatása.
Az évek óta sikeres Cafeteria nyilvántartó segédletünk két részből áll.
A tervező rész gyors megoldást jelent egy adott keretösszeg szétosztásához különböző meghatározott munkacsoportok számára. A törvényből tudjuk, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján kell meghatározza.
A nyilvántartó rész két munkalapot foglal magába.
Az elsőn egy adott munkavállaló "kosarát" lehet meghatározni a korábban ismertetett tervező alapján. A munkalapon felsorakoznak az összes elérhető juttatási formák és ezek közterhei, illetve a törvény által meghatározott korlátai. A felhasználó x-elés
alapján ki tudja választani a számára kívánatos juttatások mértékét, fajtáját a megadott keret terhére. Folyamatosan nyomon követhető a "kosár" tartalma, telítettsége, illetve az is, ha a lehetőség már kimerült, vagy egy-egy korlát akadályt jelent. A második munkalap pedig a törvény által előírt nyilvántartásra szolgál. A megjelenítendő "kosár" itt is testre szabható és havi bontásban a terv és a tényadatok megjeleníthetők.
A Cafeteria szabályzat minta e tematika másik fontos és kötelező kiegészítője. A törvény szerint a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat alapján lehet a béren kívüli juttatásokat megosztani a különböző munkavállalók között. Az előre megszerkesztett és megfelelő tartalommal feltöltött szabályzat egyszerűen, gyorsan testre szabható. Tartalmazza a mindenki által elérhető juttatásokat, a juttatásban részesülő csoportok meghatározásának ismérveit, az egyéni keret meghatározását, a törvényi hivatkozásokat, a nyilvántartások kezelését, a hozzáférhetőség módját.
A Cafeteria nyilvántartó és a Cafeteria szabályzat minta olyan egységet alkot, amely teljes körűen lefedi a témával kapcsolatos feladatokat. További kapcsolódható ajánlatunk az Üzleti terv készítő segédletünk lehet.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2017. október 9., hétfő
Előleg elszámolás az áfa kulcs változásának tükrében
Az Áfa törvény átmeneti szabályai közt megtaláljuk azokat a termékeket, amelyekre 2018. január 1-től 5 százalékos áfát kell felszámítani.
Az átmeneti szabály (311. §) kimondja, hogy a 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 55–58. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
55.
Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével
0301-ből
56.
Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével
0302-ből
0303-ból
57.
Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével
0304-ből
58.
Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva
0206 30-ból
0206 41-ből
0206 49-ből
Fő szabály szerint azokra a termékértékesítésekre, amelyeknek teljesítési időpontja 2018. január 1. -re, vagy azt követő időpontra esik, már alkalmazandó az 5 százalékos adómérték.
Ugyanakkor az előleg fizetés – ugyanezen hivatkozott paragrafus szerint – a kivételek közzé tartozik. Vagyis előleg fizetés esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. [Áfa tv. 84. § (2)]
Amennyiben az előlegfizetés 2017 évben történik, akkor a 27 százalékos áfa mértékkel kell a számlát kiállítani.
A fentiekből látható, hogy az előleg fizetéssel kapcsolatban a feleknek igen körültekintően kell eljárni! Ennek kapcsán kulcs szerepet játszhat a megkötött szerződés, illetve az ár megállapodás. Az eladási ár rögzítésére ugyanis több lehetőség van.
A megállapodás alapja lehet a nettó eladási ár, amikor a kikötés azt rögzíti, hogy például 1000 Ft/kg + áfa áron történik az elszámolás. Ebben az esetben a felek elszámolása mindig a teljesítéskor érvényes áfa kulccsal növelt értékre vonatkozik. Amennyiben év végén változik az áfa kulcs, úgy az eladott termék kilója - bruttó árban kifejezve –, decemberben 1270 Ft (27% -os áfa), míg januárban 1050 Ft (5% -os áfa). Ez jól jöhet a vevőnek, aki kevesebb felszámított áfát kell megfizessen az eladónak és különösen kedvező, ha vég-felhasználóról van szó, aki nem is tudja a megfizetett áfát levonni.
Ha a megállapodás alapja a bruttó ár, akkor a felek az 1270 Ft vételárat rögzítik, s függetlenül az áfa kulcs változástól, a vevőnek mindig ennyit kell fizetnie. Nyilvánvaló, hogy ez esetben az eladó jár jól a 2018. évi értékesítéssel, hiszen visszafele számolva, az 1270 Ft- ból nem 21,26% adót kell befizessen, hanem csak 4,76% -ot, azaz 270 Ft helyett, csupán 60,45 Ft- ot.
Felismervén ezt a helyzetet, a szerződő felek akár osztozhatnak is a csökkenő áfa kulcs kínálta előnyön és olyan bruttó árat állapítanak meg, amely valahol a kettő között van.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha előleg is bekavar a képbe, ráadásul még az áfa kulcs csökkenése előtt. A kézhez vett előleg után – mondjuk 200 Ft/kg, nincs mese, az eladónak meg kell állapítania ennek áfa tartalmát a kézhezvétel (átutalás) időpontjában érvényes áfa kulccsal, számlát kell kiállítania és az adót bizony be is kell fizetnie. Ha pedig az elszámolás már 2018. évben történik, mert akkor kerül a termék a vevő birtokába, úgy a kiállítandó számla különböző lehet, attól függően, hogy nettó, vagy bruttó árban történt a megállapodás.
Tegyük fel, hogy 500 kg termék értékesítéséről van szó.
Nettó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x (1000 Ft+áfa) = 500.000 Ft + áfa,
azaz 525.000 Ft
(2018. évi értékesítés, 5% áfa kulcs)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa) = 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
(visszaszámoltuk a 200 Ft/kg előlegből a 27% áfából eredő 21,26% áfa tartalom levonásával a nettó részt)
Pénzügyileg rendezendő a nettó különbözet alapján: 500.000 – 78.740 = 421.260 + áfa (5%), azaz 442 370 Ft
Bruttó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x 1270 Ft = 635.000 Ft
(a 2017. évben érvényes 27% áfa kulccsal számítva)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa )= 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
Pénzügyileg rendezendő a bruttó különbözet alapján:
635.000 – 100.000 = 535.000 Ft, ennek áfa tartalma: 535.000 x 4,76% = 25.466 FT, vagyis számlázandó: 509.534 + 25.466 (5% áfa) = 535.000 Ft
Természetesen elszámoláskor, vagy előtte, a felek, közös megállapodással akár meg is változtathatják a korábbi nettó, illetve bruttó alapú megállapodásukat.
Egy másik lehetőség:
Szintén megoldást jelenthet a problémára, ha a termék értékesítője úgy dönt, hogy az előleget visszatéríti. Ebben az esetben kiállítható egy sztornó számla, amely lehetővé teszi a fizetendő adó csökkentő tételként való beállítását, s a korábbi előleg miatti adófizetési kötelezettség lenullázását. Ezt követően, vagy akár ezzel egyidejűleg kiállítható a termék értékesítés teljes összegéről új áfa kulccsal a számla. [153/B. § (1) b)]
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Az átmeneti szabály (311. §) kimondja, hogy a 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 55–58. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
55.
Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével
0301-ből
56.
Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével
0302-ből
0303-ból
57.
Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével
0304-ből
58.
Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva
0206 30-ból
0206 41-ből
0206 49-ből
Fő szabály szerint azokra a termékértékesítésekre, amelyeknek teljesítési időpontja 2018. január 1. -re, vagy azt követő időpontra esik, már alkalmazandó az 5 százalékos adómérték.
Ugyanakkor az előleg fizetés – ugyanezen hivatkozott paragrafus szerint – a kivételek közzé tartozik. Vagyis előleg fizetés esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. [Áfa tv. 84. § (2)]
Amennyiben az előlegfizetés 2017 évben történik, akkor a 27 százalékos áfa mértékkel kell a számlát kiállítani.
A fentiekből látható, hogy az előleg fizetéssel kapcsolatban a feleknek igen körültekintően kell eljárni! Ennek kapcsán kulcs szerepet játszhat a megkötött szerződés, illetve az ár megállapodás. Az eladási ár rögzítésére ugyanis több lehetőség van.
A megállapodás alapja lehet a nettó eladási ár, amikor a kikötés azt rögzíti, hogy például 1000 Ft/kg + áfa áron történik az elszámolás. Ebben az esetben a felek elszámolása mindig a teljesítéskor érvényes áfa kulccsal növelt értékre vonatkozik. Amennyiben év végén változik az áfa kulcs, úgy az eladott termék kilója - bruttó árban kifejezve –, decemberben 1270 Ft (27% -os áfa), míg januárban 1050 Ft (5% -os áfa). Ez jól jöhet a vevőnek, aki kevesebb felszámított áfát kell megfizessen az eladónak és különösen kedvező, ha vég-felhasználóról van szó, aki nem is tudja a megfizetett áfát levonni.
Ha a megállapodás alapja a bruttó ár, akkor a felek az 1270 Ft vételárat rögzítik, s függetlenül az áfa kulcs változástól, a vevőnek mindig ennyit kell fizetnie. Nyilvánvaló, hogy ez esetben az eladó jár jól a 2018. évi értékesítéssel, hiszen visszafele számolva, az 1270 Ft- ból nem 21,26% adót kell befizessen, hanem csak 4,76% -ot, azaz 270 Ft helyett, csupán 60,45 Ft- ot.
Felismervén ezt a helyzetet, a szerződő felek akár osztozhatnak is a csökkenő áfa kulcs kínálta előnyön és olyan bruttó árat állapítanak meg, amely valahol a kettő között van.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha előleg is bekavar a képbe, ráadásul még az áfa kulcs csökkenése előtt. A kézhez vett előleg után – mondjuk 200 Ft/kg, nincs mese, az eladónak meg kell állapítania ennek áfa tartalmát a kézhezvétel (átutalás) időpontjában érvényes áfa kulccsal, számlát kell kiállítania és az adót bizony be is kell fizetnie. Ha pedig az elszámolás már 2018. évben történik, mert akkor kerül a termék a vevő birtokába, úgy a kiállítandó számla különböző lehet, attól függően, hogy nettó, vagy bruttó árban történt a megállapodás.
Tegyük fel, hogy 500 kg termék értékesítéséről van szó.
Nettó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x (1000 Ft+áfa) = 500.000 Ft + áfa,
azaz 525.000 Ft
(2018. évi értékesítés, 5% áfa kulcs)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa) = 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
(visszaszámoltuk a 200 Ft/kg előlegből a 27% áfából eredő 21,26% áfa tartalom levonásával a nettó részt)
Pénzügyileg rendezendő a nettó különbözet alapján: 500.000 – 78.740 = 421.260 + áfa (5%), azaz 442 370 Ft
Bruttó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x 1270 Ft = 635.000 Ft
(a 2017. évben érvényes 27% áfa kulccsal számítva)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa )= 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
Pénzügyileg rendezendő a bruttó különbözet alapján:
635.000 – 100.000 = 535.000 Ft, ennek áfa tartalma: 535.000 x 4,76% = 25.466 FT, vagyis számlázandó: 509.534 + 25.466 (5% áfa) = 535.000 Ft
Természetesen elszámoláskor, vagy előtte, a felek, közös megállapodással akár meg is változtathatják a korábbi nettó, illetve bruttó alapú megállapodásukat.
Egy másik lehetőség:
Szintén megoldást jelenthet a problémára, ha a termék értékesítője úgy dönt, hogy az előleget visszatéríti. Ebben az esetben kiállítható egy sztornó számla, amely lehetővé teszi a fizetendő adó csökkentő tételként való beállítását, s a korábbi előleg miatti adófizetési kötelezettség lenullázását. Ezt követően, vagy akár ezzel egyidejűleg kiállítható a termék értékesítés teljes összegéről új áfa kulccsal a számla. [153/B. § (1) b)]
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)