Jelentős változások a késedelmes teljesítés jogi megítélésében
A 2013. évi XXXIV. törvény ( az Országgyűlés a 2013. március 25-i ülésnapján fogadta el, a kihirdetés napja: 2013. április 4.) több ponton is módosította a polgári törvénykönyvet. Az új szabályokat a 2013. március 16. -át követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni, 2013 július 1-től.
A gazdálkodó szervezetek között július 1-től 8 százalékponttal növelt jegybanki alapkamat
A magánszemélyekre vonatkozó késedelmi kamat továbbra is a jegybanki alapkamat, de a gazdálkodó szervezetek között az eddigi 7 százalékponttal növelt jegybanki alapkamatot július 1-től plusz nyolc százalékkal növelten kell figyelembe venni [Ptk. 301/A. §]
A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Eddig a referencia a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt.
A forinttól eltérő pénznemben fennálló tartozások
A forinttól eltérő pénznemben fennálló tartozásokra is szabályt fogalmaz meg a törvény. Ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ebben az esetben is érvényes, hogy gazdálkodó szervezetek között a 8 százalékponttal növelt mértéket kell alkalmazni.
Fizetési határidő főszabály szerint 30 nap
A fizetési határidőt érinti, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni [Ptk.292/A. §]
A fizetési határidő csak kivételes esetekben lehet hosszabb, mint 60 nap
Ugyancsak új elem, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt.
Behajtási költségek fedezete
Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
A tartozás kiegyenlítési sorrendje
Változatlan maradt a szabály miszerint, ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.
Kapcsolódó jogszabály:
3. cikk
Vállalkozások közötti ügyletek
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szerződésben megállapított fizetési határidő ne haladja meg a 60 naptári napot –,
kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a 7. cikk értelmében ez nem súlyosan hátrányos a hitelezővel szemben.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/7/EU IRÁNYELVE
(2011. február 16.)
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről
12. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1–8. és 10. cikknek 2013. március 16-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:048:0001:0010:HU:PDF
Kapcsolódó termékünk:
Késedelmi kamat kalkulátor
Miért választanád?
Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy „szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán részét.
* Napjainktól egészen 1995 évig visszamenőlegesen tartalmazza a jegybanki alapkamat változásával érintett időszakokat külön-külön.
* Kiszámolja a késedelmes napok számát.
* Időszakonként és összesítve kiszámolja a jegybanki alapkamat kétszerese alapján a kamatot.
* Külön munkalap kezeli azt az esetet, amikor a gazdálkodó szervezetek nem állapodtak meg előzetesen a kamat mértékében és ezért a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
* Külön munkalap kezeli azt az esetet, amikor magánszemély a kötelezett és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
* Külön munkalapon lehet elvégezni a számításokat, ha az Szja szerinti kamatjövedelem számításokra van szükség
* Külön munkalapon lehet elvégezni a számításokat, ha a késedelmi kamat mértéke, szerződéhez, megállapodáshoz kötődik.
* Rendelkezésre áll egy Késedelmi kamat kimutatás minta, amelyet kitöltve mellékelni lehet a fizetés-emlékeztető, illetve a fizetés-felszólító levélhez.
A véleményekből:
"Megnéztem a cuccot, iszonyú jó! Köszi a Késedelmi kamat kalkulátort"
Üdv. W.
"Nagyon köszönöm a késedelmi kamat számítással kapcsolatos segítséget, tökéletes a forma és a számítás, amit kér a bíróság."
Üdvözlettel István
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2013. július 7., vasárnap
2013. július 4., csütörtök
Osztalék kifizetés készpénzben
A növekvő tranzakciós banki költségek miatt egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy előnyösebb megoldás-e készpénzben kifizetni az osztalékot (természetesen, ha egyáltalán van) és nem ütközik-e ez bele valamilyen készpénzzel kapcsolatos korlátba, vagy szigorításba.
Kimazsoláztuk az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek témánkat érinthetik:
17. §
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.
38. §
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
A 17. § több okból sem érintheti az osztalék kifizetését. Az osztalékot kapó személy ugyanis nem vevőként, illetve nem szolgáltatást igénybe vevőjeként részesül a juttatásban. Egyébként is a magánszemélyek kivételek a szabály alól. Tehát bejelentési kötelezettséggel nem jár egy ilyen kifizetés.
A 38. § (3a) azért nem érinti az osztalék fizetést, mert aki kapja az nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett személy. Ezen túl pedig az osztalék fizetés nem adóköteles tevékenység keretében (nem termékértékesítés, illetve nem szolgáltatás nyújtás) és nem szerződés alapján történik. Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozhat a kifizetésre.
Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás egyáltalán tarthat-e a pénztárában adott esetben több millió forintot?
A "a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani" követelmény [38. § (3)] akkor teljesülhet, ha a számviteli politikában a vállalkozó úgy határozza meg a készpénzben tartható összeg nagyságát, hogy ennek mértéke az osztalék fizetésre is fedezetet nyújtson.
"A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a ... napi készpénz záró állomány maximális mértékéről". [2000. évi C. törvény a számvitelről, 14. § (8)]
Mindez persze csak akkor jöhet opcióként szóba, ha olyan jellegű tevékenységről van szó, amelynek eredményeképpen van elegendő készpénzes bevétel. A bankból ilyen célra nem érdemes pénzt kivenni, mert azt ugyanúgy terheli a tranzakciós költség.
Kapcsolódó termékeink:
Pénzkezelési szabályzat minta
Szabályzat komplex csomag
Osztalék kalkulátor (ingyenes)
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Kimazsoláztuk az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek témánkat érinthetik:
17. §
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.
38. §
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
A 17. § több okból sem érintheti az osztalék kifizetését. Az osztalékot kapó személy ugyanis nem vevőként, illetve nem szolgáltatást igénybe vevőjeként részesül a juttatásban. Egyébként is a magánszemélyek kivételek a szabály alól. Tehát bejelentési kötelezettséggel nem jár egy ilyen kifizetés.
A 38. § (3a) azért nem érinti az osztalék fizetést, mert aki kapja az nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett személy. Ezen túl pedig az osztalék fizetés nem adóköteles tevékenység keretében (nem termékértékesítés, illetve nem szolgáltatás nyújtás) és nem szerződés alapján történik. Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozhat a kifizetésre.
Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás egyáltalán tarthat-e a pénztárában adott esetben több millió forintot?
A "a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani" követelmény [38. § (3)] akkor teljesülhet, ha a számviteli politikában a vállalkozó úgy határozza meg a készpénzben tartható összeg nagyságát, hogy ennek mértéke az osztalék fizetésre is fedezetet nyújtson.
"A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a ... napi készpénz záró állomány maximális mértékéről". [2000. évi C. törvény a számvitelről, 14. § (8)]
Mindez persze csak akkor jöhet opcióként szóba, ha olyan jellegű tevékenységről van szó, amelynek eredményeképpen van elegendő készpénzes bevétel. A bankból ilyen célra nem érdemes pénzt kivenni, mert azt ugyanúgy terheli a tranzakciós költség.
Kapcsolódó termékeink:
Pénzkezelési szabályzat minta
Szabályzat komplex csomag
Osztalék kalkulátor (ingyenes)
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2013. április 3., szerda
Az életbiztosításokkal kapcsolatos díjfizetések adózási kérdései
Az életbiztosítások tekintetében, amikor adózási szabályokat vizsgálunk, különbséget kell tenni a tartam alatt a biztosítónak történő befizetések, a tartam alatt a biztosító által nyújtott szolgáltatások és a biztosítónak a lejáratkori (megszűnéskori) teljesítése között.
A befizetések tekintetében, főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj címén (itt biztosítás alatt nem csak a személybiztosítást kell érteni) a munkavállalónak nyújtott juttatás nem önálló tevékenységből származó bevételként adózik. Ez alól kivételt képeznek azok a juttatások, ahol az adóköteles biztosítási díj utáni adó a kifizetőt terheli.
Amennyiben Szja tv. szerinti adóköteles a biztosítási díj, úgy magánszemély bevételének adókötelezettsége az Szja tv. 2. § (6) bekezdése alapján - felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
2. § (6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.
Nem önálló tevékenység
Az Szja tv. 25. § (1) alapján: nem önálló tevékenységből származó bevétel a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli).
- Társadalmi megbízatású nem lehet, mert az 1994. évi LXIV. törvény 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”.
1994. évi LXIV. tv. 13. § (3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.
Nem önálló tevékenységből származó bevétel
Nem önálló tevékenység esetén a munkáltató által fizetett biztosítási díj tekintetében:
A munkavállalót terheli:
A munkáltatót (kifizetőt) terheli:
Minden közteher alapja - az adott jogszabály rendelkezésének megfelelően - az adóköteles biztosítási díj.
Ha a kifizető és a juttatásban részesülő közötti jogviszony nem sorolható be a nem önálló tevékenységek közé, akkor az alábbi két eset lehetséges még.
Egyéb jövedelem
Egyes meghatározott juttatás:
A 70. § (1) c) szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül: a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.
A 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes meghatározott juttatás után 16 % személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti 27 % egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt (ha a díjfizető a magánszemély munkáltatója, akkor a munkáltatót) terheli. Az adó és eho alapja az adóköteles díj 1,19-szerese. Az eseti és az egyszeri díjakat, a a rendszereshez hasonlóan 51,17%-os közteher terheli.
Átmeneti rendelkezések:
84/W. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
(4) E törvény
a) 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának és 3. § 91. pontjának alkalmazása során a 2013. január 1. előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket);
b) 65. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat;
c) 65. § (3a) bekezdés alkalmazása során az elvárt díjon felül, 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést
figyelmen kívül kell hagyni.
Az átmeneti rendelkezést tartalmazó 84/W. § biztosításra vonatkozó (3)-(4) bekezdése a 70. § (1) c) ponttal kapcsolatos szabályt nem tartalmaz. Ezért a főszabály szerint - "hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ..." - a 2012. december 31-ig megkötött szerződésekre is vonatkozik ez a szabály.
Ennek alapján a 2013. január 1. előtt megkötött szerződések alapján a kifizető által teljesített befizetések ezen időpontól kezdve a magánszemély 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti jövedelmének számítanak, míg a törvény változása előtti időszakban ezek a juttatások a 25. § (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítottak (bizonyos esetekben a 16. §, illetve a 28. § hatálya alá az írásunk elején részletezett módon).
Ide tartoznak a a munkáltató által fizetett, de a munkavállaló, mint biztosított és kedvezményezett javára kötött megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (van visszavásárlási érték és lejárati szolgáltatás). Általában ebbe a kategóriába sorolhatók a vegyes életbiztosítások, és a határozott tartamú befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások.
Adómentesség a befizetett díjak tekintetében
1. sz. melléklet:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;
A fenti határ átlépése esetén a határt meghaladó díjrész kifizetői adóteher mellett, 51,17%-os közteherrel adózik. A biztosítási díj 1,19 -es szorzóval megnövelt értéke képezi a 16%-os szja alapját. Ugyanez az alapja a 27%-os eho-nak is.
A kockázati biztosításoknak nincs visszavásárlási értéke és a nincs lejárati szolgáltatás sem.
91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.
Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. A fogalom meghatározásából azt is láthatjuk, hogy a vegyes biztosítások és a befektetési egységekhez kötött (Unit-linked) biztosítások esetében is lehet adómentesen fizethető díjrész, amennyiben a kockázati elemek igazoltan elkülönítésre kerültek. A minősítés a baleset-, illetve a betegségbiztosításra is kiterjed, hiszen ezen biztosítás típusoknak sincs lejárati szolgáltatása.
Külön kerültek be a törvénybe 2013. január 1-től a teljes életre szóló (Whole life) biztosítások, határozatlan időtartamra szólnak és van visszavásárlási értékük.
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
A vállalkozások körében nagyon népszerűvé vált biztosítások 2012. december 31-ig kockázatinak minősültek. Ezen minősítésük 2013. január 1-től megszűnt. Külön megítélés alá esnek adózási szempontból a rendszeres, illetve az eseti befizetések. A rendszeres díjak összeghatártól függetlenül adómentesek, de a rendszeresség kritériumának a törvényben előírt módon meg kell felelni. Az eseti díjak, illetve a rendszerességi kritérium szerinti összeghatárt túllépő díjak a 70. § (1) c) szerinti egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adókötelesek az 51,17%-os közteherrel.
Hasznos linkek:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV
Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu
1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
A befizetések tekintetében, főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj címén (itt biztosítás alatt nem csak a személybiztosítást kell érteni) a munkavállalónak nyújtott juttatás nem önálló tevékenységből származó bevételként adózik. Ez alól kivételt képeznek azok a juttatások, ahol az adóköteles biztosítási díj utáni adó a kifizetőt terheli.
Amennyiben Szja tv. szerinti adóköteles a biztosítási díj, úgy magánszemély bevételének adókötelezettsége az Szja tv. 2. § (6) bekezdése alapján - felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
2. § (6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.
Nem önálló tevékenység
- (szerződő) adózó munkavállalója - Szja tv. 24. § (1) a),
- társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja - Szja tv. 24. § (1) c),
- gazdasági társaság. vezető tisztségviselője - Szja tv. 24. § (1) bekezdés d)
- jogszabály alapján választott tisztségviselő - Szja tv. 4. § (1) e) (polgármester, alpolgármester sajátos foglalkoztatási jogviszony),
Az Szja tv. 25. § (1) alapján: nem önálló tevékenységből származó bevétel a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli).
- a személyi jövedelemadó kötelezettség (16 %),
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja, a 19. § (2)-(3) bekezdése és 24. §-a alapján 10 % nyugdíjjárulék,
- 8,5 % egészségbiztosítási járulék.
- az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 545. § (1) bekezdés a) pontja, 455. § (1)-(2) bekezdés és a 459. § (1) bekezdése alapján 27 % szociális hozzájárulási adó.
- gazdasági társaság tagja, aki megbízási jogviszonyban látja el feladatát (nem ügyvezetőit!) - 16. § (3) bekezdés, -
- önkormányzat képviselő testületének tagjai - 16. § (1) bekezdés
- gazdasági társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre a társaságban (nincs jogviszony) - 28. §.
- Társadalmi megbízatású nem lehet, mert az 1994. évi LXIV. törvény 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”.
1994. évi LXIV. tv. 13. § (3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.
Nem önálló tevékenységből származó bevétel
Nem önálló tevékenység esetén a munkáltató által fizetett biztosítási díj tekintetében:
A munkavállalót terheli:
A munkáltatót (kifizetőt) terheli:
Minden közteher alapja - az adott jogszabály rendelkezésének megfelelően - az adóköteles biztosítási díj.
Ha a kifizető és a juttatásban részesülő közötti jogviszony nem sorolható be a nem önálló tevékenységek közé, akkor az alábbi két eset lehetséges még.
Egyéb jövedelem
Egyes meghatározott juttatás:
A 70. § (1) c) szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül: a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.
A 70. § (1) c) bekezdésben megfogalmazott szabály szerint 2013. január 1-től a munkáltató (kifizető) által, személybiztosítás címén befizetett rendszeres adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül. Tehát ez a szabály kivon minden adóköteles személybiztosítási díjfizetést a 25. § (1) bekezdése alól (vagy a 16. §, illetve 28. § alól).
A 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes meghatározott juttatás után 16 % személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti 27 % egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt (ha a díjfizető a magánszemély munkáltatója, akkor a munkáltatót) terheli. Az adó és eho alapja az adóköteles díj 1,19-szerese. Az eseti és az egyszeri díjakat, a a rendszereshez hasonlóan 51,17%-os közteher terheli.
Átmeneti rendelkezések:
84/W. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
(4) E törvény
a) 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának és 3. § 91. pontjának alkalmazása során a 2013. január 1. előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket);
b) 65. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat;
c) 65. § (3a) bekezdés alkalmazása során az elvárt díjon felül, 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést
figyelmen kívül kell hagyni.
Az átmeneti rendelkezést tartalmazó 84/W. § biztosításra vonatkozó (3)-(4) bekezdése a 70. § (1) c) ponttal kapcsolatos szabályt nem tartalmaz. Ezért a főszabály szerint - "hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ..." - a 2012. december 31-ig megkötött szerződésekre is vonatkozik ez a szabály.
Ennek alapján a 2013. január 1. előtt megkötött szerződések alapján a kifizető által teljesített befizetések ezen időpontól kezdve a magánszemély 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti jövedelmének számítanak, míg a törvény változása előtti időszakban ezek a juttatások a 25. § (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítottak (bizonyos esetekben a 16. §, illetve a 28. § hatálya alá az írásunk elején részletezett módon).
Ide tartoznak a a munkáltató által fizetett, de a munkavállaló, mint biztosított és kedvezményezett javára kötött megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (van visszavásárlási érték és lejárati szolgáltatás). Általában ebbe a kategóriába sorolhatók a vegyes életbiztosítások, és a határozott tartamú befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások.
Adómentesség a befizetett díjak tekintetében
1. sz. melléklet:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;
A fenti határ átlépése esetén a határt meghaladó díjrész kifizetői adóteher mellett, 51,17%-os közteherrel adózik. A biztosítási díj 1,19 -es szorzóval megnövelt értéke képezi a 16%-os szja alapját. Ugyanez az alapja a 27%-os eho-nak is.
A kockázati biztosításoknak nincs visszavásárlási értéke és a nincs lejárati szolgáltatás sem.
91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.
Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. A fogalom meghatározásából azt is láthatjuk, hogy a vegyes biztosítások és a befektetési egységekhez kötött (Unit-linked) biztosítások esetében is lehet adómentesen fizethető díjrész, amennyiben a kockázati elemek igazoltan elkülönítésre kerültek. A minősítés a baleset-, illetve a betegségbiztosításra is kiterjed, hiszen ezen biztosítás típusoknak sincs lejárati szolgáltatása.
Külön kerültek be a törvénybe 2013. január 1-től a teljes életre szóló (Whole life) biztosítások, határozatlan időtartamra szólnak és van visszavásárlási értékük.
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
A vállalkozások körében nagyon népszerűvé vált biztosítások 2012. december 31-ig kockázatinak minősültek. Ezen minősítésük 2013. január 1-től megszűnt. Külön megítélés alá esnek adózási szempontból a rendszeres, illetve az eseti befizetések. A rendszeres díjak összeghatártól függetlenül adómentesek, de a rendszeresség kritériumának a törvényben előírt módon meg kell felelni. Az eseti díjak, illetve a rendszerességi kritérium szerinti összeghatárt túllépő díjak a 70. § (1) c) szerinti egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adókötelesek az 51,17%-os közteherrel.
Hasznos linkek:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV
Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu
1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)