Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. január 14., péntek

Betéti társaságtól megváló beltag

Van egy betéti társaságunk, amelybe a férjem a beltag én pedig kültag vagyok. Az elmúlt év folyamán az egyik ismerősünk belépését követően kettőre emelkedett a  beltagok száma. Tettük ezt annak reményében hogy az általa működtetett bolttal ki tudjuk bővíteni tevékenységünket és közös erőfeszítéssel nyereségesen tudunk működni. A bolt árú beszerzését illetve pénzügyi részét ismerősünk intézte mondván hogy ő jobban ért hozzá. Sajnos azóta kiderült, hogy sem a kommunikáció sem a pénzügyi elszámolás nem elfogadható számunkra. Szeretnénk megszüntetni ezt a terhessé vált kapcsolatot, mert ebből csak a megnövekedett adófizetési kötelezettség az, amely eredményként érzékelhető.

 A gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény (Gt.) a tagsági viszony megszűnésére a következő eseteket ismeri:

99. § Megszűnik a tagsági jogviszony
a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b) a tagok közös megegyezésével;
c) a tag kizárásával;
d) rendes felmondással;
e) azonnali hatályú felmondással;
f) a társasági részesedés átruházásával;
g) a tag halálával vagy megszűnésével;
h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

A lehetséges esetek közül, most a közös megegyezéssel történő megszűnéssel foglalkozunk.

A legkézenfekvőbb a közös megegyezéssel történő megválás a szóban forgó tagtól. Ez természetesen csak abban az esetben járható út, ha a felek mindegyike belátja, hogy az együttműködés nem folytatható és mindenki jobban jár a jogviszony békés megszüntetésével.

Amennyiben járható útnak bizonyul ez a megoldás, úgy  az elszámolás lesz a legfontosabb kérdés. Ennek szabályait az alábbiakban olvashatjuk:

102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.
(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.
(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.


Az átértékelhetőség azért fontos, mert  a maradó tagok számára aránytalan vagyonmegosztást eredményezhet, ha könyvszerinti értékkel nem rendelkező de jelentősebb piaci értéket képviselő eszközök is szerepelnek a társaság könyveiben. A kifizetés csak abban az esetben kell pénzben történjen, ha a tagok nem állapodtak meg abban, hogy milyen eszközöket kapjon meg a távozó beltag az őt megillető vagyoni hányad fejében. Fontos, hogy az elszámolás (kilépés)  időpontjára olyan mérleget kell készíteni, amelyből pontosan megállapítható a saját tőke értéke és ebből következően a kilépő tag vagyoni hozzájárulásával arányos rész. Arról a vagyoni hozzájárulásról beszélünk, amelyet a kilépő tag a belépése idején (vagy később) a társaságba bevitt.

Bonyolíthatja a helyzetet, ha jelentősebb értékű vagyonközösségről van szó, amely adózási szempontból hátrányosan érintheti a kilépő tagot. Ilyen esetben jó megoldás lehet a kiválás. Azaz a kilépő tag új társaságot alapítva távozik. Amennyiben ez tűnik a járható megoldásnak, úgy megfontolandó két önálló korlátolt felelősségű társasággá történő szétválás, amely hosszútávon a korlátlan felelősség kérdését is megoldja.

Azért fogalmaztunk úgy, hogy "hosszútávon", mert mind a tag magánszemélyként történő kilépése, mind az átalakulás jogutódláshoz fűződő következményekkel is jár.

A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.

A szétváló gazdasági társaság tagjainak (volt tagjainak) a szétváló társaság tartozásaiért való felelőssége a következőképpen alakul:

(4) Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
(6) Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.


Átalakulás esetén többletköltségekkel is számolni kell, hiszen jelentősebb jogi közreműködést igényel, illetve kötelező a vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek könyvvizsgáló által történő hitelesítése. Jelen eset kedvezményezett átalakulásról sem tudunk beszélni.

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

A mi esetünkben a jogelőd tagjai nem szereznek arányos részesedést a jogutódban, tehát egy ilyen átalakulás nem minősülhet kedvezményezettnek. A nem kedvezményezett átalakulás pedig azonnali elszámolást feltételez az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségek tekintetében.

(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja;
Az előbbiekben leírt elszámolás adóvonzatát érdemes még döntéshozatal előtt megvizsgálni, mert akár vállalhatatlan adózási terhet is jelenthet egy társaságnak.

Összefoglalva a fentieket:
Az első lehetséges megoldás a beltag kilépése a társaságból közös megegyezés alapján. A magánszemélyként történő kilépőt a saját tőkéből a bevitt vagyoni hozzájárulás szerinti arányos rész illeti meg. Nagyobb értékű társasági eszközállomány esetén a szétválás útján történő vagyonmegosztás lehet a járható út.


Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 8., szombat

Támogatás Áfa arányosítása

Amennyiben az önkormányzat a 100 százalékos tulajdonát képező társaságnak árat nem befolyásoló támogatást juttat, úgy a teljes összeg a cég egyéb bevételeként jelenik meg és nem jár Áfa fizetési kötelezettséggel. Ez első látásra, akár előnyös megoldásnak is tűnhet, de nem lenne túl szerencsés elhamarkodottan ítélni.

Milyen mértékben jogosult az adóalany arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet mások számára áthárítottak?

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan
ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg
cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított
[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].


121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne;
b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.


Vagyis az adóalany olyan mértékben jogosult az adólevonásra, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a beszerzett  terméket, illetve szolgáltatást adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

Mikor szükséges az előzetesen felszámított adó megosztása?

123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.
(2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).
(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.


A fenti szabályból látszik, hogy a megosztásra kizárólag abban az esetben van szükség, ha az adóalany adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást egyaránt végez.

Tehát aki kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, annak nem szükséges a megosztási szabályt alkalmaznia!

 Elkerülhető-e a megosztás?

Felmerül a kérdés, hogy elkerülheti-e a megosztást egy olyan cég, amelyiknél  adólevonásra nem jogosító termékértékesítés is van?

Az általános működési támogatást nyújtó önkormányzat dönthet úgy, hogy az adólevonásra nem jogosító ügyletet - amennyiben erre a törvény lehetőséget kínál, - adókötelessé tesz a cégénél.  Például a bérlő által eddig adómentesen fizetett lakbér és ennek piaci ára közötti különbözetet az önkormányzat támogatásként biztosítja. Igaz, hogy így Áfás lesz a lakbérhez kötődő támogatás, de ugyanakkor megszűnhet az adólevonásra nem jogosító értékesítés és ezzel együtt az arányosítási kötelezettség is.

De lépjünk tovább!

Milyen mozgástér van, ha az arányosítás szükségessé vált?

Az adólevonásra jogosító értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető beszerzések Áfája teljes egészében levonható.

Az adólevonásra nem jogosító értékesítésekhez kötődő beszerzések Áfája pedig nem vonható le.

A fentiek alapján el nem különített  beszerzések előzetesen felszámított Áfáját az arányosítás szabályai szerint kell megosztani.

5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez 

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
- nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.


Az  5. számú melléklet további szabályokat is tartalmaz, mi csak kiemeltük a témánkat érintő részeket.

























A fentiek alapján megállapítható, hogy minél nagyobb a - kizárólag nevezőben szereplő -, általános működési célú támogatás  a levonhatósági arány annál kedvezőtlenebb.

Mielőtt e kérdéskörben a Képviselő-testület dönt, érdemes az előzőekben vázolt szempontokat figyelembe venni.

 Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 7., péntek

Önkormányzat által nyújtott támogatás Áfa kötelezettsége

Az önkormányzat  képviselő-testülete dönthet úgy, hogy az intézményeknél ( iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) a takarítási és karbantartási feladatokat valamint az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok közül a településüzemeltetési és kommunális feladatokat az önkormányzat által alapított 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasághoz helyezi át. A feladatok ellátását az önkormányzat a saját cégének nyújtott támogatással kívánja biztosítani. Kérdés, hogy ez a támogatás az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás ellenértékeként kezelendő-e? A támogatás keletkeztet-e Áfa fizetési kötelezettséget a gazdasági társaságnál?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény megfogalmazza, hogy adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után adót kell fizetni.

Az ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyújtás feltételezi egy olyan polgárjogi megállapodás létrejöttét, amelyben az egyik fél megbízóként, a szerződő partnere pedig megbízottként, illetve vállalkozóként van jelen. A megállapodás keretében rögzítésre kerülnek a teljesítendő feladatok, a feladat ellátását érintő körülmények, feltételek biztosítása, határidők, garanciák és a feladat sikeres ellátásáért járó díj. Tehát egy ilyen jellegű megállapodás alapján - függetlenül attól, hogy ez közfeladat-e, vagy sem, - a gazdasági társaság szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak és erről Áfás számlát kell kibocsátania.

Az önkormányzat az előbbiekben leírt megállapodástól eltérően, dönthet úgy is, hogy az általa 100 százalékban tulajdonolt gazdasági társaságot támogatásban részesíti. A támogatásokat az Áfa törvény megkülönbözteti attól függően, hogy közvetlenül árat befolyásolnak-e, vagy sem. Lényeges különbség van a két fogalom között az Áfa fizetési kötelezettséget illetően.

A 65. § kimondja, hogy
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Például az önkormányzat tulajdonában lévő fürdőt a település egyszemélyes gazdasági társasága üzemelteti. A belépőjegy a fürdőbe a gazdaságossági feltételek szerint 1000 forintba kerülne (800 Ft + Áfa). A lakos a pénztárnál mondjuk csak 750 forintot fizet. Ez akkor lehetséges, ha a hiányzó 250 forintot az önkormányzat - megállapodás alapján - közvetlen ártámogatásként biztosítja (200 Ft + Áfa).

A törvény logikájából az is következik, hogy amennyiben egy támogatás nem befolyásolja közvetlenül az árat, úgy ez általános működési támogatásnak minősül. Ebben az esetben a teljes összeg a társaság egyéb bevételeként jelenik meg és nem kapcsolódik hozzá Áfa fizetési kötelezettség.

Felmerülhet a kérdés, hogy megengedheti-e magának az önkormányzat, hogy ilyen, - feltételekhez nem kötött - általános jellegű támogatást nyújtson?

A cégjogi helyzet sajátosságaiból adódóan a képviselő testület a gazdasági társaság felett  felügyeletet tud gyakorolni az általa delegált személyek  útján, még akkor is, ha a vezető tisztségviselő közvetlenül nem utasítható. A társaság által évente elkészített üzleti terv megfelelő feltételekkel történő jóváhagyása és betartatása hatékonyan működő eszköz lehet a kérdés kezelésében.

A támogatás módjának meghatározásakor a döntéshozóknak körültekintően kell eljárni.
Jogi bizonytalanságot, illetve verseny-semlegességi kérdést is jelenthet egy olyan helyzet, amikor nyilvánvalóan veszteséges tevékenység finanszírozása válik szükségessé és ezt a partnerek általános célú működési támogatás keretében kívánják megoldani.
Amennyiben az önkormányzat és cége közötti megállapodás nincs összhangban az általánosan nyújtandó és árat közvetlenül nem befolyásoló támogatás jellegével, úgy a későbbiekben ez komoly vitás kérdés lehet a szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az ár-befolyásolás, illetve az Áfa fizetési kötelezettség tekintetében.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.