Igénybe veszel egy ingyenesnek hirdetett szolgáltatást az interneten. Csak később döbbensz rá, amikor már késő, hogy a fránya „apró betűsökből” tudnod kellett volna, az ingyenesség harminc nap után megszűnik. Anélkül, hogy tudatában lettél volna, olyan szerződési feltételeket fogadtál el, amelyek alapján a harminc napot túllépve, egy hat hónapos fizetéses hirdetési időszakba futottál. Egy szép napon jön a fizetési felszólítás. nem hiszel a szemednek. Megpróbálod törölni a hirdetésed, de a program nem engedi. Elkezdesz utána járni a dolgoknak. Minél több információhoz jutsz, annál inkább rájössz, hogy csapdába kerültél.
Vannak a világnak olyan részei, ahol IBC (International Business Company) nemzetközi cégbejegyzést lehet öt munkanap alatt szerezni. A feltételek minimálisak. Legyen egy megjelölt székhelyed (bőséges ajánlat). Fizess ki mintegy ezer Euró illetéket az első éves működésért, majd kb. félezret a további évekért. Nyiss egy bankszámlát (úgy 400 EUR) és el is készültél.
Se könyvelés, se könyvvizsgáló, sem egyéb macerás adminisztráció. Az ország határain kívüli tevékenységedből származó bevételeid teljes adómentességet élveznek. Indulhat a biznisz!
Több hónapos gyötrődés után elhatározod, hogy kifizeted a követelt összeget. Semmi kedved pénzbehajtók karmai közzé kerülni. Átutalásodat követően elektronikus úton megkapod a számlát.
Lelki nyugalmad azonban még ekkor sem áll helyre. Biztos, hogy ezzel vége van az ámokfutásnak? Nincsenek-e további rejtett csapdák? Valóban ezzel megszűnt minden követelés? Nem kell-e esetleg az igénybe vett szolgáltatás után még Áfát is fizetni?
A kétnyelvű (angol–magyar) számla papír alapon nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére a számla kibocsátó azt közli, hogy ez nem egy elektronikusnak minősülő számla, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja a felhasználó számára.
A 2007. évi általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény a számláról a következőket írja:
174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.
Tehát vagy elektronikus úton, vagy papír alapon. Az elektronikushoz időbélyegző, vagy egyéb olyan számítástechnikai követelmény párosul, amely a hitelességet kétséget kizáróan biztosítja.
A szóban forgó számla nem ilyen. Akkor pedig szükség lenne a papír alapúra.
A számlán szerepel az eladó cég és a vevő magánszemély neve címe. Adószám nincs, csak a cég IBC bejegyzési száma. Van számlaszám és azonos dátuma van a kiállításnak, a teljesítésnek, illetve a fizetési határidőnek. Az Áfa 0%, a megadott bankszámla magyar pénzintézetre utal. Továbbá a szövegmezőben olvasható a megjegyzés, hogy az „Aktuális egyenleg 0 HUF (azaz nulla Ft)”
Az ismertetett jellemzők alapján megállapítható, hogy a bizonylat nem felel meg a magyar előírásoknak. De egyáltalán szükséges-e ez? A számla kötelező tartalmi elemei és megjelenési formája csak a hazai, illetve a közösségi jogszabályok alapján kiállított számlákra vonatkozik és nem kötelező érvényű egy harmadik országbeli adóalanyra. Az ilyen számlák befogadhatósági feltételeiről kevés szó esik. A valódiságának talán egyetlen szempontja, hogy jogképes, bizonyíthatóan létező személy által legyen kiállítva. És természetesen valós gazdasági eseményt takarjon.
Általános szabály:
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Az Áfa törvény bővelkedik kivételekben is. Ilyen eset például az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybe vétele.
Amikor az igénybe vevő olyan nem adóalany, aki a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az előzőekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, akkor a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
A hivatkozott pont: 46. § k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
Az Áfa törvény meghatározza az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások fogalmát:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.
Véleményünk szerint az interneten szerepeltetett hirdetés is ebbe a kategóriába tartozik. Tehát ennek alapján – a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany esetében – szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett. A „nem adóalany” kifejezés gyakran elbizonytalanítja az embereket. Az Áfa törvény 36. §-ának különös értelmezési alapelvei foglalkoznak a kérdéssel. Ennek értelmében az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni.
Alap esetben a magánszemély egyáltalán nem tartozik az Áfa törvény hatálya alá, hiszen a jogszabály megfogalmazása szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Valószínű, hogy a történet itt véget ér szereplőnk számára és csak a kellemetlen emlékek maradnak meg még sokáig. Amúgy a történetnek koránt sincs vége. Folynak a feljelentések, bejelentések Fogyasztóvédelemnél, APEH-nél, Rendőrségnél. Fórumok, panaszfalak foglalkoznak a kérdéssel. És közben nap, mint nap újabb gyanútlan emberek kerülnek bele tisztességtelen eszközöket alkalmazó kalandorok hálójába.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
