Beszámoló közzététele taggyűlés nélkül?

Egy Kft-nek 50 %-ban tulajdonosa nem kapja meg a kötelező információkat a másik tulajdonostól, aki egyben ügyvezető is.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?


A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:

"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.

(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."

Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:

"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."

Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Folyamatos szolgáltatás és az új Áfa kulcs

ÁFA változással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mi a Ti álláspontotok az alábbi valamennyiünket érintő konkrét esetben:
Június havi könyvelési vagy könyvvizsgálati díjat számlázunk (folyamatos teljesítés) a következő dátumokkal:
Teljesítés és fizetési határidő: 2009.07.10.
Számla kelte: 2009.07.02.
A számlán szerepel megjegyzésként, hogy a számla a június havi könyvelési (könyvvizsgálati) díjat tartalmazza.
A szerződésben természetesen a díj + ÁFA szerepel.
Kérdés: 20 vagy 25% ÁFÁ-t kell alkalmazni?


A kérdésben szereplő eset a módosító törvény (2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmeneti rendelkezései között található (XV. Fejezet)
"56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.

57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény

a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg

b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé."

Tehát az említett átmeneti rendelkezés - mintegy felülírva az Áfa törvény logikáját - az általánostól eltérő szabályt állapít meg a "folyamatos" szolgáltatásra vonatkozóan. Így a kérdésben szereplő szolgáltatást, mivel annak elszámolási időszaka a törvény módosításának hatályba lépése előtt befejeződik, ezért még 20%-os Áfával kell számlázni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata

Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".

A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.

A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Google Adwords számla elszámolása

Az elektronikus úton kibocsátott számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

A Google Adwords az általunk igénybe vett szolgáltatásról számlát állít ki. Ez a számla azonban fizikálisan csak úgy érkezik meg hozzánk, ha azt a szolgáltatást nyújtó honlapjáról kinyomtatjuk.
A dokumentum rendelkezik miden olyan kellékkel, amelyet a törvény előír, kivéve az elektronikus aláírást.

Jelen pillanatban nem tehetünk mást, minthogy így számoljuk el, bízva abban, hogy lévén egy nemzetközi gyakorlatról szó, ezt a hazai hatóságok figyelembe veszik.

Ami az Áfa kérdést illeti, a szolgáltatás nyújtója Írországban bejegyzett cég:
Google Ireland Ltd
Gordon House
Barrow Street
Dublin 4
Ireland


Közösségi beszerzésről lévén szó, ilyen esetben amennyiben a beszerző adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, úgy az Áfát neki kell felszámítani és megfizetni.
143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerző
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti.

Az Áfa fizetésre a számla tartalmaz utalást: „A szolgáltatások visszaterhelődhetnek a szolgáltatás igénybevevőjére az EK Tanács 2006/112/EK irányelvének 196. paragrafusa (Article 196 Council Directive 2006/112/EC) értelmében.”

Az említett irányelv:
196. cikk
A HÉA-t az 56. cikkben meghatározott szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak kell megfizetnie, illetve a 44., 47., 50., 53., 54. és 55 cikkben meghatározott szolgáltatások olyan igénybevevőjének, aki abban a tagállamban, amelyben az adót meg kell fizetni, HÉA-alanyként nyilvántartásba vettek, amennyiben a szolgáltatást nem az érintett tagállamban letelepedett adóalany nyújtja.

Egyéb s z o l g á l t a t ások
56. cikk
(1) A következő szolgáltatások esetében, amelyeket a Közösségen kívül letelepedett megrendelőnek, vagy a Közösségen belül, de a szolgáltatást nyújtó tagállamától eltérő tagállamban letelepedett adóalanynak nyújtanak, a szolgáltatás teljesítési helyének az a hely minősül, ahol a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye vagy azon állandó telephelye található, amely részére a szolgáltatást nyújtják vagy ezek hiányában, ahol a lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) szerzői jogok, szabadalmak, licenciák, védjegyek és hasonló
jogok átruházása és átengedése;
b) reklámszolgáltatások;

A törvény adta feltételeknek való megfelelés esetén ugyanakkor ezt az Áfát levonásba is lehet helyezni.
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;

Egyik ilyen fontos feltétel a szabályosan kiállított számla. :-)

A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Megfizetettség az Áfa törvényben

Negyedéves Áfa bevallók vagyunk. Használt tárgyi eszközt vásároltunk márciusban. A számlán teljesítés időpontként március 31. szerepelt. Fizetési határidő április 20. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?

Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:

186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.

Az ART:
2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.