Beszámoló közzététele taggyűlés nélkül?

Egy Kft-nek 50 %-ban tulajdonosa nem kapja meg a kötelező információkat a másik tulajdonostól, aki egyben ügyvezető is.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?


A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:

"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.

(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."

Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:

"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."

Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Folyamatos szolgáltatás és az új Áfa kulcs

ÁFA változással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mi a Ti álláspontotok az alábbi valamennyiünket érintő konkrét esetben:
Június havi könyvelési vagy könyvvizsgálati díjat számlázunk (folyamatos teljesítés) a következő dátumokkal:
Teljesítés és fizetési határidő: 2009.07.10.
Számla kelte: 2009.07.02.
A számlán szerepel megjegyzésként, hogy a számla a június havi könyvelési (könyvvizsgálati) díjat tartalmazza.
A szerződésben természetesen a díj + ÁFA szerepel.
Kérdés: 20 vagy 25% ÁFÁ-t kell alkalmazni?


A kérdésben szereplő eset a módosító törvény (2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmeneti rendelkezései között található (XV. Fejezet)
"56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.

57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény

a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg

b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé."

Tehát az említett átmeneti rendelkezés - mintegy felülírva az Áfa törvény logikáját - az általánostól eltérő szabályt állapít meg a "folyamatos" szolgáltatásra vonatkozóan. Így a kérdésben szereplő szolgáltatást, mivel annak elszámolási időszaka a törvény módosításának hatályba lépése előtt befejeződik, ezért még 20%-os Áfával kell számlázni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata

Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".

A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.

A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.