Édesapám 50 százalékban tulajdonos "A" Kft.-ben. A másik 50 százalék egy független magánszemély tulajdonában van. A férjem 90 százalékban tulajdonos "B" Kft.-ben.
Első kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozás-e a két Kft.?
Amennyiben én a férjem cégében ("B" Kft.) 6 százalék tulajdoni részt szerzek, változtat-e valamit ez a korábbi helyzeten?
Először is nézzük meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § 17. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,
Hogyan határozza meg a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozók fogalmát?
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
Az "A" vállalkozás tagjai, amennyiben kedvező (a piaci árnál alacsonyabb) szerződési feltételekkel szeretnének mondjuk vásárolni "B" vállalkozótól, akkor ez lehetséges számukra, hiszen a "B" vállalkozás annak a családnak a többségi befolyását élvezi, amelyik az "A" cégben is érdekelt. Érvényesül az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 17. pontjából az a./ feltétel, ami szerint a "B" vállalkozásban "az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik".
A közeli hozzátartozó fogalmának értelmezését a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A felsorolásban szereplő "egyeneságbeli rokon házastársa" pedig éppen a kérdést feltevő hölgy személyére illik, aki egyeneságbeli rokona a "B" Kft.-ben 50 százalék tulajdoni résszel rendelkező édesapának, ugyanakkor házastársa pedig a másik cég többségi tulajdonosa. És ugye: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni".
A Kapcsolt vállalkozás vizsgálónkon már az első sor behelyettesítése után megbukott az az elmélet, hogy ez nem egy kapcsolt vállalkozás.
A második kérdés ezek után már nem is kérdés! Ha a két társaság már alapból kapcsolt vállalkozás, akkor ezen a helyzeten tovább "rontani" aligha lehet.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. február 16., hétfő
2009. február 12., csütörtök
Személygépkocsi kisvállalkozói adókedvezménye
Az unokahúgom házi gyermekorvos, akinek a munkájához a személygk. használata elengedhetetlen. 2008-ban vásárolt egy új szgk-t, és most böngészi az SZJA törvényt. Talált egy kisvállalkozói adókedvezményt, amely szerint bevételt csökkentő tétel a személygk. beszerzési értéke, mivel ez beruházásnak minősül az ő vállalkozásában. (lásd. SZJA tv. 49/B. § /12/ és /13/ bek.)
Tehát a beruházása teljes értékével (szgk. teljes vételára - a 2008. évi amortizációval csökkentve) a 2008. éves árbevétele csökkenthető-e?
Az SZJA törvény 49. § B. d) pontja alapján a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény);
(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége
A 2008 évi szabályok alapján:
(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie,
2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.
Véleményünk szerint az utóbbi megállapításnak a legnehezebb megfelelni. A személyes használatból történő kizárást belső szabályzattal, illetve olyan útnyilvántartással kell dokumentálni, amelyből kétséget kizáróan és bizonyítható módon kiderül, hogy a gépjármű magáncélú használata nem lehetséges.
Ezért az említett kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele elég nagy kockázatot hordoz magában.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Tehát a beruházása teljes értékével (szgk. teljes vételára - a 2008. évi amortizációval csökkentve) a 2008. éves árbevétele csökkenthető-e?
Az SZJA törvény 49. § B. d) pontja alapján a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény);
(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége
A 2008 évi szabályok alapján:
(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie,
2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.
Véleményünk szerint az utóbbi megállapításnak a legnehezebb megfelelni. A személyes használatból történő kizárást belső szabályzattal, illetve olyan útnyilvántartással kell dokumentálni, amelyből kétséget kizáróan és bizonyítható módon kiderül, hogy a gépjármű magáncélú használata nem lehetséges.
Ezért az említett kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele elég nagy kockázatot hordoz magában.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 9., hétfő
Megbízási díj és járulékok
Az lenne a kérdésem, hogy ha adott egy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, másik cégnél megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, akinek mindössze 15.000,- Ft a megbízási díja (tehát kis összegű kifizetésről van szó) eddig nem kellett nyugdíj- és 4 % egészségbiztosítási járulékot vonni, most azonban egy bérszámfejtő program és ez a bérkalkulátor is számolja ezeket a járulékokat.
Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.
Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.
A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).
Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.
Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.
Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.
Kapcsolódó termékeink:
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.
Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.
A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).
Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.
Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.
Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.
Kapcsolódó termékeink:
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 7., szombat
Munkavégzés havi keret alapján
A felszolgálók, illetve a szakácsok munkaszerződése teljes munkaidős jogviszonnyal köttetett, havi munkaidőbeosztással, olyan megkötések mellett, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb, mint 4 óra és nem lehet több, mint 12 óra. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak havi bontásban előre megkapják a beosztásukat és ennek megfelelően végzik munkájukat. Vagyis a havi munkaidőkeretet ledolgozzák, változó napi óraszámmal, illetve a munkavégzés kezdésének és befejezésének időpontja sem azonos, tehát előfordul, hogy de 11-től este 10-ig dolgozik valaki és ugyanez a munkavállaló másnap mondjuk de 11-től csak este 9-ig dolgozik. Ennek megfelelően "rendes" műszakbeosztás készítése véleményem szerint nem megoldható a bérszámfejtési feladatok ellátásánál. Hiszen nem ugyanabban az időben érkezik meg a munkavállaló minden nap, illetve nem ugyanabban az időben fejezi be a munkát.
Felmerült a kérdés, hogy délutáni műszakpótlékot kell-e a béren felül számolni ilyen esetben, vagy sem? Valamint ha kell, akkor mely órák után kell a pótlékot a munkavállalóknak megfizetni, és milyen mértékű pótlékot kell számfejteni?
Ha jól tudom, akkor az éjszakai pótlékot az este 10 óra után ledolgozott órák után kell megfizetni, ez ebben az esetben nem kerül szóba, mert az étterem este 10-kor minden nap bezár. Csak a délutáni pótlékkal nem tudok mit kezdeni.
A munkaidő havi keretben is meghatározható:
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munka törvénykönyve a délutáni műszak vonatkozásában a következőket állapítja meg:
"146. § (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék
A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék,
f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;"
A munkaidő keretet meghaladóan végzett munkavégzésre pedig a következő szabály vonatkozik:
"A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék."
Véleményünk szerint az általad felvázolt eset nem minősül két műszakos munkavégzésnek:
[117. § (1) bekezdés e) pont]
e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
f) délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
A havi munkaidő kereten belül a napi tizenkét órát meg nem haladó időn belüli munkavégzés rendes munkaidőben történő munkavégzésnek tekinthető.
Hiszen a törvény rendelkezése alapján a munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.
Természetesen a pihenőidőre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaszüneti napokon történő esetleges munkavégzésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen be kell tartani.
Vonatkozó termékeink:
Munkaszerződés minta
Vezető tisztségviselői szerződés minta
Jelenléti ív (ingyenes!)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Felmerült a kérdés, hogy délutáni műszakpótlékot kell-e a béren felül számolni ilyen esetben, vagy sem? Valamint ha kell, akkor mely órák után kell a pótlékot a munkavállalóknak megfizetni, és milyen mértékű pótlékot kell számfejteni?
Ha jól tudom, akkor az éjszakai pótlékot az este 10 óra után ledolgozott órák után kell megfizetni, ez ebben az esetben nem kerül szóba, mert az étterem este 10-kor minden nap bezár. Csak a délutáni pótlékkal nem tudok mit kezdeni.
A munkaidő havi keretben is meghatározható:
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munka törvénykönyve a délutáni műszak vonatkozásában a következőket állapítja meg:
"146. § (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék
A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék,
f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;"
A munkaidő keretet meghaladóan végzett munkavégzésre pedig a következő szabály vonatkozik:
"A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék."
Véleményünk szerint az általad felvázolt eset nem minősül két műszakos munkavégzésnek:
[117. § (1) bekezdés e) pont]
e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
f) délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
A havi munkaidő kereten belül a napi tizenkét órát meg nem haladó időn belüli munkavégzés rendes munkaidőben történő munkavégzésnek tekinthető.
Hiszen a törvény rendelkezése alapján a munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.
Természetesen a pihenőidőre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaszüneti napokon történő esetleges munkavégzésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen be kell tartani.
Vonatkozó termékeink:
Munkaszerződés minta
Vezető tisztségviselői szerződés minta
Jelenléti ív (ingyenes!)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 17., szombat
Áfa arányosítás
A korábban megvásárolt áfa arányosítási kalkulátorral kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Negyedéves cégről van szó, az első négy oszlopot töltöttem ki göngyölítve. Csak az első negyedévben volt TM értékesítés. Az lenne a kérdésem, hogy a II-ik névre kijövő 152 e Ft kötelezettség lenne, azonban be van neki vallva 71 000 Ft, a különbség tehát 81eFt lenne fizetendő oldalon. A kalkulátor azonban 137 Eft fizetendőt hozz ki összesen, 137-71=66 eFt fizetendő lenne.
Melyik a jó? Kell nézni a szumma oldalt?
Elviekben, ha valamikor év elején van egy TAM (mentes az adó alól) bevételünk, akkor abban az időpontban lesz az arányszám a legnagyobb. Ahogy tovább telnek a hónapok, az adóköteles árbevétel egyre nagyobb lesz és az arány pedig (ha a TAM nem növekszik), akkor egyre kisebb lesz. A végső arányt éves szinten kell megállapítani.
Például, ha minden hónapban van mondjuk 1000 eft adóköteles árbevételed és márciusban van plusz 1000 Eft TAM, akkor ugye márciusban 3000 Eft adóköteles + 1000 Eft adómentes. Tehát a képlet: 3000/(3000+1000)=75%
Amennyiben év közben már csak adóköteles bevételed van (az egyszerűség kedvéért havi 1000 Eft), akkor év végén a képlet: 12000/(12000+1000)=92,31%.
Tehát éves szinten ilyen arányban érvényesítheted a levonási jogod.
Ha mégsem boldogulsz, akkor küld be a kitöltött kalkulátort.
Kapcsolódó termék: Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Negyedéves cégről van szó, az első négy oszlopot töltöttem ki göngyölítve. Csak az első negyedévben volt TM értékesítés. Az lenne a kérdésem, hogy a II-ik névre kijövő 152 e Ft kötelezettség lenne, azonban be van neki vallva 71 000 Ft, a különbség tehát 81eFt lenne fizetendő oldalon. A kalkulátor azonban 137 Eft fizetendőt hozz ki összesen, 137-71=66 eFt fizetendő lenne.
Melyik a jó? Kell nézni a szumma oldalt?
Elviekben, ha valamikor év elején van egy TAM (mentes az adó alól) bevételünk, akkor abban az időpontban lesz az arányszám a legnagyobb. Ahogy tovább telnek a hónapok, az adóköteles árbevétel egyre nagyobb lesz és az arány pedig (ha a TAM nem növekszik), akkor egyre kisebb lesz. A végső arányt éves szinten kell megállapítani.
Például, ha minden hónapban van mondjuk 1000 eft adóköteles árbevételed és márciusban van plusz 1000 Eft TAM, akkor ugye márciusban 3000 Eft adóköteles + 1000 Eft adómentes. Tehát a képlet: 3000/(3000+1000)=75%
Amennyiben év közben már csak adóköteles bevételed van (az egyszerűség kedvéért havi 1000 Eft), akkor év végén a képlet: 12000/(12000+1000)=92,31%.
Tehát éves szinten ilyen arányban érvényesítheted a levonási jogod.
Ha mégsem boldogulsz, akkor küld be a kitöltött kalkulátort.
Kapcsolódó termék: Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)