Szeretném megkérdezni, hogy az Alapítványoknak kell-e valamilyen kötelező szabályzatot készíteni?
Az alapítványok gazdálkodását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai és az e törvény alapján alkotott kormányrendelet szabályozza.
224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet.
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Az említett kormányrendelet 1. §.-a meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek - egyéb jogszabályi előírásból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Számviteli Tv. alapelveivel. A rendelet 2. § (1) felsorolja, hogy a számviteli tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül kikre terjed ki hatálya: "e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is".
A rendelet 4. §.-a pedig megfogalmazza a hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, (így az alapítványnak is) a viszonyát a számviteli törvénnyel: "4. § A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ... alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni."
A számviteli törvény pedig meghatározza, hogy mire is térhet ki a szóban forgó kormány rendelet: 7. § (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.
A fentiekből láthatjuk, hogy a számviteli politika kialakítására vonatkozó szabályokat a kormányrendelet nem tartalmaz. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvény - kormányrendeletben külön nem szabályozott előírásai - az alapítványokra is kötelező érvényűek!
Ezek a szabályok a következőek:
14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
Összefoglalva a feltett kérdésre adandó választ: az alapítványok könyvvezetése a számviteli törvény előírásai szerint kell történjen a vonatkozó kormányrendeletben rögzített eltérésekkel. A számviteli politika kialakítása és ezen belül a pénzkezelési-, leltározási,- valamint értékelési szabályzat elkészítése mindenképpen kötelező. Ezen előírások be nem tartása pedig az adózás rendjében előírt szankciókkal járhat.
Kapcsolódó termékeink:
Szabályzat komplex csomag
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Értékelési szabályzat
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. december 11., csütörtök
2008. december 10., szerda
Megszűnés, vagy átalakulás?
Én egyéni vállalkozó vagyok.
Az előtt állok, hogy Kft.-t alapítok, vagy átalakulok.
Mindegyiknek van előnye - hátránya, azonban pontosan senki nem tudta eddig megmondani, mennyire "bonyolult" átalakulni, kell-e és mennyi illetéket (és mi után) fizetnem.
A kérdés feltevésének jellegéből adódóan, csak nagy általánosságban lehet válaszokat megfogalmazni.
Az egyéni vállalkozásban lévő vagyon nagysága; összetétele (ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök, készletek); a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbség; korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatos esetleges jogkövetkezmények; hosszabb lejáratú, érvényben lévő szerződések; vagyoni értékű jogok mind-mind befolyásoló tényezői lehetnek a kérdés megközelítőleg is jó eldöntésének.
Egy Kft. bejegyzési illetéke 100 ezer forint.
Egyéni cég bejegyzési illetéke 30 ezer forint.
Az átalakulás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft.
Ezen kívül közzétételi díj, ügyvédi és könyvvizsgálói díj, esetleg műszaki szakértő díja a vagyon piaci értékének meghatározásához.
Az Áfa törvény:
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását;
Tehát az egyéni vállalkozó átalakulása folytán a Kft.-be kerülő vagyon nem keletkeztet Áfa fizetési kötelezettséget az apportot fogadó részéről, ha az említett 18. §. feltételei is teljesülnek (most erre nem térnénk ki).
Személyi jövedelem adó átalakulás esetén:
Átalakulás esetén úgy kerülhetnek a nagy értékű vagyontárgyak a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába, hogy a magánszemélynél SZJA szempontból nem minősül értékesítésnek és nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs ilyen:
49/A. §
b) az átalakulás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;
c) a b) pontban említett jövedelmeket és adókat az adóévre vonatkozó adóbevallásában vallja be és a bevallásra nyitva álló határidőig fizeti meg.
3) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyéni cég átalakulása esetén az átalakulás napjára vonatkozóan a vállalkozói osztalékalapot - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - e törvénynek a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezései szerint is megállapítja. A vállalkozói osztalékalap megállapítása során ilyenkor vállalkozói személyi jövedelemadóként a megszűnés szabályai nélkül meghatározott vállalkozói adóalapot terhelő adót veszi figyelembe.
Személyi jövedelem adó megszűnés esetén:
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:
1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - , 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;
2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
3. a megszűnés napjáig az egyéni vállalkozó által kiállított, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenérték (bevétel).
Illeték :
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.
24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint.
Ha az egyéni vállalkozót egyéni cégként bejegyzik a cégjegyzékbe, majd az egyszemélyes kft.-vé alakul át, úgy nem mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese egyéni vállalkozó volt, és kérte, hogy jegyezzék be a cégnyilvántartásba mezőgazdasági egyéni cégként, ami meg is történt. Ezt követően az egyéni cég teljes vagyonával egyszemélyes kft.-vé alakult át. A megyei illetékhivatal a társaságot – az egyéni cég ingatlanának átalakulással történő megszerzése után – több mint nyolcszázezer forint vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.
A felperes az L B-től kért felülvizsgálatot, ám az alaptalannak találta a beadványt. Többek közt rámutatott: a Gt. csakis az általa szabályozott gazdasági társaságok átalakulása esetén (egyesülésre, szétválásra, cégforma-váltásra) ad mentesítést az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az igaz, hogy az egyéni cég a Gt. rendelkezéseinek alkalmazásával egyszemélyes kft.-vé alakulhat át, de nem minősül e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak. A rendelkezés az átalakulásra csak a társasági törvény megfelelő szabályainak alkalmazását írja elő, ám nem nyilvánítja az egyéni céget gazdasági társasággá, és nem biztosítja az adó- és illetékfizetési mentességet.
A vállalkozói világ mélységesen fel van háborodva e igazságtalan döntés miatt és csak remélni lehet, hogy egyszer a jogorvoslat is megszületik!
Hát a fenti összehasonlításokból, mindenki a saját vállalkozói struktúráját figyelembe véve mérlegelheti, hogy melyik éri meg jobban.
Személyes véleményünk, hogy egy kevés vagyonnal rendelkező, egyszerű egyéni vállalkozás jobban teszi, ha megszűnik és a magánszemély alapít egy Kft.-t.
Ha rendelkezik ingatlannal és ezt bérbe adja a Kft.-nek, ez további adózási előnyökkel járhat.
Egy komplexebb vállalkozói szintre jutott egyéni vállalkozásnak, amely vagyonnal, esetleg alkalmazottakkal is rendelkezik, mindenképpen az átalakulást ajánljuk.
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Az előtt állok, hogy Kft.-t alapítok, vagy átalakulok.
Mindegyiknek van előnye - hátránya, azonban pontosan senki nem tudta eddig megmondani, mennyire "bonyolult" átalakulni, kell-e és mennyi illetéket (és mi után) fizetnem.
A kérdés feltevésének jellegéből adódóan, csak nagy általánosságban lehet válaszokat megfogalmazni.
Az egyéni vállalkozásban lévő vagyon nagysága; összetétele (ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök, készletek); a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbség; korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatos esetleges jogkövetkezmények; hosszabb lejáratú, érvényben lévő szerződések; vagyoni értékű jogok mind-mind befolyásoló tényezői lehetnek a kérdés megközelítőleg is jó eldöntésének.
Egy Kft. bejegyzési illetéke 100 ezer forint.
Egyéni cég bejegyzési illetéke 30 ezer forint.
Az átalakulás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft.
Ezen kívül közzétételi díj, ügyvédi és könyvvizsgálói díj, esetleg műszaki szakértő díja a vagyon piaci értékének meghatározásához.
Az Áfa törvény:
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását;
Tehát az egyéni vállalkozó átalakulása folytán a Kft.-be kerülő vagyon nem keletkeztet Áfa fizetési kötelezettséget az apportot fogadó részéről, ha az említett 18. §. feltételei is teljesülnek (most erre nem térnénk ki).
Személyi jövedelem adó átalakulás esetén:
Átalakulás esetén úgy kerülhetnek a nagy értékű vagyontárgyak a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába, hogy a magánszemélynél SZJA szempontból nem minősül értékesítésnek és nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs ilyen:
49/A. §
b) az átalakulás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;
c) a b) pontban említett jövedelmeket és adókat az adóévre vonatkozó adóbevallásában vallja be és a bevallásra nyitva álló határidőig fizeti meg.
3) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyéni cég átalakulása esetén az átalakulás napjára vonatkozóan a vállalkozói osztalékalapot - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - e törvénynek a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezései szerint is megállapítja. A vállalkozói osztalékalap megállapítása során ilyenkor vállalkozói személyi jövedelemadóként a megszűnés szabályai nélkül meghatározott vállalkozói adóalapot terhelő adót veszi figyelembe.
Személyi jövedelem adó megszűnés esetén:
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:
1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - , 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;
2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
3. a megszűnés napjáig az egyéni vállalkozó által kiállított, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenérték (bevétel).
Illeték :
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.
24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint.
Ha az egyéni vállalkozót egyéni cégként bejegyzik a cégjegyzékbe, majd az egyszemélyes kft.-vé alakul át, úgy nem mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese egyéni vállalkozó volt, és kérte, hogy jegyezzék be a cégnyilvántartásba mezőgazdasági egyéni cégként, ami meg is történt. Ezt követően az egyéni cég teljes vagyonával egyszemélyes kft.-vé alakult át. A megyei illetékhivatal a társaságot – az egyéni cég ingatlanának átalakulással történő megszerzése után – több mint nyolcszázezer forint vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatát a másodfokú hatóság helybenhagyta.
A felperes az L B-től kért felülvizsgálatot, ám az alaptalannak találta a beadványt. Többek közt rámutatott: a Gt. csakis az általa szabályozott gazdasági társaságok átalakulása esetén (egyesülésre, szétválásra, cégforma-váltásra) ad mentesítést az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az igaz, hogy az egyéni cég a Gt. rendelkezéseinek alkalmazásával egyszemélyes kft.-vé alakulhat át, de nem minősül e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak. A rendelkezés az átalakulásra csak a társasági törvény megfelelő szabályainak alkalmazását írja elő, ám nem nyilvánítja az egyéni céget gazdasági társasággá, és nem biztosítja az adó- és illetékfizetési mentességet.
A vállalkozói világ mélységesen fel van háborodva e igazságtalan döntés miatt és csak remélni lehet, hogy egyszer a jogorvoslat is megszületik!
Hát a fenti összehasonlításokból, mindenki a saját vállalkozói struktúráját figyelembe véve mérlegelheti, hogy melyik éri meg jobban.
Személyes véleményünk, hogy egy kevés vagyonnal rendelkező, egyszerű egyéni vállalkozás jobban teszi, ha megszűnik és a magánszemély alapít egy Kft.-t.
Ha rendelkezik ingatlannal és ezt bérbe adja a Kft.-nek, ez további adózási előnyökkel járhat.
Egy komplexebb vállalkozói szintre jutott egyéni vállalkozásnak, amely vagyonnal, esetleg alkalmazottakkal is rendelkezik, mindenképpen az átalakulást ajánljuk.
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. december 8., hétfő
Társasági adó feltöltés
A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.
Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.
A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.
Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése
Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.
A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.
A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.
A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?
A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.
A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.
Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése
Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.
A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.
A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.
A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?
A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)