Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem nem éri el éves szinten az 1.000.000,- Ft-ot, akkor sem terhel EHO fizetési kötelezettség -fenti jövedelem után- ha a saját tulajdonomban levő lakásom (amely a bejelentett lakcímem is) egyik helyiségét a saját vállalkozásomnak adom bérbe. A 3.§ (5) "...kivéve...stb. kitétel szerintem arra vonatkozik, hogy ha idegen cégnek adom ki a lakásomat amiben lakom, akkor sem kell EHO-t fizetni ha az ebből származó jövedelmem nagyobb... Vagy rosszul értelmezem???
A törvény szövege így szól (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (5) )
"Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Véleményünk szerint egy millió Ft alatt mindenképpen mentes.
Kapcsolódó termékeink:
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Bérleti szerződés minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. november 9., vasárnap
2008. november 5., szerda
Vezető tisztségviselő újraválasztása
Kft vezető tisztségviselője mandátumának lejártakor az újraválasztáshoz a szavazatok hány százaléka szükséges?
A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.
Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".
A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."
A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.
Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.
Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".
A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."
A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.
Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. október 29., szerda
Pénzmosási szabályzat készítési kötelezettség
Érdeklődöm, hogy Pénzmosás elleni szabályzatotok "normál" Kft. részére, amelynek éves bevétele a 3.600 eFt-tot meghaladja van e.
A Kft. nem árukereskedelemmel foglalkozik, hanem építőipari tevékenységgel.
A pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a 2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról törvény szabályozza.
Az 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén
a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.
Véleményünk szerint rátok nem vonatkozik a szabályzat készítési kötelezettség. A készpénz korlát nem az éves bevételre, hanem a "árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el" kitételre vonatkozik!
Kapcsolódó termékeink:
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Pénzmosási szabályzat árukereskedelmi tevékenység végzéséhez
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A Kft. nem árukereskedelemmel foglalkozik, hanem építőipari tevékenységgel.
A pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a 2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról törvény szabályozza.
Az 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén
a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.
Véleményünk szerint rátok nem vonatkozik a szabályzat készítési kötelezettség. A készpénz korlát nem az éves bevételre, hanem a "árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el" kitételre vonatkozik!
Kapcsolódó termékeink:
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Pénzmosási szabályzat árukereskedelmi tevékenység végzéséhez
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. október 27., hétfő
Bérleti díj számlázása
Kiváltottam magánszemélyként az adószámomat, így lehetővé vált számomra a saját lakásom két helyiségének bérbeadása irodai céllal a vállalkozásunk számára. Lehetséges-e olyan szerződést kötnöm, amikor 1 évre kötöm a szerződést, de nem havonta számlázok előre és fizetem meg havonta magánszemélyként a személyi jövedelemadót, hanem mondjuk két részletben .
Tételezzük fel a következő esetet:
Most kötöm a szerződést, az irodát novembertől kívánom használni, de a bérleti díj első részét csak csak 2009. áprilisában fizetné meg számomra a vállalkozásunk, és akkor kívánom megfizetni magánszemélyként a személyi jövedelemadót is. Lehetséges-e ez törvényesen, vagy a birtokbavétel napján ki kell-e fizetnem a bérleti díjat és azt követően a személyi jövedelemadót is
A kérdéssel kapcsolatban több jogszabályt is figyelembe kell venni:
Az SZJA törvény 74. § (1) előírásai szerint (amennyiben az adózó nem választ más módszert) az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. A (6) bekezdés kimondja, hogy "Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be."
A fentiek alapján levonhatjuk az a következtetést, hogy az adó levonása és megfizetése a bérleti díj tényleges kifizetésekor válik esedékessé.
Egy másik fontos szabály a Ptk.-ban található:
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni.
Ettől a szabálytól el lehet térni, amennyiben a felek a szerződésben másként állapodtak meg.
Tehát a felvetett kérdésre vonatkozólag, véleményünk szerint köthető olyan megállapodás, mely szerint a bérleti díj számlázása egy hónapnál hosszabb időszakonként az időszak végén történik és a kifizetés is akkor válik esedékessé. Az adó megállapítása, levonása kifizetéskor és a megfizetése a kifizetést követő hónap 12-ig lesz esedékes. Más kérdés, hogy a szerződés alapján a bérbevevő vállalkozás 2008 évre el kell határolja az erre az időszakra eső költségeit.
Vonatkozó termékeink: Bérleti szerződés minta (ingatlanokhoz)
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződés jóváhagyására (ingyenes!)
Főoldalunk: cegiranytu.hu
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Tételezzük fel a következő esetet:
Most kötöm a szerződést, az irodát novembertől kívánom használni, de a bérleti díj első részét csak csak 2009. áprilisában fizetné meg számomra a vállalkozásunk, és akkor kívánom megfizetni magánszemélyként a személyi jövedelemadót is. Lehetséges-e ez törvényesen, vagy a birtokbavétel napján ki kell-e fizetnem a bérleti díjat és azt követően a személyi jövedelemadót is
A kérdéssel kapcsolatban több jogszabályt is figyelembe kell venni:
Az SZJA törvény 74. § (1) előírásai szerint (amennyiben az adózó nem választ más módszert) az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. A (6) bekezdés kimondja, hogy "Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be."
A fentiek alapján levonhatjuk az a következtetést, hogy az adó levonása és megfizetése a bérleti díj tényleges kifizetésekor válik esedékessé.
Egy másik fontos szabály a Ptk.-ban található:
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni.
Ettől a szabálytól el lehet térni, amennyiben a felek a szerződésben másként állapodtak meg.
Tehát a felvetett kérdésre vonatkozólag, véleményünk szerint köthető olyan megállapodás, mely szerint a bérleti díj számlázása egy hónapnál hosszabb időszakonként az időszak végén történik és a kifizetés is akkor válik esedékessé. Az adó megállapítása, levonása kifizetéskor és a megfizetése a kifizetést követő hónap 12-ig lesz esedékes. Más kérdés, hogy a szerződés alapján a bérbevevő vállalkozás 2008 évre el kell határolja az erre az időszakra eső költségeit.
Vonatkozó termékeink: Bérleti szerződés minta (ingatlanokhoz)
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződés jóváhagyására (ingyenes!)
Főoldalunk: cegiranytu.hu
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Következőt szeretném kéredzni, hogy a könyvvizsgálat mikortól kötelező?
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.
A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.
A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.
Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.
A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
 |
| Származási hely: Cégiránytű tanácsadó |
Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.
A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.
Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)