Kiváltottam magánszemélyként az adószámomat, így lehetővé vált számomra a saját lakásom két helyiségének bérbeadása irodai céllal a vállalkozásunk számára. Lehetséges-e olyan szerződést kötnöm, amikor 1 évre kötöm a szerződést, de nem havonta számlázok előre és fizetem meg havonta magánszemélyként a személyi jövedelemadót, hanem mondjuk két részletben .
Tételezzük fel a következő esetet:
Most kötöm a szerződést, az irodát novembertől kívánom használni, de a bérleti díj első részét csak csak 2009. áprilisában fizetné meg számomra a vállalkozásunk, és akkor kívánom megfizetni magánszemélyként a személyi jövedelemadót is. Lehetséges-e ez törvényesen, vagy a birtokbavétel napján ki kell-e fizetnem a bérleti díjat és azt követően a személyi jövedelemadót is
A kérdéssel kapcsolatban több jogszabályt is figyelembe kell venni:
Az SZJA törvény 74. § (1) előírásai szerint (amennyiben az adózó nem választ más módszert) az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. A (6) bekezdés kimondja, hogy "Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be."
A fentiek alapján levonhatjuk az a következtetést, hogy az adó levonása és megfizetése a bérleti díj tényleges kifizetésekor válik esedékessé.
Egy másik fontos szabály a Ptk.-ban található:
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni.
Ettől a szabálytól el lehet térni, amennyiben a felek a szerződésben másként állapodtak meg.
Tehát a felvetett kérdésre vonatkozólag, véleményünk szerint köthető olyan megállapodás, mely szerint a bérleti díj számlázása egy hónapnál hosszabb időszakonként az időszak végén történik és a kifizetés is akkor válik esedékessé. Az adó megállapítása, levonása kifizetéskor és a megfizetése a kifizetést követő hónap 12-ig lesz esedékes. Más kérdés, hogy a szerződés alapján a bérbevevő vállalkozás 2008 évre el kell határolja az erre az időszakra eső költségeit.
Vonatkozó termékeink: Bérleti szerződés minta (ingatlanokhoz)
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződés jóváhagyására (ingyenes!)
Főoldalunk: cegiranytu.hu
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. október 27., hétfő
Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Következőt szeretném kéredzni, hogy a könyvvizsgálat mikortól kötelező?
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.
A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.
A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.
Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.
A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
 |
| Származási hely: Cégiránytű tanácsadó |
Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.
A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.
Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. október 21., kedd
Ismételt kölcsönadás
Megkaptuk a kölcsönszerződés dokumentumot.
Már kérdésünk is lenne, egy másik cégnek folyamatosan adunk kölcsönöket.
Ebben az estben minden alkalommal új kölcsönnyilvántartó lapot kell felvenni , hogy a kamatot számolni tudja ?
Igen, minden kölcsön egy külön ügylet, amelyet az adott időpontnak megfelelő kamatviszonyok figyelembe vételével tudunk egyeztetni a piaci árhoz. Az is lényeges, hogy a partner kapcsolt vállalkozás-e, vagy sem. A könyvelésben is illene, hogy külön-külön tételként jelenjen meg.
A kifuttatásuk a szerződéseknek megfelelően kell történjen. A kölcsönnyilvántartó lap egy adott kiindulási időponttal tudja kalkulálni a kamatokat a törlesztések figyelembe vételével.
Ha több alkalommal adtok kölcsönt ugyanannak a cégnek, akkor mindegyik kölcsönre nyissatok egy külön lapot (mentés másként) határozzátok meg a kamat feltételeket a szerződés szerint és ,jegyezzetek fel rá minden ezzel kapcsolatos pénzmozgást. Így kölcsöneitek könnyedén, biztonságosan nyilvántarthatóak lesznek és a beszámoló készítéskor nagyon meghálálja magát ez az kis évközi odafigyelés.
Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Beszámoló mintatár
Főoldalunk: http://cegiranytu.hu
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)