Gazdálkodó kölcsönt nyújt magánszemélynek

Társaságunk kölcsönt kíván nyújtani tulajdonosának. Azt szeretném tudni, hogy milyen mértékű kamatot kell (lehet) felszámítanunk.

A kérdés akkor lenne pontosabb, ha a tulajdonos személyét is behatárolná. Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos egy magánszemély, vagy egy másik társaság. Sőt az sem mindegy, hogy a szóban forgó tulajdonos többségi befolyással bír-e a cégben, vagy nem (kapcsolt vállalkozás). Ha a társaság tulajdonosa egy másik társaság, akkor annak mérete sem közömbös (nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, illetve az ennél nagyobb vállalkozásokra - adóalap korrekció!). Ezen kívül az alul tőkésítési szabály is alkalmazandó.

Ami közös mindegyik esetben, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény az ilyen ügyletet a legfelsőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos döntési kompetenciájába rendeli. Tehát a taggyűlési határozat kötelező a kölcsönszerződés elfogadásához.

Magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a megállapítandó kamat tekintetében mindenképpen érdemes az SZJA törvény kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe venni (72 § (1), (2), (3)!

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Amennyiben a magánszemély, akinek a kölcsönt nyújtják a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben részesült kamatkedvezményben, úgy a kamatkedvezmény egyéb összevonandó jövedelemnek minősül. Egyéb jogviszonyban a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka (+ 11% EHO!).

A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetére a fentiekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatkedvezményből keletkező jövedelem abban az esetben kerülhető el, ha a magánszeméllyel kötött szerződésben a kamat oly módon kerül rögzítésre, hogy az egyezzen meg éves szinten (illetve a kötelezettség megszűnésének időpontjában) az évvégi (megszűnéskori) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével.
A kölcsönnyújtáshoz segítséget nyújtó segédleteink:
Kölcsönszerződés minta
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződések jóváhagyására


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolása

Gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban nem áll a társasággal, milyen költségeket számolhat el?

Feltételezzük, hogy a kérdés a társaság általi költség elszámolásra vonatkozik és azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja. Mert egyébként pusztán szívességből, miért vállalná egy vállalkozás képviseletét!?

Véleményünk szerint a társaság azon tagja, akit vezető tisztségviselőnek választottak meg, kimeríti a személyes közreműködés fogalmát is. A személyesen közreműködő taggal kapcsolatos költségeket általában a társaság elszámolhatja minden olyan esetben, amikor valamely jogszabály az elszámolhatóság körét tovább nem szűkíti (például adómentes étkezési utalvány a munkaviszonyban állóknak).
A költségek számtalan esetben felmerülhetnek, ennek felsorolására nem tennénk kísérletet.
Például a társaság tevékenységével kapcsolatos továbbképzési költségek elszámolhatóságára az APEH jelentett meg iránymutatást: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/kepzkolts.html


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Átalakuló egyéni vállalkozás áfa fizetési kötelezettsége

Egy egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft-vé tehát nemcsak a társasági forma, hanem a könyvvezetés módja is változik.

Az egyéni vállalkozó által kiállított átutalásos számla még nincs pénzügyileg teljesítve és az áfa fizetési kötelezettség megállapításának 45 napos határideje sem jár le az átalakulás napjáig. Melyik cégben keletkezik áfa fizetési kötelezettség?

A pénzforgalmi szemlélet alapján ez a számla az egyszeres könyvvitelű egyéni vállalkozásban még nem bevétel, a kettős könyvvitelű társaságban viszont a teljesítés napján lenne az, amikor még egyéni vállalkozás volt. Melyik cégben könyvelem a számlát bevételként?


Véleményünk szerint az egyéni vállalkozónak a megszűnés szabályai szerint az áfát is be kell vallania, függetlenül attól, hogy nem telt le a 45 nap, illetve a bevételt is el kell számolnia. Természetesen a követelés megy tovább a kettősbe az áttérés szabályai szerint.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Levonásba helyezhető-e az Áfa forgalmi engedély hiányában?

Segítsetek az alábbi probléma megoldásában:
Tárgyi eszköz beszerzés történt, mely keretében traktor, egyéb mg-i gép lett leszámlázva. A számlán a teljesítés kelte július 30. Erről átvételi elismervény is készült, a pénzügyi teljesítésről pedig kölcsönszerződés és önerő befizetés. A kölcsönt folyósító igazolja a kifizetés tényét a szállító felé július 30 napon, az önerő befizetés megtörténik augusztus 12 - én. A számla részét képező traktor üzembehelyezése, a forgalmi engedély kiadása viszont augusztus 20 - ig nem történt meg
Az adózó havi bevalló. Hogy járok el helyesen? Beállíthatom - e a júliusi bevallásba, s átvihető követelésként a következő időszakban kérem vissza az áfát?
A számlán szereplő többi mg-i gép nem forgalmi engedélyhez kötött. Valamennyi eszköz egy számlán szerepel, s erre a számlára vonatkozik a kölcsön is. Az adózónak július hóra fizetendő áfája lenne.

Amennyiben az értékesítő oldaláról nézzük a kérdést, nála az alábbi szabály érvényesül:

Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Tehát az eladó a júliusi áfába kell beállítsa befizetendő adóként,.

A beszerző oldaláról az Áfa törvény a következő szabályt tartalmazza:

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

Véleményünk szerint az említett eszköz, mivel adóköteles termékértékesítés (szolgáltatás nyújtás) érdekében lett beszerezve, ezért ennek előzetesen felszámított áfája a júliusról készülő adóbevallásban beállítható levonható áfaként. Egyébként az előbbi paragrafusban valóban van egy kis vitára okot adó megfogalmazás.

Más kérdés, hogy az üzembe helyezésig az amortizáció nem kezdhető el.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Részben kifizetett számla áfájának visszaigénylése

Segítségek szeretnék kérni.
Saját rezsis beruházásról /melioráció/ 3 db /bruttó 50 milliós számlánként - ez kerekített összeg/ került kiállításra a kivitelező részéről. A teljesítés kelte július 31.
A pénzügyi részteljesítések kelte agusztus 4 - 12. A teljes összeg egyik számla esetében sem került kifizetésre, mert a hitel folyósítása nem történt meg, csak az önerő lett átutalva. A teljesítésről minden dokument rendelkezésre áll.
Az adózó havi bevalló.
Kérdésem, hogy a pénzügyileg teljesített összegek után az áfa visszakérhető - e, a ki nem fizetett rész pedig átvihető követelés.
Korábban ha a számla nem volt teljes egészében kifizetve, nem volt visszakérhető.

Az Áfa törvény 186 §-a szabályozza a kérdést.

186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha

a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkenti, a 131. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.

Tehát véleményünk szerint levonásba helyezheted, de nem igényelheted még részben sem vissza.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.