Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. július 17., csütörtök

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Egy Bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnne. (Ehhez kell a Tartozás átvállalás mintátok) A beltag személyes közreműködéssel látta el a feladatát, máshol nincs munkaviszonya. Ő a végelszámoló, a végelszámolási időszakra kell-e neki járulékot fizetni, ha nem vesz fel juttatást a végelszámolásért. Nekem eddig azt válaszolták, hogy igen. Csak az a baj, hogy bevétel nincs.

Ha tudod a választ, légyszíves írd meg.


Az egyszerűsített végelszámolás azzal kezdődik, hogy a tagok gyűlése meghozza az erre vonatkozó döntését.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
99. §
A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.


Ebből következik, hogy a végelszámoló a feladatát díjazás nélkül is elláthatja, de nem következik az, hogy a Bt. beltagja tagsági viszonyára tekintettel ne legyen járulék fizetésre kötelezett, mivel máshol nincs munkaviszonya.
A tagi jogviszonyára tekintettel mindaddig fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, amíg a társaság jogutód nélküli megszűnéséről a cégbíróság a végzést meg nem hozza. Másik lehetőség egy új biztosítási jogviszony keletkeztetése, amely a jelenlegit ki tudja váltani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. június 15., vasárnap

Vezető tisztségviselő természetbeni juttatásai

Lenne egy pár kérdésem, amit a könyvelőm nem tudott megválaszolni:

  • Kaphatok-e megbízásos jogviszonyban, mint ügyvezető természetbeni juttatásokat és melyeket?
  • Kaphat-e a társaság közreműködő tagja természetbeni juttatást és melyeket?
    A kft tulajdonosai a gyerekeim, 50-50%-ban. A Társasági Szerződésben mellékszolgáltatásként vállalják közreműködésüket a társaság üzleti tevékenységében.


Adómentes juttatásokra általában csak a munkaviszonyban állók jogosultak.

Ez alól kivétel az üdülési csekk (SZJA tv. 1. sz melléklet 8. pontja - a törvény a főoldalunkról elérhető). Ez utóbbi a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának is adható.

Amennyiben fontos szempont az adómentes természetbeni juttatás (étkezési utalvány, kisértékű ajándék, stb), úgy a Gt. ez irányú változását követően, legtöbb esetben lehetőség nyílt a vezetői tisztségviselői feladatok munkaviszonyban történő ellátására is. Akik megvásárolták a Megbízási szerződés mintánkat, azoknak - ha kérik - díjmentesen megküldjük a munkaviszonyra vonatkozó mintát is.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Kapcsolt vállakozások és a piaci ár

Bízom benne, hogy a ti szakértelmetek talán segítséget tud adni az alábbi kérdésben:

Van egy mikró és egy kisvállalkozás, akik kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Nettó árbevételük egyiknél sem éri el a 350 millió Ft-ot. Létszámuk 50 fő alatti. Vonatkozik-e rájuk a szokásos piaci ár alkalmazása és az annak megfelelő nyilvántartás?


A szokásos piaci ár alkalmazása minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik! A kérdés csak az, hogy kell-e dokumentálni, vagy sem. Ha kisvállalkozásról van szó, akkor is meggondolandó a nyilvántartás vezetése. Egy revízió során ugyanis meg kell védeni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történő lebonyolítását, illetve az esetleges eltérések miatti korrekciók alkalmazásának helyességét.


A Tao. törvény (18) § (1) bekezdése a felek adóalapjának a módosítását írja elő abban az esetben, ha azok kapcsolt vállalkozások, s a közöttük létrejött gazdasági ügyletek ellenértéke eltér a szokásos piaci ártól.

Az ÁFA törvény 22. § (6) bekezdése szerint: Az ellenérték helyett a... nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a/ az ellenérték ...adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és ... a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik.

Az ÁFA törvény 13. § (1) 13. pontja alapján: forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.


A Tao. törvény 30. § (8) bek. felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.


A kisvállalkozásnak nem minősülő adózó köteles a társasági adóbevallás benyújtásáig: a szokásos piaci árat, a választott módszert, továbbá az utólagos adóhatósági megítélést elősegítő tényeket és körülményeket dokumentálni.


Kapcsolódó cikkeink:

A szokásos piaci ár

A piaci ár dokumentálása

A vállalkozások besorolása

Kapcsolt vállalkozás


Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.