Taggyűlési jegyzőkönyv minta

Köszönöm, hogy kíváncsiak vagytok a véleményemre!

Átolvastam a jegyzőkönyv mintát, de nem igazán értek hozzá, ezért is kértem. Én túl részletesnek és ettől kicsit bonyolultnak találom, illetve úgy gondolom, hogy nagy cégeknek, RT. -nek, stb. szükséges, hogy ennyire bonyolult legyen. Talán szükséges lenne egy egyszerűbb forma is, hiszen a könyvelő irodák főként kisebb cégekkel foglalkoznak, és ezeknek kell tanáccsal, mintával szolgálni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez. Ettől függetlenül ezt is hasznosnak találom, mert rámutatott egykét fontos részletre, kicsit egyszerűsítve fel tudom használni.

Minden új dologra a kezdetekben több időt kell fordítani, hogy jártasságot szerezzünk benne. De csak egyszer!!!

Nem tudunk egy óra alatt megtanulni gépjárművet vezetni. Ha rászánjuk az időt, akkor 100 km-t nem három nap teszünk meg gyalog, hanem egy óra alatt gépkocsival!

A minta egy átlagos méretű cégre van megformázva és táblázatos elrendezésre épül. Egy kis szöveg szerkesztői tudással (Csak akad valaki a közelben, akinek van!?), pillanatok alatt lehet sorokat törölni, beszúrni. Akár egész napirend fejezetet meg lehet sokszorozni, vagy teljes egészében ki lehet vágni.

Észrevételedet figyelembe véve, kialakítottunk egy még egyszerűbb mintát is. A kettőt együtt küldjük ki az igénylőknek.

Egyébként minden megjegyzésért hálásak vagyunk. A felhasználói észrevételek nagyban hozzájárulnak az egyre jobb termékek kifejlesztéséhez.

Figyeljetek rá, hogy az új Gt. 131§. (3) szerint: "Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel."

Információink szerint ez csak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Osztalékot terhelő EHO korlát

Megkaptam az osztalék-kalkulátor frissítést, köszönöm szépen, nagyon hasznos!

Egy dologgal kapcsolatosan viszont észrevételt szeretnék tenni, mégpedig az osztalékot terhelő 14%-os EHO-val kapcsolatban.

A kalkulátorban "2007 évben a foglalkoztató által befizetett és leigazolt 11%-os egészségbiztosítási járulék" elnevezés szerepel.

Az ehoról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a szerint az abban felsorolt jövedelmek után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A Tbj. 19. § (1) bekezdése a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat nevesíti, amelynek egészségbiztosítási része 2007. évben 5%+3%, azaz 8% volt.

Köszönjük, hogy észrevételt tettél.

A kalkulátorban az egészségbiztosítási járulék mértéke helytelenül szerepel.

A 450 eFt-os korlátba az általad említett 5%+3% -ból az 5%-os rész számít bele (mint foglalkoztató által fizetendő). Itt veendő még figyelembe az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke: 3,3%.

A szöveget javítottuk és jelezni fogjuk minden felhasználónak a március havi cégiránytűben.

Ha már a témánál tartunk, fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az osztalékot terhelő 14% EHO számításánál az éves szinten várhatóan befizetendő egészségbiztosítási járulékokkal kell számolni.

Okot ad az óvatos becslésre az a tény, hogy túltervezés esetén (ha mégsem jön össze annyi befizetés), akkor 6%-al növelten kell a különbözetet megfizetni!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Kapcsolt vállalkozások elszámolása

A problémám a következő:

"A "cég:Ügyvezető a fiam, tulajdoni arány: Fiam: 47%, Feleségem: 48%, Én: 5%

"B" cég:Ügyvezető Én vagyok, tulajdoni arány: Én: 5%, Fiam: 0%, Feleségem: 95%

Ha egymás között rendelünk, illetve számlázunk (A rendel B-től vagy B rendel A-tól) egyik vagy mindkettő eset kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy egyik eset sem minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve ha kapcsolt vállalkozás akkor a tulajdon viszonyokat hogyan kell átalakítani, hogy ne legyen az?

Véleményünk szerint nem tudsz úgy változtatni, hogy elkerüld a kapcsolt vállalkozás tényét. De nem is érdemes. Ahhoz egy teljesen idegen személyt kellene befogadj 50%-os tulajdonosnak, hogy ez ne így legyen. Még egy nem közeli hozzátartozó (aki csak hozzátartozó) jöhetne szóba.

Törvény: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;"

Ilyen lehet mondjuk a feleség rokonsága, vagy a gyermek házastársa (Ptk). De ez egy elég sikamlós terület.

E- helyett inkább azt javasoljuk, hogy jól gondold át, amikor üzleti kapcsolatot létesítsz a két cég között. Az elsőt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha készpénzben történik fizetés, akkor minden egy millió forint feletti kifizetést szintén jelenteni kell.

Ha mégis üzletel egymással a két céged, akkor figyelni kell rá, hogy ezt a piaci áraknak megfelelő értéken tegye. Lehet másképpen is, de akkor korrigálni kell a társasági adóalapot le, illetve felfele. Az áfát pedig mindenképpen a piaci ár alapján kell megfizetni.

Az ilyen szerződések nyilvántartása szintén ajánlott (bizonyos nagyságrend felett kötelező! - hiánya 2 millió forintig bírságolható!).

Úgy véljük, hogy az üzleti folyamatok átgondolása tekintetében kifejezetten jót tesz egy ilyen felállás. Fejleszti a stratégiai gondolkodási képességet.

A témával kapcsolatos segédleteink: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló; Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó; Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.