Cégiránytű tanácsadó

Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!

2008. március 11., kedd

Ki nem fizetett munkabér

Megteheti-e egy vállalkozás, hogy a tulajdonos után megfizeti a minimál bér kétszeressének megfelelő TB járulékot úgy, hogy az alapul szolgáló bér nem kerül kifizetésre?

A válasz röveden: Nem!

A ki nem fizetett munkabér nem képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4. § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.

A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.

Jogszabályi háttér:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4.§.k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...

50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

48. §(21) Az e § rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 10., hétfő

A tagi kölcsön sorsa beolvadáskor

Bt. beolvadna egy kft.-be. A bt. beltagja és a kft. ügyvezetője ugyanaz a személy. Bt-ben lévő tagi kölcsönt egy az egybe át lehet vinni a kft.-be?

A Bt-ben a tagi kölcsön a tulajdonossal szembeni kötelezettségként van nyilvántartva. Ez a kötelezetség a beolvadás után a Kft (jogutód) kötelezettségévé válik. Ezzel nincs is semmi gond. Természetesen az átalakulás egyéb feltételei is fent kell álljanak.

Lásd átalakulásról szóló írásunkat.

A problémát az jelentheti, ha ez a tagi kölcsön nem egy megalapozott üzleti célkitűzés alapján született, hanem a tevékenység során jelentkező veszteségeket hivatott fedezni. Az átalakulások adóhatósági vizsgálata a legtöbb esetben ki szokott terjedni ennek a tételnek a vizsgálatára, ezért nem árt erre felkészülni!

2008. március 9., vasárnap

Megbízási díj kalkulátor

Elszámolási vitába keveredtem szerződő partneremmel a megbízási szerződés , a minimálbér járulékai és szja-ja kapcsán. Mindkettőt az általatok készített programokkal számoltam ki, erre visszaküldte az Ő számításait. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hasonlítottak egymásra. Alapvető problémának látom, hogy a ti Megbízási díj tervezőtök nem vonja le az adóalapból a 29% Tb. járulékot, az szja-t is bontani kellene, stb....A partnerem viszont nem vonta le a 10% költséget, amivel a nem tételes költségelszámolásnál csökkenteni kell az adóalapot.

A 29 százalékos TB járulék a megbízási díjat terheli abban az esetben, ha ez a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát (biztosítási jogviszony). Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint.

Az adóalap egyben járulék alap is. A járulékot levonni a megbízási díj összegéből törvénytelen.

Az SZJA előleg mértékét a törvény határozta meg. Ne keverjük össze az adóbevallással, ahol a ténylegesen fizetendő adót kell megállapítani.

Pénzkezelési szabályzat egy fős cégnél

Megrendelem Tőletek a pénzkezelési szabályzatot, de előtte két kérdés: EVA-ás betéti társaságra, ahol egy fő, a beltag munkavégzésre kötelezett, testre szabható-e a rendszer? Előszabjátok-e ilyen követelményekre? Milyen garanciát vállaltok arra, hogy a küldött anyag a küldés napjának megfelelően minden jogszabályi előírásnak megfelelő kitételt tartalmaz a megfelelő formában?

Ha nem rendeled meg, akkor is szívesen válaszolunk a kérdéseidre.

A szabályzat tartalmaz olyan beilleszthető megfogalmazásokat, amelyek kezelni tudják a pénztáros nélküli változatot. Ilyenkor pénzkezelőről beszélünk, aki egymaga felel a vállalkozás pénzeszközeivel kapcsolatos minden elszámolás helyességéről. Egyébként természetesen nincsen két egyforma vállalkozás. Egy mintának nem az a dolga, hogy minden lehetséges szituációt kezeljen, hanem az, hogy megvezessen a pénzkezelést illető törvényi követelményekben és ezzel összefüggésben mindenki a reá vonatkozó speciális szabályokat is be tudja illeszteni.

Akkor örülünk a legjobban, amikor az ügyfél a megrendelő lapon azt írja be a "Honnan tudsz rólunk" kérdésre, hogy ismerőstől. Ügyfélkörünk folyamatos bővülésének egyik titka, hogy egymásnak ajánlják üzleti megoldás mintáinkat. Azt hiszem ez saját magáért beszél!

A szabályzat minták tartalmaznak minden olyan követelményt, amelyet a számviteli törvény előír. Ha ez nem így lenne, akkor ez már régen kiderült volna. Folyamatosan figyeljük a felhasználói tapasztalatokat és frissítünk, vagy kiegészítést küldünk díjmentesen, amennyiben ezt szükségesnek látjuk. A sikerünk múlik azon, hogy milyen hasznos dolgokkal tudjuk ellátni a vállalkozásokat.

Az 1990 Ft+Áfa összegért további garanciákat nem kívánunk nyújtani. Ez nem adótanácsadás. Olyan szolgáltatást is tudunk biztosítani, de az nagyságrendekkel többe kerül. És tisztában vannak az ügyfelek vele, hogy az sem jelent "életbiztosítást", csak fokozottabb biztonságot.

Mindenki tudja, hogy az új törvények alkalmazásának helyessége, csak évek múlva derül ki, amikor a különböző szakmai állásfoglalások nyomán kialakul egy viszonylag kiszámítható ellenőrzési gyakorlat. Addig megy a "véleményünk szerint..." műsor (Lásd: fordított adózás).

2008. március 5., szerda

Előző évek hibáinak utólagos javítása

Egy társasházi problémával kapcsolatban szeretnék információt kapni.

Jelenleg mi látjuk el a közös képviseletet, viszont az előző közös képviselő 2003-2006 évre vonatkozóan szeretné helyesbíteni a kiállított pénztár bizonylatokat 2008-as dátummal, mivel "véletlenül" olyan kifizetéseket és befizetéseket is pénztár bizonylaton dokumentált, amiket nem kellett volna (nevezetesen nincs a pénztár bizonylat mellett számla egyéb számviteli bizonylat).

Kérdésem, hogy lehet-e ilyen csinálni, hogy például 2008. március 5-én sztorníroz egy 2003-as évi kifizetést téves kifizetés címszóval?

Amennyiben az előző évek könyvviteli nyilvántartásaiban hibákat fedezünk fel, ezeket lehet módosítani.

Természetesen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó évekről készült beszámoló és az azt alá támasztó leltár nem valós adatokat tartalmazott. Ennek felelőse az aki az adott beszámolókat annak idején aláírta.

Most a felülvizsgálat során minden egyes évre külön- külön és összességében is meg kell állapítani, hogy jelentősnek minősül a hiba hatása. Amennyiben igen, akkor három oszlopos mérleget kell készíteni és a középső oszlopban szerepeltetni azokat a mérleg tételeket, amelyek érintettek ebben a kérdésben. A hiba hatások eredménye a záró oszlopban, tehát a 2007.12.31. fordulónapra érvényes oszlopban már az eredménytartalékban kell, hogy szerepeljenek.

A pénzeszközök előző években történt nem valós leltározásáról ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni és természetesen a felelősöket a pénztár hiánnyal kapcsolatban felelősségre vonni.

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*