Ki nem fizetett munkabér

Megteheti-e egy vállalkozás, hogy a tulajdonos után megfizeti a minimál bér kétszeressének megfelelő TB járulékot úgy, hogy az alapul szolgáló bér nem kerül kifizetésre?

A válasz röveden: Nem!

A ki nem fizetett munkabér nem képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4. § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.

A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.

Jogszabályi háttér:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4.§.k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...

50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

48. §(21) Az e § rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

A tagi kölcsön sorsa beolvadáskor

Bt. beolvadna egy kft.-be. A bt. beltagja és a kft. ügyvezetője ugyanaz a személy. Bt-ben lévő tagi kölcsönt egy az egybe át lehet vinni a kft.-be?

A Bt-ben a tagi kölcsön a tulajdonossal szembeni kötelezettségként van nyilvántartva. Ez a kötelezetség a beolvadás után a Kft (jogutód) kötelezettségévé válik. Ezzel nincs is semmi gond. Természetesen az átalakulás egyéb feltételei is fent kell álljanak.

Lásd átalakulásról szóló írásunkat.

A problémát az jelentheti, ha ez a tagi kölcsön nem egy megalapozott üzleti célkitűzés alapján született, hanem a tevékenység során jelentkező veszteségeket hivatott fedezni. Az átalakulások adóhatósági vizsgálata a legtöbb esetben ki szokott terjedni ennek a tételnek a vizsgálatára, ezért nem árt erre felkészülni!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Megbízási díj kalkulátor

Elszámolási vitába keveredtem szerződő partneremmel a megbízási szerződés , a minimálbér járulékai és szja-ja kapcsán. Mindkettőt az általatok készített programokkal számoltam ki, erre visszaküldte az Ő számításait. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hasonlítottak egymásra. Alapvető problémának látom, hogy a ti Megbízási díj tervezőtök nem vonja le az adóalapból a 29% Tb. járulékot, az szja-t is bontani kellene, stb....A partnerem viszont nem vonta le a 10% költséget, amivel a nem tételes költségelszámolásnál csökkenteni kell az adóalapot.

A 29 százalékos TB járulék a megbízási díjat terheli abban az esetben, ha ez a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát (biztosítási jogviszony). Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint.

Az adóalap egyben járulék alap is. A járulékot levonni a megbízási díj összegéből törvénytelen.

Az SZJA előleg mértékét a törvény határozta meg. Ne keverjük össze az adóbevallással, ahol a ténylegesen fizetendő adót kell megállapítani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Pénzkezelési szabályzat egy fős cégnél

Megrendelem Tőletek a pénzkezelési szabályzatot, de előtte két kérdés: EVA-ás betéti társaságra, ahol egy fő, a beltag munkavégzésre kötelezett, testre szabható-e a rendszer? Előszabjátok-e ilyen követelményekre? Milyen garanciát vállaltok arra, hogy a küldött anyag a küldés napjának megfelelően minden jogszabályi előírásnak megfelelő kitételt tartalmaz a megfelelő formában?

Ha nem rendeled meg, akkor is szívesen válaszolunk a kérdéseidre.

A szabályzat tartalmaz olyan beilleszthető megfogalmazásokat, amelyek kezelni tudják a pénztáros nélküli változatot. Ilyenkor pénzkezelőről beszélünk, aki egymaga felel a vállalkozás pénzeszközeivel kapcsolatos minden elszámolás helyességéről. Egyébként természetesen nincsen két egyforma vállalkozás. Egy mintának nem az a dolga, hogy minden lehetséges szituációt kezeljen, hanem az, hogy megvezessen a pénzkezelést illető törvényi követelményekben és ezzel összefüggésben mindenki a reá vonatkozó speciális szabályokat is be tudja illeszteni.

Akkor örülünk a legjobban, amikor az ügyfél a megrendelő lapon azt írja be a "Honnan tudsz rólunk" kérdésre, hogy ismerőstől. Ügyfélkörünk folyamatos bővülésének egyik titka, hogy egymásnak ajánlják üzleti megoldás mintáinkat. Azt hiszem ez saját magáért beszél!

A szabályzat minták tartalmaznak minden olyan követelményt, amelyet a számviteli törvény előír. Ha ez nem így lenne, akkor ez már régen kiderült volna. Folyamatosan figyeljük a felhasználói tapasztalatokat és frissítünk, vagy kiegészítést küldünk díjmentesen, amennyiben ezt szükségesnek látjuk. A sikerünk múlik azon, hogy milyen hasznos dolgokkal tudjuk ellátni a vállalkozásokat.

Az 1990 Ft+Áfa összegért további garanciákat nem kívánunk nyújtani. Ez nem adótanácsadás. Olyan szolgáltatást is tudunk biztosítani, de az nagyságrendekkel többe kerül. És tisztában vannak az ügyfelek vele, hogy az sem jelent "életbiztosítást", csak fokozottabb biztonságot.

Mindenki tudja, hogy az új törvények alkalmazásának helyessége, csak évek múlva derül ki, amikor a különböző szakmai állásfoglalások nyomán kialakul egy viszonylag kiszámítható ellenőrzési gyakorlat. Addig megy a "véleményünk szerint..." műsor (Lásd: fordított adózás).

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Előző évek hibáinak utólagos javítása

Egy társasházi problémával kapcsolatban szeretnék információt kapni.

Jelenleg mi látjuk el a közös képviseletet, viszont az előző közös képviselő 2003-2006 évre vonatkozóan szeretné helyesbíteni a kiállított pénztár bizonylatokat 2008-as dátummal, mivel "véletlenül" olyan kifizetéseket és befizetéseket is pénztár bizonylaton dokumentált, amiket nem kellett volna (nevezetesen nincs a pénztár bizonylat mellett számla egyéb számviteli bizonylat).

Kérdésem, hogy lehet-e ilyen csinálni, hogy például 2008. március 5-én sztorníroz egy 2003-as évi kifizetést téves kifizetés címszóval?

Amennyiben az előző évek könyvviteli nyilvántartásaiban hibákat fedezünk fel, ezeket lehet módosítani.

Természetesen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó évekről készült beszámoló és az azt alá támasztó leltár nem valós adatokat tartalmazott. Ennek felelőse az aki az adott beszámolókat annak idején aláírta.

Most a felülvizsgálat során minden egyes évre külön- külön és összességében is meg kell állapítani, hogy jelentősnek minősül a hiba hatása. Amennyiben igen, akkor három oszlopos mérleget kell készíteni és a középső oszlopban szerepeltetni azokat a mérleg tételeket, amelyek érintettek ebben a kérdésben. A hiba hatások eredménye a záró oszlopban, tehát a 2007.12.31. fordulónapra érvényes oszlopban már az eredménytartalékban kell, hogy szerepeljenek.

A pénzeszközök előző években történt nem valós leltározásáról ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni és természetesen a felelősöket a pénztár hiánnyal kapcsolatban felelősségre vonni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Ingatlan bérbeadás százalékos EHO

Amennyiben a saját lakóingatlanom egy részét adom bérbe, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérleti díjból származó jövedelmem után? A fiam vállalkozásának is bérbe adhatom? Számít-e, hogy milyen arányban tulajdonos a vállalkozásban?

Ezt a kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról szabályozza.
A 3. paragrafusban felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Itt található az ingatlan bérbeadás is:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

e) ingatlan bérbeadásából [Szjatv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A törvény 5. paragrafusa e szabály alóli kivételeket sorolja fel.
A lakóingatlan a bérbeadó állandó lakóhelye kell legyen. Fontos kitétel még, hogy a bérlő nem lehet a saját vállalkozása, illetve olyan vállalkozás sem, amelyik a bérbeadóval együtt élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs tulajdonában van.
Amennyiben a gyermek állandó lakhelye nem itt található, úgy véleményünk szerint fenn áll a mentesség feltétele.
A tulajdoni arány mértékéről a hivatkozott jogszabály nem beszél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdésben egy vállalkozás a tulajdoni arányoktól függetlenül érintett lehet.

(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól
... az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

Olyan kérdésem lenne, hogy lehetséges-e az ügyvezetõ csak munkaviszonyba történő foglalkoztatása? A Kft-ben 50-50 százalékban tulajdonos a két ügyvezető. Lehetnek-e mindketten munkaszerzõdéssel?

Igen, a jelenlegi jogszabály értelmezések alapján mindkét 50 százalékos tulajdonos lehet munkaviszonyban.
Az "A" tulajdonos legyen kijelölve a társasági szerződésben, mint a munkáltatói jogok gyakorlója. Ő köthet a "B" tulajdonossal munkaviszonyra irányuló szerződést.

Ajánlatos, hogy a társasági szerződésben rögzítsék azt a szabályt, miszerint a munkáltatói jogokat is gyakorló vezető tisztségviselővel a taggyűlés köt munkaszerződést. Így az "A" tulajdonossal a taggyűlés kössön munkaszerződést. Ebben az esetben a taggyűlés képviseletében a "B" tulajdonos járjon el.

Feltételezzük, hogy mindkét vezető tisztségviselő önálló képviseleti joggal rendelkezik.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Térítés nélkül átvett eszköz, szolgáltatás

Cégem térítés nélkül kapott tárgyi eszközt. Mennyit számolhatok el adóalap csökkentő tételként?

Dokumentálni kell a feleknek az átadónál kimutatott könyvszerinti értéket (tárgyi eszköznél), illetve az átadónál kimutatott bekerülési értéket (szolgáltatás esetében).
A dokumentumnak a piaci értékre vonatkozó információkat is tartalmaznia kell (lásd Piaci ár cikkünket).
Az átvett eszközt (szolgáltatást) az átvevő piaci értéken kell könyveiben kimutassa a rendkívüli bevételekkel szemben.
Eszköz átvétele esetén a bekerülési értéket a passzív időbeli elhatárolással szemben is el kell számolni.
Az átvevőnél piaci értéken nyilvántartásba vett eszköz tulajdonképpen itt bekerülési értéket jelent, amely után amortizációt kell elszámolni.
Az amortizációval megeggyező összeg fog évente visszakerülni a rendkívüli bevételekbe, növelve ezzel az adózás előtti eredményt.

Figyeljünk rá, hogy az átvevő cég adóalap csökkentő tételként, csak az átadónál kimutatott könyvszerinti értékkel arányos részt veheti majd figyelembe.

Jogszabály:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
ly) ...a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke ...

(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére ... eszközt, illetve térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást,

b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek;

2000. évi C. törvény a számvitelről

86. §(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét.(hatályos 2007.12.31)

c) a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét;(hatályos 2007.12.31)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érhetedezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Gyűjtőszámla sütőipari termékek szállításához

A kérdésem az alábbi: társaságunk sütõipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Van egy pár vevõ akivel szállítási szerzõdésünk van. A szerzõdésben a számlázás módjáról csak annyi van feltüntetve, hogy " a kiszállított áru számlázásra kerül" az, hogy milyen idõszak és mikor az nincs részletezve. ( nem tudom, hogy ez így helyes -e ).
A kérdés, hogy errõl a termékértékesítésrõl készült számlán az 58 -as Áfa törvény alapján a teljesítés és a fizetési határidõnek meg kell-e egyezni.

Bizony, az elszámolás időszakát meg kell határozni, hiszen a gyűjtőszámla kiállításának időpontját is meghatározza. Ez nem lehet későbbi, mint a cégetekre vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napja, illetve az attól számított 15 nap.

Véleményünk szerint vonatkozik rá az 58. §.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Áfa felszámítása oktatói tevékenység esetében

Szeretném azt megkérdezi, hogy a számla kiállításánál mitől függ az, hogy 20 % áfát felszámolunk, van 0 % -ot állítunk ki.
Az én esetemben arról van szó, hogy van egy Bt-m, férjem nyelvtanár és nem tudjuk hogy hogyan kell kiállítani a számlát. A könyvelő azt mondja, hogy mindegy.

Feltételezzük, hogy nyelvoktatásról kell számlát kiállítani.

85. § (1) Mentes az adó alól:

j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;

(2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás;
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

A számlán nem lehet 0%-ot szerepeltetni, hanem a mentesség tényét kell feltüntetni:

169. § A számla kötelező adattartalma /többek között: megjegyzés a szerk./a következő:

k) adómentesség esetében, ... jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka)mentes az adó alól

(2007. évi CXXVII. törvény)

Időközben megjelent APEH állásfoglalás: A „beszámlázó” tanár által nyújtott oktatási szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélése