A legtöbb esetben az történik, hogy a társaság tulajdonosa a saját ingatlanába jegyzi be a Kft székhelyét és ezzel kapcsolatban kíván a cégben költségeket elszámolni (rezsi, bérleti díj). De nézzük mi van akkor, ha a cégtulajdonos a saját cégével béreltet harmadik személytől egy ingatlant és ő is "betársul" azzal, hogy a szóban forgó ingatlant lakásként is használja. A társaság fizeti a bérleti díjat, a rezsit és eszközöket is vásárol az ingatlanba (mosógép, hűtőszekrény, TV, stb).
Először is szögezzük le, hogy minden számlát, amely a Kft nevére van szabályosan kiállítva és a társaság által történt a kifizetés, azt a költségek, ráfordítások között el kell számolni. Más kérdés, hogy ebből a törvény mit ismer el ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve mi az, ami egy magánszemélynek juttatott vagyoni értéknek minősül, legyen az egy tárgyiasult dolog, vagyoni előny, vagy szolgáltatás.
A Tao törvény a "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" szempontjából nem sok kapaszkodót nyújt. Egyszerűen kijelenti, hogy "Az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.".
Minden esetre téves úton járnánk, ha például egy mosógép, vagy TV vásárlást csupán "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" -nek tekintenénk. Milyen jó is lenne! A cég tulajdonosa mindent megvetetne a Kft. -vel, megnövelné vele az adóalapot és máris letudva a dolog. Ugyanis az említett tárgyi eszközt valaki, vagy valakik használni is fogják.
Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy ezt az eszköz kizárólag a bevételszerző tevékenység érdekében hasznosul és senki sem néz filmeket rajta, nem az utcai ruháit mossa, akkor rendben van, és mondjuk 200 ezer forint alatti eszköz, akkor simán, akár egy összegben is leamortizálható. De vajon hogyan lehetne ezt bizonyítani? Valószínű, hogy kevés olyan üzletmeneti szituáció van, amikor ki lehet zárni a magáncélú használatot. Főleg, ha ez az eszköz egy olyan "irodában" helyezkedik el, amelyik az ügyvezetőnek, illetve a társaság tulajdonosának saját, vagy bérelt lakása is egyben.
Ugyanez a helyzet az ily módon igénybe vett szolgáltatásokkal, mint a bérleti díj, vagy a rezsi költségek azzal, hogy lehetőség van az üzleti célból használt terület meghatározására.
Az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége - ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével. Az arányosítás módját, mértékét - az utólagos viták elkerülése érdekében, - a vállalkozásnak a számviteli politikájában érdemes rögzítenie.
Az Szja tv. így fogalmaz: "Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.".
Ami az adóhatóságot illeti, egy ellenőrzéskor szinte bizonyosan megállapítaná, a magánszemélyi érintettséget és attól függően, hogy a vagyoni értékben részben, vagy egészben részesülő magánszemély milyen viszonyban áll a vállalkozással, jövedelem megvalósulását vélelmezné a hozzá fűződő adó és járulék kötelezettségekkel együtt.
Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban , illetve a 24. § (1) szerinti jogviszonyban áll a vállalkozással, akkor nem önálló tevékenységből származó jövedelemről beszélünk. "Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez". [Szja. tv. 25. § (1)]
"Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele." [Szja. tv. 4. § (2)]
"Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,".
[Szja. tv. 24. § (1)]
Amennyiben a társaság és a vagyoni érték juttatásban részesülő magánszemély (például egy személyesen nem közreműködő tag) jogviszonya a fenti felsorolásba nem illik bele, úgy egyéb jövedelemként kezelendő.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás."
[Szja. tv. 28. § (1)]
Fölmerülhet kérdésként, hogy nem "Egyes meghatározott juttatás" -nak minősül egy ilyen ügylet? A válaszunk az, hogy nem esik ebbe a kategóriába, hiszen a kifizető nem a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében juttatott vagyoni értéket. Ilyen jellegű juttatás a 70. § és a 71. § -ban nem szerepel.
"Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;".
[Szja. tv. 69. § (1)]
Természetesen, ha már van számla és el kell számolni az adózás előtti eredmény terhére, de a magánszemély mégsem szeretné, hogy ebből neki adózandó jövedelme származzon, akkor még mindig fennáll a vállalkozásánál felmerült költség szabályszerű megtérítésének lehetősége a magánszemély által.
Tehát összefoglalva, ha a társaság által viselt költség, ráfordítás tekintetében megállapítható részben, vagy egészben a magánhasználat és az érintett magánszemély, akkor annak jogviszonyától függően kell az Szja tv. szerinti jövedelmet megállapítani. Az ily módon elszámolt költség, ráfordítás, a juttatás kapcsán felmerülő adók, járulékok a vállalkozás érdekében felmerülőnek tekintendők és csökkentik az adózás előtti eredményt.
De akkor mit értünk a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség, ráfordítás alatt?
Mint írásunk elején kifejtettük, a Tao tv. a 3. számú mellékletében foglalkozik a kérdéssel.
A "különös tekintettel" megfogalmazás nem azt jelenti, hogy kizárólag a felsorolt esetekben. Vagyis a 3. számú mellékletben található felsorolás példálózó jellegűnek tekintendő.
"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;"
Ha tanulmányozzuk a 3. számú mellékletben felsorolt eseteket, akkor megállapíthatjuk, hogy azokkal kapcsolatban nem merül fel juttatásban részesülő magánszemélyi érintettség. Arról van egyszerűen szó, hogy a vállalkozás olyan költségeket számolt el az adózás eredmény terhére, amelyek a Tao tv. tiltó listáján szerepelnek, illetve a vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy életszerűen felmerülő kiadásokról van szó, a bevételszerző tevékenység érdekében. Fiktív-gyanús szolgáltatást vettek igénybe, tönkrement valami, de kellő gondossággal elkerülhető lett volna, selejteztek, de nem szabályszerűen, stb.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1. §
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez1044
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;
6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
ALAPELVEK
1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.
7. § [Értelmező rendelkezések]
E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában
47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,
51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
4. §
(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.
5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.
(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.
(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)–(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – meghatározni.
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
b) azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;
25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
Egyéb jövedelem
28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2020. február 20., csütörtök
2020. február 13., csütörtök
Ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása
Két külföldi illetőségű magánszemély (eladók) értékesítik egy ugyancsak külföldi cégben (a továbbiakban: anyavállalat) meglévő 50-50 százalékos vagyoni betétjüket (üzletrészüket) egy hasonlóan külföldi illetőségű társaságnak (a továbbiakban: vagyonszerző).
Az ügylet eredményeképpen a vagyonszerző száz százalékos tulajdonjogot szerez az anyavállalatban, illetve ezen keresztül, többek között, egy magyarországi székhellyel bíró ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatban. Vagyis közvetett módon a vagyonszerző a magyarországi ingatlanok tulajdonosává válik.
Az Illeték törvény területi és személyi hatályáról szóló fejezetében utalást találunk a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozóan a 2. § (2) és (3) bekezdésében.
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
„(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”.
Az hogy a (3) bekezdésbe miért került a belföldi ingatlanvagyon az "Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog" csoporton belüli kivételhez, arra nem tudunk ésszerű magyarázatot, de mindenesetre e szakasz az ilyen ügyleteket kivonja a kizárólag belföldön történő megszerzés fogalomköréből és ezt az értelmezést a NAV 19. számú információs füzetében olvasható megjegyzés is alátámasztja.
„A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül”. [NAV – 19. információs füzetek]
Vagyis az Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje esetében a törvény hatálya a külföldön történt vagyoni betét átruházására is kiterjed.
Vélelmezzük az utolsó ismert beszámoló alapján, hogy a leányvállalat ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
„belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,” [Itv. 102. § (1), o)]
Ezután megállapítjuk, hogy az anyavállalat is osztozik a leányvállalat minősítésében.
„vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék”. [Itv. 102. § (1), o)]
Ugyanakkor, - komoly agytornára felkészülve, - azt is vélelmeznünk kell, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon belterületbe vont ingatlannak minősül-e, vagy sem.
„belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pontja szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd [több, 26. § (1) bekezdés g), h), q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg;”. [Itv. 102. § (1a), a)]
Amennyiben sikerült eldönteni (őszinte részvétem!), akkor azt is tudhatjuk, hogy a közvetett tulajdonos anyavállalat is osztozik e minősítésben.
„belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.” [Itv. 102. § (1a), b)]
Miért is annyira fontos ez? Hát annál az "egyszerű" oknál fogva, hogy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében nem ugyanaz az illeték fizetésére kötelezett, mint a "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében.
A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében az értékesítő az illeték fizetésére kötelezett.
"27. § (4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.".
"18. § (1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása.".
A "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében a vagyonszerző az illeték fizetésére kötelezett.
„A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”. [Itv. 27. § (2)]
„Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.” . [Itv. 18. § (2), h)]
Ezek után már "gyerekjáték" megállapítani, hogy ki is a "18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek" közül az illeték fizetésére kötelezett.
„A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
Az a) pontban említett "vagyonszerző" bizonyára nem magánszemély, az utána következő "illetve magánszemély ..." szövegrész alapján. De akkor a b) pontban a "vagyonszerző - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet"? Ő kicsoda? - a szerk. megjegyzése.
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.” . [Itv. 18. § (4)]
És még egy kis hab a tortára. A Tao törvény és az Itv. fogalommeghatározása teljesen eltérő az ingatlannal rendelkező társaság tekintetében és egyáltalán nem biztos, hogy ami illetékköteles, az egyben nyereségadó köteles is. Sőt maga az mérleg szerinti összes eszközállományból a 75 százalékos ingatlan arány is mást mutat, ha az Itv. szerinti korrekciós tételekkel számolunk, ami a Tao törvényben nem jön számításba. Így aztán lehet egy társaság ingatlannal rendelkező is, meg nem is.
Apropó! Kíváncsiságból kerestük az Art. által előírt szabály alapján az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózókat a NAV honlapján, de mi nem találtuk. Biztosan jól el van rejtve. Vagy lehet hogy nem is léteznek ilyen társaságok?
"266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát."
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Az ügylet eredményeképpen a vagyonszerző száz százalékos tulajdonjogot szerez az anyavállalatban, illetve ezen keresztül, többek között, egy magyarországi székhellyel bíró ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalatban. Vagyis közvetett módon a vagyonszerző a magyarországi ingatlanok tulajdonosává válik.
Az Illeték törvény területi és személyi hatályáról szóló fejezetében utalást találunk a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozóan a 2. § (2) és (3) bekezdésében.
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
„(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”.
Az hogy a (3) bekezdésbe miért került a belföldi ingatlanvagyon az "Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog" csoporton belüli kivételhez, arra nem tudunk ésszerű magyarázatot, de mindenesetre e szakasz az ilyen ügyleteket kivonja a kizárólag belföldön történő megszerzés fogalomköréből és ezt az értelmezést a NAV 19. számú információs füzetében olvasható megjegyzés is alátámasztja.
„A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül”. [NAV – 19. információs füzetek]
Vagyis az Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje esetében a törvény hatálya a külföldön történt vagyoni betét átruházására is kiterjed.
Vélelmezzük az utolsó ismert beszámoló alapján, hogy a leányvállalat ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
„belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék,” [Itv. 102. § (1), o)]
Ezután megállapítjuk, hogy az anyavállalat is osztozik a leányvállalat minősítésében.
„vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék”. [Itv. 102. § (1), o)]
Ugyanakkor, - komoly agytornára felkészülve, - azt is vélelmeznünk kell, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon belterületbe vont ingatlannak minősül-e, vagy sem.
„belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pontja szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd [több, 26. § (1) bekezdés g), h), q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának – fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg;”. [Itv. 102. § (1a), a)]
Amennyiben sikerült eldönteni (őszinte részvétem!), akkor azt is tudhatjuk, hogy a közvetett tulajdonos anyavállalat is osztozik e minősítésben.
„belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.” [Itv. 102. § (1a), b)]
Miért is annyira fontos ez? Hát annál az "egyszerű" oknál fogva, hogy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében nem ugyanaz az illeték fizetésére kötelezett, mint a "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében.
A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság esetében az értékesítő az illeték fizetésére kötelezett.
"27. § (4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.".
"18. § (1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása.".
A "szimpla" ingatlannal rendelkezőnek minősített társaság esetében a vagyonszerző az illeték fizetésére kötelezett.
„A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”. [Itv. 27. § (2)]
„Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.” . [Itv. 18. § (2), h)]
Ezek után már "gyerekjáték" megállapítani, hogy ki is a "18. § (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek" közül az illeték fizetésére kötelezett.
„A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
Az a) pontban említett "vagyonszerző" bizonyára nem magánszemély, az utána következő "illetve magánszemély ..." szövegrész alapján. De akkor a b) pontban a "vagyonszerző - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet"? Ő kicsoda? - a szerk. megjegyzése.
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.” . [Itv. 18. § (4)]
És még egy kis hab a tortára. A Tao törvény és az Itv. fogalommeghatározása teljesen eltérő az ingatlannal rendelkező társaság tekintetében és egyáltalán nem biztos, hogy ami illetékköteles, az egyben nyereségadó köteles is. Sőt maga az mérleg szerinti összes eszközállományból a 75 százalékos ingatlan arány is mást mutat, ha az Itv. szerinti korrekciós tételekkel számolunk, ami a Tao törvényben nem jön számításba. Így aztán lehet egy társaság ingatlannal rendelkező is, meg nem is.
Apropó! Kíváncsiságból kerestük az Art. által előírt szabály alapján az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózókat a NAV honlapján, de mi nem találtuk. Biztosan jól el van rejtve. Vagy lehet hogy nem is léteznek ilyen társaságok?
"266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát."
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. február 5., szerda
Adomány a társasági adótörvényben
A vállalkozások életében gyakran előfordul, hogy alapítványok támogatási kéréssel fordulnak hozzájuk. A hozzánk érkező kérdésekből kitűnik, hogy van némi bizonytalanság az adomány adóügyi megítélésében. Sokan csupán egy "nem" szócskán siklanak át és máris a "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások" kategóriájának vélik az adományt és adóalap növelő tételként kezelik. Pedig nem így van. Összegyűjtöttük a Tao. tv. -ből azokat a bekezdéseket, amelyekből világosan látszik, hogy az adományozónak a jogszabály minimum 20% adóalap kedvezményt biztosít. Most, hogy lassan belépünk a Tao. bevallások időszakába, úgy gondoljuk, hogy nem árt feleleveníteni, egy két szabályt.
A jogszabály szövegének forrása: njt.hu
Aktuális:
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Társasági adó 2019 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
4. § E törvény alkalmazásában
1/a. adomány: a
közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú
tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi
személy részére törvényben meghatározott tevékenysége
támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás
céljára az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti
értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, feltéve hogy az nem
jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az
adományozónak, az adományozó tagjának vagy
részvényesének, vezető tisztségviselőjének,
felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes
személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal,
hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére,
tevékenységére történő utalás;
Az adóalap megállapításakor
csökkentő jogcímek
7. § (1) Az
adózás előtti eredményt csökkenti:
z) a közhasznú
szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási
szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény szerinti
közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő
Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági
termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1)
bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz
(a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem
jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek
felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az
adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20
százaléka – tartós adományozási szerződés
keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő
Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási
intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján
történő
támogatása esetén, de együttesen
legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,
3. számú melléklet az 1996. évi
LXXXI. törvényhez
Nem a
vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja
alkalmazásában nem a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak
minősül különösen:
13. az adózó
által (a közhasznú szervezet kivételével) az
adóévben nem adomány céljából,
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott
eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó
által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi
adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az
üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére
történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő
nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást
az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti
eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel
nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó
társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás
elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a
juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez,
a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni,
amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a
juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett,
vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez
kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési
kötelezettsége nem keletkezik;
A vállalkozási tevékenység
érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának
alkalmazásában a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül
különösen:
17. az adóévben
adomány jogcímen
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó
rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy,
a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az
adóalap megállapítása céljából kiállított
igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és
a támogatott célt.
Az adóalap megállapításakor növelő
jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt
növeli:
d) az a költségként, ráfordításként
elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként
számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és
tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely
nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző
tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben
foglaltakra,
A jogszabály szövegének forrása: njt.hu
Aktuális:
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Társasági adó 2019 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. február 2., vasárnap
A nyíltvégű pénzügyi lízinggel kapcsolatos áfa szabályok
Az Áfa törvény a személygépkocsi meghatározását a 8703 vámtarifaszámra
való hivatkozással teszi meg és nem a forgalmi engedély szerinti minősítéshez köti,
így a besoroláshoz ezt a szempontot kell irányadónak tekintenünk.
Alap esetben a személygépkocsival kapcsolatos igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák, előzetesen felszámított áfaként feltüntetett, összegének 50 százaléka levonásba helyezhető, amennyiben minden egyéb, a törvényben meghatározott feltétel teljesül.
A személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek, kiegészítők és egyéb termékek előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
A szerviz szolgáltatások esetében, a szolgáltatói számlán tételesen feltüntetett kicserélt alkatrészek (termékek) áfája, tekintettel arra, hogy a velük kapcsolatban előzetesen felszámított áfa beépül a főtevékenységhez kötődő áfába (szerviz szolgáltatás), ezért az ilyen számla teljes összege után előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonásba helyezhető. Ez abban az esetben is igaz, ha egyébként maga a szerviz szolgáltatás értéke alacsonyabb, mint a kicserélt alkatrészek értéke.
A bérbe vett személygépkocsinak (ideértve a nyílt végű lízinget is) ahhoz, hogy az 50 százalékos visszaigényelhetőséggel élni lehessen részben legalább adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. E feltételnek ügyletenként teljesülnie kell, vagyis minden egyes külön teljesítés, elszámolási időszak tekintetében meg kell valósuljon. Ennek bizonyítása a vállalkozó feladata. Amennyiben a vállalkozó havi áfa bevalló és a lízing díj is hasonló gyakoriságú, akkor esetében az adómegállapítási időszak és az igénybe vett szolgáltatás elszámolási időszaka egybeesik, azaz havonta kell rendelkeznie legalább egy olyan bizonyítékkal, amely alátámasztja a személygépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használatát.
A NAV álláspontja szerint „Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja”. Ezzel szemben olvashatók olyan szakértői vélemények is, amelyek szkeptikusak az ilyen jellegű bizonyító erejű dokumentumokat illetően!
Feltételezve, hogy a havi áfa bevalló vállalkozó kizárólag adóköteles szolgáltatást teljesít, kizárjuk a törvény által engedélyezett 50%-os levonási hányadra vonatkozó – 123. § szerinti – arányosítási kötelezettséget. Természetesen, ha van adómentes tevékenység is, akkor a levonásba helyezhető rész arányosítását nem lehet megúszni.
Az 50%-os levonható átalányszámítás mellett a vállalkozások továbbra is élhetnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és az üzleti használat arányában igényelhetik vissza a bérleti- és lízingdíj áfáját. Ez azoknak éri meg, akik az 50%-nál lényegesen nagyobb arányban használják üzleti célra a személygépkocsit és ezt megfelelően bizonylatolni is tudják.
Fontos lehet, hogy mi a teljes ügylet végkimenetele. Amennyiben a vége az, hogy az egész ügylet nem más, mint egy termék értékesítése és nem szolgáltatásnyújtás, úgy az áthárított általános forgalmi adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le! E tekintetben a lízing szerződés a meghatározó. Az utolsó lízingdíj tulajdonképpen a maradványérték kell legyen és a személygépkocsi értékesítéséről kell szóljon. Ennek az áfája nem vonható le.
Úgy tudni, előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság, ezért nem árt az óvatosság. A Ptk. a nyílt végű lízing meghatározása tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a maradványérték lényegesen alacsonyabb legyen, mint a szerződéskötéskori piaci ár. Lemondani is lehet a vételi jogról egy más személy javára, de ekkor számolnunk kell az illetéktörvény ajándékozással kapcsolatos szabályaival is.
A Ptk. pénzügyi lízing szerződésekre vonatkozó meghatározása:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Áfa arányosítás kalkulátor
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Cégautó szabályzat minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
való hivatkozással teszi meg és nem a forgalmi engedély szerinti minősítéshez köti,
így a besoroláshoz ezt a szempontot kell irányadónak tekintenünk.
Alap esetben a személygépkocsival kapcsolatos igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák, előzetesen felszámított áfaként feltüntetett, összegének 50 százaléka levonásba helyezhető, amennyiben minden egyéb, a törvényben meghatározott feltétel teljesül.
A személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek, kiegészítők és egyéb termékek előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
A szerviz szolgáltatások esetében, a szolgáltatói számlán tételesen feltüntetett kicserélt alkatrészek (termékek) áfája, tekintettel arra, hogy a velük kapcsolatban előzetesen felszámított áfa beépül a főtevékenységhez kötődő áfába (szerviz szolgáltatás), ezért az ilyen számla teljes összege után előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonásba helyezhető. Ez abban az esetben is igaz, ha egyébként maga a szerviz szolgáltatás értéke alacsonyabb, mint a kicserélt alkatrészek értéke.
A bérbe vett személygépkocsinak (ideértve a nyílt végű lízinget is) ahhoz, hogy az 50 százalékos visszaigényelhetőséggel élni lehessen részben legalább adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. E feltételnek ügyletenként teljesülnie kell, vagyis minden egyes külön teljesítés, elszámolási időszak tekintetében meg kell valósuljon. Ennek bizonyítása a vállalkozó feladata. Amennyiben a vállalkozó havi áfa bevalló és a lízing díj is hasonló gyakoriságú, akkor esetében az adómegállapítási időszak és az igénybe vett szolgáltatás elszámolási időszaka egybeesik, azaz havonta kell rendelkeznie legalább egy olyan bizonyítékkal, amely alátámasztja a személygépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használatát.
A NAV álláspontja szerint „Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja”. Ezzel szemben olvashatók olyan szakértői vélemények is, amelyek szkeptikusak az ilyen jellegű bizonyító erejű dokumentumokat illetően!
Feltételezve, hogy a havi áfa bevalló vállalkozó kizárólag adóköteles szolgáltatást teljesít, kizárjuk a törvény által engedélyezett 50%-os levonási hányadra vonatkozó – 123. § szerinti – arányosítási kötelezettséget. Természetesen, ha van adómentes tevékenység is, akkor a levonásba helyezhető rész arányosítását nem lehet megúszni.
Az 50%-os levonható átalányszámítás mellett a vállalkozások továbbra is élhetnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és az üzleti használat arányában igényelhetik vissza a bérleti- és lízingdíj áfáját. Ez azoknak éri meg, akik az 50%-nál lényegesen nagyobb arányban használják üzleti célra a személygépkocsit és ezt megfelelően bizonylatolni is tudják.
Fontos lehet, hogy mi a teljes ügylet végkimenetele. Amennyiben a vége az, hogy az egész ügylet nem más, mint egy termék értékesítése és nem szolgáltatásnyújtás, úgy az áthárított általános forgalmi adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le! E tekintetben a lízing szerződés a meghatározó. Az utolsó lízingdíj tulajdonképpen a maradványérték kell legyen és a személygépkocsi értékesítéséről kell szóljon. Ennek az áfája nem vonható le.
Úgy tudni, előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság, ezért nem árt az óvatosság. A Ptk. a nyílt végű lízing meghatározása tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a maradványérték lényegesen alacsonyabb legyen, mint a szerződéskötéskori piaci ár. Lemondani is lehet a vételi jogról egy más személy javára, de ekkor számolnunk kell az illetéktörvény ajándékozással kapcsolatos szabályaival is.
A Ptk. pénzügyi lízing szerződésekre vonatkozó meghatározása:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Áfa arányosítás kalkulátor
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Cégautó szabályzat minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2020. január 20., hétfő
Akkor többségi, vagy 25 százalék? - kapcsolt vállalkozási dilemmák
Történetünknek két szereplője van. Az egyik egy uniós irányelv (2016/1164) és a másik a mi társasági adó törvényünk (1996. évi LXXXI.). Mindkettő meghatározza a "kapcsolt vállalkozás" fogalmát.
Az uniós irányelv szerint a 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tőke-részesedés, nyereség-részesedés, illetve szavazati jog a mérvadója a kapcsoltsági viszony létrejöttének.
A mi társasági adó törvényünkben általános szabályként az 50 százalékot meghaladó befolyás mértékek a meghatározók. A fogalom meghatározás 2019. január 1-én egy új alponttal egészült ki: "4. § 23. pont g) alpontját a 2018: LXXXII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.".
Az említett alpont:
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
Mielőtt teljesen lefáradnánk a sok hivatkozástól, gyorsan soroljuk fel, hogy mi, mit jelent:
- 11. ellenőrzött külföldi társaság
- 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
- 8. § f) – az adózó és az ellenőrzött külföldi társaság viszonylatában
- 16/A. § Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
- 16/B. § Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
Mindegyik külön-külön megér egy misét, de bennünket most csak az 53. pont által leírt meghatározás érdekel, amely szerint mostantól fontos szerepet játszhat adózási játszmáinkban az "adózási szempontból különálló adózó". Ugyanis ebben az esetben az 50 százalékos befolyási küszöb nem érvényes, hanem uniós irányelvvel összhangban a 25 százalékos küszöb érték a mérvadó.
A változás rögtön kérdéseket indukálhat bárkiben, akinek eddig valamilyen köze volt a kapcsoltság megítéléséhez.
- Lehet, hogy amit eddig úgy hittem, hogy nem kapcsolt, az ettől kezdve igen?
- Az "az adózó és más személy viszonylatában" azt jelenti, hogy mindkettőre vonatkozik az "adózási szempontból különálló adózó"? Vagy csak valamelyikre? De melyikre?
- Hogy van az, hogy egy mindenkire érvényes uniós szabály nálunk csak speciális esetekben alkalmazandó?
- Az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak. A mi 50 százalékunk magasabb szintű védelem, mint a 25 százalék?
- Lehet, hogy a 2020. augusztus 9 -ig esedékes bizottsági felülvizsgálat még okoz meglepetéseket?
A kérdéseinkre lehet, hogy egyszerűek a válaszok, de egyenlőre mi még csak keressük őket. Ha valaki tudja a tutit, akkor szívesen vesszük, ha nekünk is elárulja.
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Amire hivatkozunk:
A TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE
(2016. július 12.)
a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról
1. cikk
Hatály
Ez az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely egy vagy több tagállamban társasági adó alanya, ideértve a valamely harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeit.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
4. „kapcsolt vállalkozás”:
a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adózó szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely e gazdálkodó szervezet nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
b) olyan magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, amely az adózó szervezetben szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 %-os vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely az adózó nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
Amennyiben az adózóban és egy vagy több egyéb gazdálkodó szervezetben egy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetetten 25 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik, akkor az összes ilyen gazdálkodó szervezet – az adózót is beleértve – szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő;
3. cikk
Minimális szintű védelem
Ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak.
10. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2020. augusztus 9-ig értékeli az irányelv végrehajtását és különösen a 4. cikk hatását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
1. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2018. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2019. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
(5) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 5. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
4. § E törvény alkalmazásában
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
A jogszabályi szövegek forrása: njt.hu
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Az uniós irányelv szerint a 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tőke-részesedés, nyereség-részesedés, illetve szavazati jog a mérvadója a kapcsoltsági viszony létrejöttének.
A mi társasági adó törvényünkben általános szabályként az 50 százalékot meghaladó befolyás mértékek a meghatározók. A fogalom meghatározás 2019. január 1-én egy új alponttal egészült ki: "4. § 23. pont g) alpontját a 2018: LXXXII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.".
Az említett alpont:
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
Mielőtt teljesen lefáradnánk a sok hivatkozástól, gyorsan soroljuk fel, hogy mi, mit jelent:
- 11. ellenőrzött külföldi társaság
- 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
- 8. § f) – az adózó és az ellenőrzött külföldi társaság viszonylatában
- 16/A. § Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
- 16/B. § Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
Mindegyik külön-külön megér egy misét, de bennünket most csak az 53. pont által leírt meghatározás érdekel, amely szerint mostantól fontos szerepet játszhat adózási játszmáinkban az "adózási szempontból különálló adózó". Ugyanis ebben az esetben az 50 százalékos befolyási küszöb nem érvényes, hanem uniós irányelvvel összhangban a 25 százalékos küszöb érték a mérvadó.
A változás rögtön kérdéseket indukálhat bárkiben, akinek eddig valamilyen köze volt a kapcsoltság megítéléséhez.
- Lehet, hogy amit eddig úgy hittem, hogy nem kapcsolt, az ettől kezdve igen?
- Az "az adózó és más személy viszonylatában" azt jelenti, hogy mindkettőre vonatkozik az "adózási szempontból különálló adózó"? Vagy csak valamelyikre? De melyikre?
- Hogy van az, hogy egy mindenkire érvényes uniós szabály nálunk csak speciális esetekben alkalmazandó?
- Az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak. A mi 50 százalékunk magasabb szintű védelem, mint a 25 százalék?
- Lehet, hogy a 2020. augusztus 9 -ig esedékes bizottsági felülvizsgálat még okoz meglepetéseket?
A kérdéseinkre lehet, hogy egyszerűek a válaszok, de egyenlőre mi még csak keressük őket. Ha valaki tudja a tutit, akkor szívesen vesszük, ha nekünk is elárulja.
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Amire hivatkozunk:
A TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE
(2016. július 12.)
a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról
1. cikk
Hatály
Ez az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely egy vagy több tagállamban társasági adó alanya, ideértve a valamely harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeit.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
4. „kapcsolt vállalkozás”:
a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adózó szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely e gazdálkodó szervezet nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
b) olyan magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, amely az adózó szervezetben szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 %-os vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely az adózó nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
Amennyiben az adózóban és egy vagy több egyéb gazdálkodó szervezetben egy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetetten 25 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik, akkor az összes ilyen gazdálkodó szervezet – az adózót is beleértve – szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő;
3. cikk
Minimális szintű védelem
Ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak.
10. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2020. augusztus 9-ig értékeli az irányelv végrehajtását és különösen a 4. cikk hatását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
1. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2018. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2019. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
(5) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 5. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazzák.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
4. § E törvény alkalmazásában
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
A jogszabályi szövegek forrása: njt.hu
A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)