Van egy betéti társaságunk, amelybe a férjem a beltag én pedig kültag vagyok. Az elmúlt év folyamán az egyik ismerősünk belépését követően kettőre emelkedett a beltagok száma. Tettük ezt annak reményében hogy az általa működtetett bolttal ki tudjuk bővíteni tevékenységünket és közös erőfeszítéssel nyereségesen tudunk működni. A bolt árú beszerzését illetve pénzügyi részét ismerősünk intézte mondván hogy ő jobban ért hozzá. Sajnos azóta kiderült, hogy sem a kommunikáció sem a pénzügyi elszámolás nem elfogadható számunkra. Szeretnénk megszüntetni ezt a terhessé vált kapcsolatot, mert ebből csak a megnövekedett adófizetési kötelezettség az, amely eredményként érzékelhető.
A gazdasági társaságokról
2006. évi IV. törvény (Gt.) a tagsági viszony megszűnésére a következő eseteket ismeri:
99. § Megszűnik a tagsági jogviszony
a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b) a tagok közös megegyezésével;
c) a tag kizárásával;
d) rendes felmondással;
e) azonnali hatályú felmondással;
f) a társasági részesedés átruházásával;
g) a tag halálával vagy megszűnésével;
h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.
A lehetséges esetek közül, most a közös megegyezéssel történő megszűnéssel foglalkozunk.
A legkézenfekvőbb a közös megegyezéssel történő megválás a szóban forgó tagtól. Ez természetesen csak abban az esetben járható út, ha a felek mindegyike belátja, hogy az együttműködés nem folytatható és mindenki jobban jár a jogviszony békés megszüntetésével.
Amennyiben járható útnak bizonyul ez a megoldás, úgy az elszámolás lesz a legfontosabb kérdés. Ennek szabályait az alábbiakban olvashatjuk:
102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.
(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.
(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.
Az átértékelhetőség azért fontos, mert a maradó tagok számára aránytalan vagyonmegosztást eredményezhet, ha könyvszerinti értékkel nem rendelkező de jelentősebb piaci értéket képviselő eszközök is szerepelnek a társaság könyveiben. A kifizetés csak abban az esetben kell pénzben történjen, ha a tagok nem állapodtak meg abban, hogy milyen eszközöket kapjon meg a távozó beltag az őt megillető vagyoni hányad fejében. Fontos, hogy az elszámolás (kilépés) időpontjára olyan mérleget kell készíteni, amelyből pontosan megállapítható a saját tőke értéke és ebből következően a kilépő tag vagyoni hozzájárulásával arányos rész. Arról a vagyoni hozzájárulásról beszélünk, amelyet a kilépő tag a belépése idején (vagy később) a társaságba bevitt.
Bonyolíthatja a helyzetet, ha jelentősebb értékű vagyonközösségről van szó, amely adózási szempontból hátrányosan érintheti a kilépő tagot. Ilyen esetben jó megoldás lehet a kiválás. Azaz a kilépő tag új társaságot alapítva távozik. Amennyiben ez tűnik a járható megoldásnak, úgy megfontolandó két önálló korlátolt felelősségű társasággá történő szétválás, amely hosszútávon a korlátlan felelősség kérdését is megoldja.
Azért fogalmaztunk úgy, hogy "hosszútávon", mert mind a tag magánszemélyként történő kilépése, mind az átalakulás jogutódláshoz fűződő következményekkel is jár.
A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.
A szétváló gazdasági társaság tagjainak (volt tagjainak) a szétváló társaság tartozásaiért való felelőssége a következőképpen alakul:
(4) Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
(6) Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
Átalakulás esetén többletköltségekkel is számolni kell, hiszen jelentősebb jogi közreműködést igényel, illetve kötelező a vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek könyvvizsgáló által történő hitelesítése. Jelen eset kedvezményezett átalakulásról sem tudunk beszélni.
23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)
A mi esetünkben a jogelőd tagjai nem szereznek arányos részesedést a jogutódban, tehát egy ilyen átalakulás nem minősülhet kedvezményezettnek. A nem kedvezményezett átalakulás pedig azonnali elszámolást feltételez az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségek tekintetében.
(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja;
Az előbbiekben leírt elszámolás adóvonzatát érdemes még döntéshozatal előtt megvizsgálni, mert akár vállalhatatlan adózási terhet is jelenthet egy társaságnak.
Összefoglalva a fentieket:
Az első lehetséges megoldás a beltag kilépése a társaságból közös megegyezés alapján. A magánszemélyként történő kilépőt a saját tőkéből a bevitt vagyoni hozzájárulás szerinti arányos rész illeti meg. Nagyobb értékű társasági eszközállomány esetén a szétválás útján történő vagyonmegosztás lehet a járható út.
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Kedvezményezett átalakulás menedzser
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.