A korábban megvásárolt áfa arányosítási kalkulátorral kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Negyedéves cégről van szó, az első négy oszlopot töltöttem ki göngyölítve. Csak az első negyedévben volt TM értékesítés. Az lenne a kérdésem, hogy a II-ik névre kijövő 152 e Ft kötelezettség lenne, azonban be van neki vallva 71 000 Ft, a különbség tehát 81eFt lenne fizetendő oldalon. A kalkulátor azonban 137 Eft fizetendőt hozz ki összesen, 137-71=66 eFt fizetendő lenne.
Melyik a jó? Kell nézni a szumma oldalt?
Elviekben, ha valamikor év elején van egy TAM (mentes az adó alól) bevételünk, akkor abban az időpontban lesz az arányszám a legnagyobb. Ahogy tovább telnek a hónapok, az adóköteles árbevétel egyre nagyobb lesz és az arány pedig (ha a TAM nem növekszik), akkor egyre kisebb lesz. A végső arányt éves szinten kell megállapítani.
Például, ha minden hónapban van mondjuk 1000 eft adóköteles árbevételed és márciusban van plusz 1000 Eft TAM, akkor ugye márciusban 3000 Eft adóköteles + 1000 Eft adómentes. Tehát a képlet: 3000/(3000+1000)=75%
Amennyiben év közben már csak adóköteles bevételed van (az egyszerűség kedvéért havi 1000 Eft), akkor év végén a képlet: 12000/(12000+1000)=92,31%.
Tehát éves szinten ilyen arányban érvényesítheted a levonási jogod.
Ha mégsem boldogulsz, akkor küld be a kitöltött kalkulátort.
Kapcsolódó termék: Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás a bejegyzésekre
Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
2009. január 17., szombat
2009. január 16., péntek
Tehergépjárművek költségelszámolása
Egyéni vállalkozó biztosítási ügynökként tevékenykedik, bevétele kizárólag az ügynöki tevékenységből származik.
A 2006 évben vásárolt egy teherautót, a vállalkozásban a 2007 évig bezárólag az előző könyvelője elszámolta a teherautóra az értékcsökkenést, valamint minden, a teherautó fenntartásával kapcsolatos költséget (közte a lízingdíjat, kamatát, javításokat, biztosítást).
Egyetlen üzemanyag-számlát sem találtam az anyagban, mint kiderült, üzemanyag-költséget útnyilvántartás és APEH által közzétett üzemanyag fogyasztási norma, valamint üzemanyagár alapján számoltak el neki.
Tanácstalan vagyok, hogy mi is ilyenkor a teendő.
A tevékenység szerintem nem teszi szükségessé a teherautó használatot, furcsának tartom már eleve, hogy egy ügynök teherautóval keresse fel az ügyfeleit (megkérdőjelezhető a vállalkozási tevékenységet szolgáló használat?).
Nem találtam utalást arra sem az szja törvényben, hogy teherautóknál alkalmazható-e a norma szerinti fogyasztás elszámolása üzemanyag számla hiányában? Személygépkocsik esetében egyértelmű a törvény, tehergépjárműre nem találom a szabályzást.
Tehergépjármű magáncélú használatánál nem kellett volna a használatot saját magának is kiszámláznia a vállalkozónak? Mivel nem vezetett menetlevelet, az útnyilvántartásból kiindulva a magáncélú használat is feltételezhető, illetve nem bizonyítható, hogy nem használta magán célra, ugyanis még hiányos is az útnyilvántartás, az év elején illetve végén nincs feltüntetve a km-óra állása, tehát nem derül ki, hogy hány km-t tett meg üzleti ügyben, mennyit pedig magáncéllal.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy miként számolhatom el a költségeket a vállalkozásban (fenntartás, lízing, kamat, üzemanyag - számla nincs, értékcsökkenés)?
A gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatban 2008 március 7-én megjelent egy APEH iránymutatás (A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
2008/8). Az anyag kitér a tehergépjárművek használatával kapcsolatos költségek elszámolhatóságára is.
Az SZJA törvény valóban a személygépjárművekkel kapcsolatos költség elszámolásokat szabályozza. Az említett iránymutatás is ezt támasztja alá: "A 9 Ft-os személygépkocsi normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem alkalmazható."
További idézet az állásfoglalásból: "Az egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek van lehetősége arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ekkor azonban a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 9 Ft normaköltség alkalmazásával számolhatók el. Ez a módszer a tehergépjárművek költségelszámolása során nem alkalmazható."
A törvényalkotó fel sem tételezte, hogy valaki azért vesz a vállalkozásába egy tehergépjárművet, hogy azzal magán ügyeit intézze. Ha a vállalkozó nem tudja bizonyítani az üzleti célú használatot (a biztosítási üzletkötésre való használat nem hinnénk, hogy életszerű lenne!), akkor a tehergépjárművel kapcsolatos költségek elszámolása jogtalanul történt.
Az biztos, hogy mi nem mernénk ilyen körülmények között költséget elszámolni!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 2006 évben vásárolt egy teherautót, a vállalkozásban a 2007 évig bezárólag az előző könyvelője elszámolta a teherautóra az értékcsökkenést, valamint minden, a teherautó fenntartásával kapcsolatos költséget (közte a lízingdíjat, kamatát, javításokat, biztosítást).
Egyetlen üzemanyag-számlát sem találtam az anyagban, mint kiderült, üzemanyag-költséget útnyilvántartás és APEH által közzétett üzemanyag fogyasztási norma, valamint üzemanyagár alapján számoltak el neki.
Tanácstalan vagyok, hogy mi is ilyenkor a teendő.
A tevékenység szerintem nem teszi szükségessé a teherautó használatot, furcsának tartom már eleve, hogy egy ügynök teherautóval keresse fel az ügyfeleit (megkérdőjelezhető a vállalkozási tevékenységet szolgáló használat?).
Nem találtam utalást arra sem az szja törvényben, hogy teherautóknál alkalmazható-e a norma szerinti fogyasztás elszámolása üzemanyag számla hiányában? Személygépkocsik esetében egyértelmű a törvény, tehergépjárműre nem találom a szabályzást.
Tehergépjármű magáncélú használatánál nem kellett volna a használatot saját magának is kiszámláznia a vállalkozónak? Mivel nem vezetett menetlevelet, az útnyilvántartásból kiindulva a magáncélú használat is feltételezhető, illetve nem bizonyítható, hogy nem használta magán célra, ugyanis még hiányos is az útnyilvántartás, az év elején illetve végén nincs feltüntetve a km-óra állása, tehát nem derül ki, hogy hány km-t tett meg üzleti ügyben, mennyit pedig magáncéllal.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy miként számolhatom el a költségeket a vállalkozásban (fenntartás, lízing, kamat, üzemanyag - számla nincs, értékcsökkenés)?
A gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatban 2008 március 7-én megjelent egy APEH iránymutatás (A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
2008/8). Az anyag kitér a tehergépjárművek használatával kapcsolatos költségek elszámolhatóságára is.
Az SZJA törvény valóban a személygépjárművekkel kapcsolatos költség elszámolásokat szabályozza. Az említett iránymutatás is ezt támasztja alá: "A 9 Ft-os személygépkocsi normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem alkalmazható."
További idézet az állásfoglalásból: "Az egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek van lehetősége arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ekkor azonban a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 9 Ft normaköltség alkalmazásával számolhatók el. Ez a módszer a tehergépjárművek költségelszámolása során nem alkalmazható."
A törvényalkotó fel sem tételezte, hogy valaki azért vesz a vállalkozásába egy tehergépjárművet, hogy azzal magán ügyeit intézze. Ha a vállalkozó nem tudja bizonyítani az üzleti célú használatot (a biztosítási üzletkötésre való használat nem hinnénk, hogy életszerű lenne!), akkor a tehergépjárművel kapcsolatos költségek elszámolása jogtalanul történt.
Az biztos, hogy mi nem mernénk ilyen körülmények között költséget elszámolni!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 8., csütörtök
Egyszerűsített végelszámolás kifutott az időből
Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint, az eljárást százhúsz napon belül kell lefolytatni. A „2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról” a következőket tartalmazza:
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
115. § (1) A 114. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
Az általános szabályok szerinti áttérésről a társaság legfelsőbb szervének kell döntenie.
A jogutód nélküli megszűnésnek akkor van helye, ha a cég nem fizetés képtelen.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ha egyben tulajdonos (tag) is, akkor a tagi jogviszonya is megszűnne.
Ezzel a kérdéssel egy másik blog bejegyzésünk már foglalkozott: http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2008/07/vgelszmol-jrulkfizetsi-ktelezettsge.html
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárásra az alábbi szabályok alkalmazandók:
55. § (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról.
A végelszámolás ideje alatt a cég tovább működik. Fontos, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló feladatairól a törvény többek között a következőket írja elő:
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
115. § (1) A 114. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
Az általános szabályok szerinti áttérésről a társaság legfelsőbb szervének kell döntenie.
A jogutód nélküli megszűnésnek akkor van helye, ha a cég nem fizetés képtelen.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ha egyben tulajdonos (tag) is, akkor a tagi jogviszonya is megszűnne.
Ezzel a kérdéssel egy másik blog bejegyzésünk már foglalkozott: http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2008/07/vgelszmol-jrulkfizetsi-ktelezettsge.html
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárásra az alábbi szabályok alkalmazandók:
55. § (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról.
A végelszámolás ideje alatt a cég tovább működik. Fontos, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló feladatairól a törvény többek között a következőket írja elő:
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 6., kedd
Cégautó költségelemzésről ismét
Megrendeltem a cégautó költségelemzést, amit meg is kaptam, világosan kiderült belőle számomra, hogy az útnyilvántartás vezetésével, és a saját használat kiszámlázásával a leginkább költségkímélő a cégautó vásárlása.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
A cégautó magáncélú használata utoljára 2009 januárban lesz aktuális. Ezt követően - mivel az adót (amely lényegesen kevesebb, mint az SZJA táblázat szerinti cégautó adó!) - mindenképpen meg kell fizetni, már fel sem merülhet az ilyen célú használat kiszámlázása. Ez alól természetesen kivételt jelenthet, ha maga a cég dönt úgy, hogy térítést fizettet a dolgozójával. A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos feltételeket, illetve az éves üzemanyag fogyasztás elszámolható mértékének kérdését egy cégautó szabályzatban ajánlatos rögzíteni.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Osztalék utáni EHO
Az ellenszolgáltatás nélkül kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas társas vállalkozó (KFT) osztalék után fizet-e EHO-t?
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)