A kisadózó vállalkozás (KATA) és az áfa

A kisadózó (KATA) vállalkozás esetében lehet alanyi mentességet választani.


A bevételi nyilvántartás mellett az alanyi adómentességet választó adózónak figyelemmel kell lennie az Áfa tv. idevágó rendelkezéseire, mivel keletkezhetnek olyan bevételek, amelyek nem számítanak bele áfa szempontjából a 6 millió forint alanyi mentesség határába, vagy alanyi adómentesség választása ellenére áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet.

Az a KATA vállalkozás, amelyik nem választott alanyi mentességet, az az áfa törvény általános szabályai szerint kell adózzon.


A termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására azzal, hogy a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Mivel nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért elviekben a 8 év megőrzési kötelezettség nem vonatkozik. Az nem tisztázott, hogy visszatérés esetén mi van. Abból lehet kiindulni, hogy a visszatéréskor leltároznia kell és olyan, mintha új életet kezdene.

A KATA adóalany esetében nem minősül bevételnek az áthárított általános forgalmi adó. Az áfa törvény nem tartalmaz semmilyen kivételes szabályt a KATA adóalany által figyelembe vehető előzetesen felszámított adót illetően, ezért e tekintetben is az áfa törvény általános szabályai az irányadók.


2012. évi CXLVII. törvény
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

1. §
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában
a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;

8. Nyilvántartási kötelezettség

12. § (1) Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.
(2) A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.

2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról

Alkalmazási hatály

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,

Adóalany

5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni.

Gazdasági tevékenység

6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
(2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

ADÓ LEVONÁSA

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme

119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik –, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.


Kapcsolódó termékünk: Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Iratmegőrzés, selejtezés, megsemmisítés, szankciók

Az iratok megőrzéséről a számviteli törvény rendelkezik. A kötelező időtartam 8 év. A megőrzés történhet papír alapon és elektronikus formában egyaránt. A megőrzési kötelezettség a rontott példányokra is vonatkozik.
Fontos a visszakereshetőség a könyvelési feljegyzések alapján.

2000. évi C. törvény a számvitelről

A bizonylatok megőrzése

169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.
(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.
(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.



A bizonylatok hiányával kapcsolatos szabályokat az Art. tartalmazza. Az adóbírság 200 százalék abban az esetben, ha az adóhiány megállapítása hiányzó, megsemmisített iratokkal hozható összefüggésbe.
Amennyiben az adóhatóság úgy értékeli, hogy fennáll a megsemmisítés veszélye, intézkedhet az iratok lefoglalásáról. Ha ez a visszatartás ellenőrzés közben, a hivatali helyiségben történik, akkor erre a törvény 60 napos határidőt ír elő, amely csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével hosszabbítható meg. Ilyen esetben kötelező erről az adózót is értesíteni.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

96. § (1) Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2)
(3) Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.

170. § (1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A számlázásra vonatkozó szabályok 2013

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adótörvényeket módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek és ez alkalomból még októberben egy kommunikációs összefoglalót jelentetett meg  "A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE" címen

A módosításokat többek között a Tanács közösségi hozzáadott érték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvét  (Héa-irányelv) megváltoztató 2010. július 13-i 2010/45/EU irányelvtette szükségessé.
Az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2013. január 1-től kötelesek alkalmazni.

A kommunikációs összefoglaló a következőket emelnénk ki:

"A számlázási irányelv alapvető célja az elektronikus számlázás és a számlázással kapcsolatos egyéb szabályok egyszerűsítése, EU szinten történő egységesítése az egységes piac működésének fejlesztése érdekében. A javasolt módosítások teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós előírásoknak, figyelembe véve az elektronikus számlázás használatának egyszerűsítésére vonatkozó kormányzati célkitűzést is.

A kormány javaslatából az áfa-szabályozást érintő legfontosabb módosítások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. A javaslat a számlázási irányelvvel összhangban meghatározza, hogy az áfa-szabályok alkalmazásában mit kell elektronikus számlának tekinteni. Ennek értelmében elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail PDF melléklettel is.

Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.

A kormány a papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeket javasol az elektronikus és a papíralapú számlák esetében.
Ennek értelmében a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:
1. a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
2. adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
3. olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).
A javaslat értelmében az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják ezen követelménynek történő megfelelést (nincs kötelezően előírt módszer). A módosítás értelmében ugyanis ezen követelmény bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető,amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít."



A fentiekből kitűnik, hogy a minisztérium összefoglalója az e-mailben elküldött PDF formátumú számlát is elektronikusnak minősíti. És valóban, ha azt nézzük, hogy a számlát egy számítógépes számlázó programmal állítják elő, majd azt nem papírra, hanem egy PDF fájlba nyomtatják, akkor itt még minden elektronikusan történt. A számla kibocsátónál az utólagos ellenőrzés is a számlázó programban fellelhető adatbázis áttekintésén alapulhat.
A számla kibocsátó a hagyományos postai küldés esetében kinyomtatta az első példányt és azt át is adta (eljuttatta) a vevőnek, szolgáltatás igénybe vevőjének. Tehát ebben az esetben sem rendelkezett megőrzendő eredeti példánnyal, csak a másolattal (második példánnyal).
A módosított jogszabály az elektronikus számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelésre példálózva ad megoldást (minősített elektronikus aláírás, illetve EDI) ,  ami nem zárja ki az egyéb ellenőrzési lehetőségeket. PDF fájlba történő nyomtatás esetén is csak egy "eredeti példány" állítható elő, hiszen a számlázó program az első példány kinyomtathatóságát csak egyszer biztosítja.
Az áfa törvény az alábbiakat mondja:

168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

A fogadó félhez (a vevőhöz) a fentiekben leírtak szerint előállított pdf fájl e-mailben jut el. Az aláírás csak a minősített elektronikus aláírású számlák esetében kötelező, így ezzel nincs probléma. A törvény a számlabefogadó beleegyezéséhez köti a módszer alkalmazhatóságát, de ez a mai, elektronikus megoldásokon alapuló világban nem hinnénk, hogy különösebb akadályokba ütközne. Az Európai Tanács ajánlása valószínűleg azért tartalmazza ezt a kitételt, mert senki sem kötelezhető arra, hogy számítógéppel és internet kapcsolattal rendelkezzen.
A vevőnek szintén biztosítania kell a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ennek véleményünk szerint eleget tud tenni azzal, hogy bevallási időszakonként, külön erre a célra létrehozott könyvtárakba menti az elektronikus úton érkezett PDF fájlokat. Ezekről pedig biztonsági másolatokat is készíthet, hogy még véletlenül se sérüljön a megőrzésre vonatkozó követelmény. Az utalványozás is megoldható az adatállományok megfelelő továbbításával.
Nyilván annak sincs akadálya, hogy a vevő kinyomtassa a számlát és papír alapon is megőrizze. Olvashatunk olyan véleményt is, hogy a PDF formátumban továbbított számla nem minősül elektronikusnak és ezért mindenképpen kötelező kinyomtatni. Mi ezzel nem értünk egyet (és a minisztérium sem ezt mondja). A lényeg, hogy bármikor biztosított legyen egy adott bevallási időszakhoz kötődő számla állomány megjelenítése, illetve kinyomtathatósága.

Hallottunk olyan kétségeket megfogalmazó kijelentéseket is a hatóságot képviselő személyektől, akik szerint az új szabályok visszaélésekre adnak lehetőséget és ezért nem örülnek neki. Az igazság az, hogy most egy igazi, - bár a törvényből nem könnyen kiolvasható, - komoly anyagi vonzattal párosuló egyszerűsítésről van szó, amely a vállalkozások (papír, boríték, festékpatron, postaköltség, adminisztrációs időráfordítás, tárolás) költségeit jelentősen csökkentheti. Ráadásul a környezetvédelmi szempontok sem elhanyagolhatóak.
Ami pedig a visszaéléseket illeti, a papír alapú számlát is ugyanúgy meg lehet hamisítani, mint az elektronikusat. Találkozó ellenőrzéseknél ezek úgy is kiderülnének.

Írásunkhoz további adalékot találsz, ha átlépsz a tanácsadó oldalunkra, ahol összegyűjtöttük a jogszabályi hivatkozásokat is: A számlázásra vonatkozó szabályok 2013


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.