Egy magyar Evás cég Magyarországon Budapesten lévő ingatlanoz kapcsolódóan végez belsőépítészeti tervezői munkát. A külföldi megrendelő egy romániai illetőségű cég, aki Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Kérdés, hogy a számla kiállításánál az Áfát az Evás cégnek kell-e felszámítani, illetve megfizetni?
Mindenek előtt abból kell kiindulni, hogy az Áfát valakinek meg kell fizetni. Másik fontos szempont az Európai Unió irányelveiben megfogalmazott tézis, ami szerint a szolgáltatások után járó HÉA (hozzáadott érték adó – nálunk Áfa) a fogyasztás szerinti országot illeti meg. [2006/112/ EK irányelv]
Általános szabály, hogy adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. [37. § (1)]
Ugyanakkor az előbb említett uniós irányelvvel összhangban a törvény kivételeket tartalmaz, amelyek esetében a fogyasztás helyhez kötött, függetlenül a megrendelő letelepedési helyétől.
Ilyen eset az ingatlanokhoz kötődő szolgáltatásnyújtás is.
Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van [39. § (1)]. E szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.
Az előbbiekben ismertetett szabályok értelmében
megállapíthatjuk, hogy a magyar Evás cég budapesti ingatlanhoz kötődő belsőépítészeti tervezési szolgáltatásának a teljesítési helye belföld és mint olyan, ez egy belföldön adóztatandó ügylet.
Maradt még az a kérdés, hogy ki az adó fizetésére kötelezett?
Tovább vizsgálva az Áfa törvény fordított adózásra vonatkozó tételeit, ami szerint az adó fizetésére a szolgáltatás igénybe vevője a kötelezett, ismét találkozunk az ingatlan és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fogalmával.
Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. [142. § (1) b)]
A fenti szabály alkalmazásának feltétele azonban, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
A kérdésben említett romániai illetőségű megrendelő, csak abban az esetben jöhet szóba, mint adófizetésre kötelezett, ha be van jelentkezve Áfa fizetésre Magyarországon és rendelkezik ilyen minőségben adószámmal.
Az Evás cég – bár az Eva törvény szerint nem Áfa alany, a fordított adózás tekintetében az Áfa törvény visszaemeli ide, mondván, hogy akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.
Tehát az Evás cég részéről, akár mehetne is a fordított adózás, de csak akkor, ha ez a román fél esetében is belföldi adószámmal párosul. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az Eva alany a fordított adózás keretében általános forgalmi adót nem hárít át. [Eva tv. 13. § (4)]
Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy az Evás szolgáltatónak kell felszámítania az Áfát. Ráadásul a román partner ezt levonásba sem tudja helyezni nem rendelkezvén erre jogosító adószámmal. Feltételezve, hogy épülő ingatlanához kötődően bevétele is fog származni a hasznosítás során, ezért célszerű lenne ezt mindenképpen meglépnie.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16. § 2) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amelyek az adóalanynak e törvény szerinti adókötelezettségén túli megfizetési kötelezettséget írnak elő. Ezek termékimportra, termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzésre, illetve az Áfa törvény 140. §-ában és 142. §-ában foglaltak fennállása esetére vonatkoznak.
A 140. § meglehetősen bonyolult rendelkezéseit szerencsére itt nem kell vizsgálni, mert az Eva alanyra nézve, hatálya szolgáltatás Közösségen kívül letelepedett adóalanytól történő igénybe vételekor áll be, tehát nem a mi esetünk. A 142. § pedig a fordított adózásra vonatkozik, amiről már megállapítottuk, hogy mely esetben lehetséges.
Mindebből az következik, hogy az Eva alany Áfa fizetési kötelezettsége – feltételezve, hogy a román partner magyar adószámmal nem rendelkezik és lévén szó egy belföldi ügyletről, - a reá vonatkozó általános szabályok szerint kell teljesüljön, vagyis az Eva tv. 9. § -a szerinti pozitív adóalap 30 százalékába betudhatja.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
