Ingyenes ügyletek Áfa vonzata

A termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadásának Áfa vonzata érdekelne törvényi hivatkozásokkal.

A 2007 évvel bezárólag hatályban lévő Áfa tv (1992. évi LXXIV.) alapján az alábbi ingyenes ügyletek adómentességet élveztek:

• Közcélú adomány nyújtása

• Sajtótermék köteles példány átadása

• Termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadása

• Önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közti vagyonátadása

(7. § 3 bek.)

2008 január 1-től új Áfa törvény lépett hatályba (2007. évi CXXVII.) A régi törvényben szereplő ingyenes ügyletek adómentességi szabályai "elpárologtak".

Az új szabályozás ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősíti, ha az adóalany a terméket vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
/11. § (1)
Kivétel már csak az áruminta és a kis értékű termék ellenérték nélküli átadása maradt.

Az ingyenes átengedéskor - mivel ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül - számlát kell kiállítani.
Ilyen esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. /68. §

Mivel az ingyenesen átadott termék értékét még az Áfa is növeli, az ügyletben résztvevő felek megállapodásán múlik, hogy a többlet költséget melyikük fogja viselni.

Amennyiben az átadó nem akarja az átvevőt terhelni a fizetendő áfa- val, akkor a fizetendő adót is az ingyenes átadás részeként kezeli, befizeti és elszámolja az eszköz értékében. /az átadónál rendkívüli ráfordítás.
Egy másik lehetőség, hogy az átvevő az átadó által befizetendő Áfa összegét megtéríti.
/ az átadónál egyéb követelés.

Az átvevő Áfa visszaigénylési lehetősége adójogi státusa, illetve a felhasználási célok (adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez) alapján ítélhető meg.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Ingatlan értékesítés átalakulással

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlant kíván értékesíteni. Ilyenkor kedvezőbb megoldásnak tűnik kiválással létrehozni egy olyan új társaságot, amelyik kizárólag az értékesítendő ingatlant "viszi magával". Így lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonosok magát a társaságot (az üzletrészeket) ruházzák át.

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Illeték tv.) 26. § (1) kimondja, hogy: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).

Az ily módon tulajdonost váltó ingatlan kapcsán Áfa fizetési kötelezettség sem merül fel, mert a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 17. § 2) szerint "nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg"

Az Áfa tv. még támaszt a szerzővel (jogutóddal) kapcsolatban néhány feltételt:

• belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen

• vállaljon kötelezettséget, hogy a megszerzett vagyonhoz fűződő Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

• sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa tv.- ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előző pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

• jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa tv.- ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

A jogutódlással történő megszűnés egyik esete a gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is).


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 67. § (1) megfogalmazza, hogy mit kell érteni a jogutódlással történő megszűnés alatt. "Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén."

Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt.

Különválásról akkor beszélünk, ha a jogelőd megszűnik és jogutódként egy, vagy több gazdasági társaság jön létre.
Kiváláskor a jogelőd megmarad és a vagyon egy részével egy, vagy több új társaság is létrejön.

A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben - többek között - meg kell határozni:

• kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társaság(ok) társasági szerződésének tervezetét;

• különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének tervezetét;

Az átalakulás tekintetében fontos kérdés a felelősség.

A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.

Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a Gt. 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

(74. § (2)-(3) a társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályai)

A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.

Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.

A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.

A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

A bejegyzett új társaságot (benne az ingatlan vagyonnal) a tulajdonosok értékesíthetik. Az üzletrész értékesítést nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti pozitív különbözet az eladónál SZJA fizetési kötelezettséget keletkeztet. Azzal is óvatosan kell bánni, hogy az üzletrészen a piaci árnál lényegesen alacsonyabb értéken adjanak túl. Ezt ugyanis egy adóhatósági vizsgálat felülbírálhatja.

Mi számít piaci értéknek? Jó kérdés! Eszközarányos vagyonértékelési módszert alkalmazva az üzletrész értéke (a tulajdoni hányad arányában) megegyezik az eszközök mínusz kötelezettségek, azaz a saját tőke értékével. Tehát semmiképpen sem a jegyzett tőke arányos része!

További módszerként említhetnénk a jövedelem arányos értékelést. Az ingatlan könyv szerinti és piaci értéke közötti különbség sem elhanyagolható. És még ott vannak az elhelyezkedési, a konjunkturális és hasznosíthatósági szempontok is.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Jogutódlás a betéti társaságnál

Adott egy Bt, melynek a régi kültagja, beltagja átadta- eladta a céget új kültagnak, beltagnak. Módosították a cég nevét, székhelyét is. A kültag elmondása szerint azt mondták neki, hogy a "régi" Bt tartozásai nem szállnak át az "új" Bt-re. Állítólag az ügyvéddel karöltve mondták ezt. Mármost amikor elolvastam a taggyűlési jegyzőkönyvet, abban egyértelműen az olvasható, hogy társasági szerződést módosítottak a fent említett dolgok miatt ( tag kiválás, új tag érkezés, név és székhely változás) nem pedig felszámolják a céget és újat alapítanak. Ráadásul az új kültag hozzászólásának részletezésében benne van, hogy ő tudomásul veszi, hogy a céggel szemben végrehajtás folyik.
Kérdem én: Ez nem jogutódlás? Ha jól gondolom, akkor a társaság tartozásait átvették az új tagok. Tehát, ha mondjuk az Apeh-hal szemben van tartozása,amit végrehajtás elé vitték, akkor nem az új tagok felelnek érte? Vagy mivel korábban keletkezett a tartozás, mint ahogy ők átvették,így az addig felhalmozott tartozást a régi tagokon fogják behajtani? Bevallom kétlem, de az ügyvéd megkavart.
A becsapott kültag mit tehet? Ő most azért dolgozzon, hogy a bevételét/nyereségét más tartozásának kiegyenlítésére fordítsa? Hogy léphet ki ebből a faramuci helyzetből? Ha mégis megtartja a céget, akkor a könyvelésnél szükség van a "régi" záró adatokra, főkönyvre,beszámolóra, bevallásokra,mivel azt folytatja,csak más néven,vagy teljesen új lappal indít?


A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Ilyen kivételek:

• korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek,
  
• a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
  
• a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni,
• irreális nem pénzbeli hozzájárulás elfogadása
  

• A betéti társaság azon kültagja, akinek a neve az új Gt. hatálybalépése előtt szerepelt a társaság cégnevében e helyzet megszűnésétől, de legfeljebb e törvény hatálybalépésétől számított öt évig a beltaggal azonos módon felel a társaságnak azon tartozásaiért, amelyek nevének a társaság cégnevéből való törlése előtt keletkeztek. 334. §(2)

A beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.

Azzal, hogy a társaságba, társasági részesedés átruházásával új tagok lépnek be, ettől még a cég jogfolytonosságában nem áll be törés.
A kültagnak, illetve a beltagnak megszűnik a tagsági jogviszonya a Gt. 99 § -ban meghatározott esetekben. Ilyen eset - többek között - az f) pontban meghatározott társasági részesedés átruházása is.

A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 101. § (1)

A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. 104. § (1)

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával (97. § (1)). Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Tehát a társaságtól megvált beltag (amennyiben a fent leírtak alapján a kültag felelőssége korlátolt) teljes vagyonával köteles az egyetemleges helytállásban részt venni, amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat.

A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos( 97. § (3)).

A belépő tag a módosítandó társasági szerződésben kizárhatja a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért való felelősséget az elévülési időszak figyelembe vételével.
Amennyiben ezt nem tette meg, úgy az elődjeivel egyetemlegesen felel a kötelezettségek tekintetében.

A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás ( 97. § (3)).

A jogfolytonosságból adódóan a társaság könyvelését folyamatosan kell végezni, függetlenül attól, hogy volt-e tulajdonos váltás, vagy sem. Egy személygépjármű (társaság) hasonlatával élve, teljesen mindegy, hogy ki az aktuális gépjármű vezető, maga a gépkocsi ugyanaz marad erényeivel és hibáival együtt. Az új tulajdonos ennek tudatában lép szerzeménye birtokába.

Az új vezető tisztségviselő (üzletvezető beltag) át kellett vegyen minden könyvelési anyagot, amely a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges. Ebben az esetben szó sem lehet "új lapról".


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.