Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint, az eljárást százhúsz napon belül kell lefolytatni. A „2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról” a következőket tartalmazza:
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
115. § (1) A 114. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
Az általános szabályok szerinti áttérésről a társaság legfelsőbb szervének kell döntenie.
A jogutód nélküli megszűnésnek akkor van helye, ha a cég nem fizetés képtelen.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ha egyben tulajdonos (tag) is, akkor a tagi jogviszonya is megszűnne.
Ezzel a kérdéssel egy másik blog bejegyzésünk már foglalkozott: http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2008/07/vgelszmol-jrulkfizetsi-ktelezettsge.html
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárásra az alábbi szabályok alkalmazandók:
55. § (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról.
A végelszámolás ideje alatt a cég tovább működik. Fontos, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló feladatairól a törvény többek között a következőket írja elő:
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. január 8., csütörtök
2009. január 6., kedd
Cégautó költségelemzésről ismét
Megrendeltem a cégautó költségelemzést, amit meg is kaptam, világosan kiderült belőle számomra, hogy az útnyilvántartás vezetésével, és a saját használat kiszámlázásával a leginkább költségkímélő a cégautó vásárlása.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
A cégautó magáncélú használata utoljára 2009 januárban lesz aktuális. Ezt követően - mivel az adót (amely lényegesen kevesebb, mint az SZJA táblázat szerinti cégautó adó!) - mindenképpen meg kell fizetni, már fel sem merülhet az ilyen célú használat kiszámlázása. Ez alól természetesen kivételt jelenthet, ha maga a cég dönt úgy, hogy térítést fizettet a dolgozójával. A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos feltételeket, illetve az éves üzemanyag fogyasztás elszámolható mértékének kérdését egy cégautó szabályzatban ajánlatos rögzíteni.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Osztalék utáni EHO
Az ellenszolgáltatás nélkül kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas társas vállalkozó (KFT) osztalék után fizet-e EHO-t?
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)