Az ellenszolgáltatás nélkül kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas társas vállalkozó (KFT) osztalék után fizet-e EHO-t?
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. január 6., kedd
2009. január 3., szombat
Üzleti terv az eredményes vállalkozásért
Felméred, hogy mekkora a működési költség finanszírozási igénye a vállalkozásodnak.
Átgondolod, hogy milyen források szükségesek az optimális üzleti folyamatok megvalósításához.
Szembesülsz azzal, hogy mekkora árbevétel kell szükségleteid fedezésére.
Kitűzöd a célokat, megkötöd a kompromisszumokat.
"Az álmodozók álmodoznak,
a gazdagok pedig tervezgetnek és hidakat építenek az álmaikhoz"
Robert Kyosaki
Az üzleti terv készítő gyakorlatias megoldásokkal átsegít azokon a nehézségeken, amelyek a legtöbb vállalkozást megakadályozzák abban, hogy tervet készítsen. Pedig tisztában vannak ennek létfontosságával.
Milyen adókulcsokkal kell számolni? A beépített képletek ezt kiszámolják!
Mennyi járulékot kell fizetni a bérek, a különböző juttatások után? Elég a juttatást beírni, a többi a tervező dolga!
A bérköltségek elemzését, optimális beállítását külön bérkalkulátor támogatja, amely a felhasználói kényelem fokozása érdekében automatikusan beszúrja a tervezőbe az eredményeket.
Milyen osztalékfizetési lehetőségekkel számolhatunk? Nem probléma! A külön erre a célra megtervezett osztalék kalkulátor mindent kiszámol és beilleszti az eredményt a tervezőbe.
Hogyan alakulnak az eredmények? Mennyi társasági adó várható? A tervező mindenre azonnal válaszol.
Nem csak a nagy cégek elemzőinek a kiváltsága, hogy izgalommal várják a havi, negyedéves, féléves, vagy éves eredményeket. Egy kis és középvállalkozás kategóriába tartozó cég ugyanúgy részese lehet ennek az élménynek! Természetesen csak akkor, ha rendelkezik egy üzleti tervvel, amely tartalmazza a kitűzött célokat és felületet biztosít a tényadatok bevitelére, illetve az összehasonlítások elvégzésére.
Sok vállalkozásnak segítettem már üzleti tervet készíteni.
Számtalan kellemetlen meglepetéstől kímélték meg magukat. Tisztában voltak vele, hogy minek néznek elébe. A lehető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte is kezelhetővé vált számukra. Kapkodás, stressz, belső feszültségek és konfliktusok nélkül.
Amikor a munkavállalók lehetetlennek tartották a terv teljesítését, akkor őket is felkérték, hogy vegyenek részt a megoldásban.
Olyan is volt, hogy önként vállalták, hogy átmenetileg kevesebb bért kapjanak, mert mindenki átérezte, hogy veszélyben van a munkahelye. Ötletek születtek a bevétel növelésére, a költségek csökkentésére, a hatékonyság javítására. Igazi csapatszellem alakult ki nem egy esetben.
Igaz, hogy sok vállalkozó azzal kezdte: az ő tevékenységére lehetetlen üzleti tervet készíteni!
Honnan tudja ő, hogy hány traktort fog eladni? Mennyi búza fog teremni? Mekkora mennyiségű süteményt vásárolnak majd meg az emberek?
Ilyenkor mindig türelmes és megértő voltam. Hiszen valamikor én is így gondoltam. Ma már tudom, hogy a dolog nem így működik!
Nem a bevételeket tervezzük meg. A működési-, a fejlesztési- és a profit igényeket mérjük fel. Ezt mindenki meg tudja tenni, ha másként nem, hát az előző évi adatok alapján.
A bevételeknek fedezniük kell ezeket az igényeket. Innen fogjuk tudni, hogy mit kell tenni.
Elgondolkozhatunk rajta, hogy képesek vagyunk-e rá? Min kell változtatni, hogy ez sikerüljön?
Kikre számíthatunk? Kik fognak azonosulni a célkitűzésekkel?
Az Üzleti terv készítőt azért valósítottuk meg, hogy segítségedre legyen ebben a munkában. Mi is naponta használjuk. Nekünk, gyakorlati szakembereknek is sokszor nehéz a törvények bonyolult összefüggéseiben eligazodni.
Az Üzleti terv készítő olyan, mint egy jó szerszám. Nem mindegy, hogy ásóval esel neki egy hektár földnek, vagy traktorral.
Ne feledd! Nem százezrek, hanem milliók múlhatnak azon, hogy jó-e a terved!
Kapcsolódó termékünk: Üzleti terv készítő
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Átgondolod, hogy milyen források szükségesek az optimális üzleti folyamatok megvalósításához.
Szembesülsz azzal, hogy mekkora árbevétel kell szükségleteid fedezésére.
Kitűzöd a célokat, megkötöd a kompromisszumokat.
"Az álmodozók álmodoznak,
a gazdagok pedig tervezgetnek és hidakat építenek az álmaikhoz"
Robert Kyosaki
Az üzleti terv készítő gyakorlatias megoldásokkal átsegít azokon a nehézségeken, amelyek a legtöbb vállalkozást megakadályozzák abban, hogy tervet készítsen. Pedig tisztában vannak ennek létfontosságával.
Milyen adókulcsokkal kell számolni? A beépített képletek ezt kiszámolják!
Mennyi járulékot kell fizetni a bérek, a különböző juttatások után? Elég a juttatást beírni, a többi a tervező dolga!
A bérköltségek elemzését, optimális beállítását külön bérkalkulátor támogatja, amely a felhasználói kényelem fokozása érdekében automatikusan beszúrja a tervezőbe az eredményeket.
Milyen osztalékfizetési lehetőségekkel számolhatunk? Nem probléma! A külön erre a célra megtervezett osztalék kalkulátor mindent kiszámol és beilleszti az eredményt a tervezőbe.
Hogyan alakulnak az eredmények? Mennyi társasági adó várható? A tervező mindenre azonnal válaszol.
Nem csak a nagy cégek elemzőinek a kiváltsága, hogy izgalommal várják a havi, negyedéves, féléves, vagy éves eredményeket. Egy kis és középvállalkozás kategóriába tartozó cég ugyanúgy részese lehet ennek az élménynek! Természetesen csak akkor, ha rendelkezik egy üzleti tervvel, amely tartalmazza a kitűzött célokat és felületet biztosít a tényadatok bevitelére, illetve az összehasonlítások elvégzésére.
Sok vállalkozásnak segítettem már üzleti tervet készíteni.
Számtalan kellemetlen meglepetéstől kímélték meg magukat. Tisztában voltak vele, hogy minek néznek elébe. A lehető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte is kezelhetővé vált számukra. Kapkodás, stressz, belső feszültségek és konfliktusok nélkül.
Amikor a munkavállalók lehetetlennek tartották a terv teljesítését, akkor őket is felkérték, hogy vegyenek részt a megoldásban.
Olyan is volt, hogy önként vállalták, hogy átmenetileg kevesebb bért kapjanak, mert mindenki átérezte, hogy veszélyben van a munkahelye. Ötletek születtek a bevétel növelésére, a költségek csökkentésére, a hatékonyság javítására. Igazi csapatszellem alakult ki nem egy esetben.
Igaz, hogy sok vállalkozó azzal kezdte: az ő tevékenységére lehetetlen üzleti tervet készíteni!
Honnan tudja ő, hogy hány traktort fog eladni? Mennyi búza fog teremni? Mekkora mennyiségű süteményt vásárolnak majd meg az emberek?
Ilyenkor mindig türelmes és megértő voltam. Hiszen valamikor én is így gondoltam. Ma már tudom, hogy a dolog nem így működik!
Nem a bevételeket tervezzük meg. A működési-, a fejlesztési- és a profit igényeket mérjük fel. Ezt mindenki meg tudja tenni, ha másként nem, hát az előző évi adatok alapján.
A bevételeknek fedezniük kell ezeket az igényeket. Innen fogjuk tudni, hogy mit kell tenni.
Elgondolkozhatunk rajta, hogy képesek vagyunk-e rá? Min kell változtatni, hogy ez sikerüljön?
Kikre számíthatunk? Kik fognak azonosulni a célkitűzésekkel?
Az Üzleti terv készítőt azért valósítottuk meg, hogy segítségedre legyen ebben a munkában. Mi is naponta használjuk. Nekünk, gyakorlati szakembereknek is sokszor nehéz a törvények bonyolult összefüggéseiben eligazodni.
Az Üzleti terv készítő olyan, mint egy jó szerszám. Nem mindegy, hogy ásóval esel neki egy hektár földnek, vagy traktorral.
Ne feledd! Nem százezrek, hanem milliók múlhatnak azon, hogy jó-e a terved!
Kapcsolódó termékünk: Üzleti terv készítő
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. december 19., péntek
Import szolgáltatás az Áfa bevallásban
Megerősítést szeretnék kérni, hogy az import (EU-n kívüli) szolgáltatásra adott előleget az ÁFA bevallásban szerepeltetni semmilyen módon sem kell 2008-ban.
Az adott előleg, akkor áfás, ha maga az igénybe vett szolgáltatás is az.
Az Áfa törvény 2. § határozza meg, hogy milyen ügylet keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.
A szolgáltatások tekintetében a törvény a teljesítés hely meghatározására a következő főszabályt alkalmazza:
36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyar adóalany harmadik országban (Közösségen kívül) egy külföldi adóalany szolgáltatását veszi igénybe, akkor a teljesítés helye külföld és mint olyan az Áfa hatályán kívül esik.
Az import szolgáltatás megítélését bonyolíthatják a 37-49. §-ba foglalt úgynevezett különös szabályok.
A 37. § a közvetítői tevékenységgel; a 38. § az ingatlanokhoz kötődően, míg a 39-41. § a fuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatosan fogalmaz meg különleges szabályokat.
A következő szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben
a) a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van;
b) a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.
(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:
a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;
d) adatok feldolgozása és információk közlése;
e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;
f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;
g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;
h) földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;
i) telekommunikációs szolgáltatások;
j) rádiós és televíziós műsorszolgáltatások;
k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha
a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészben -i vagy részben- i abbahagyására, illetőleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra;
b) közvetítő az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítői szolgáltatás nyújtására.
(4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá.
(5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.
49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illetőleg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye
a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van, illetőleg
b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívül van,
feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kettős adóztatás, illetőleg a nem adóztatás elkerülhető. E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére.
Az Áfa bevallás kitöltési útmutatójában a következőket olvashatjuk:
32-33. sorok:
Ezekben a sorokban a belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – az áfa-törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyű – szolgáltatások ellenértékét és az utána megállapított adó összegét kell szerepeltetni, amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany köteles fizetni.
A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany ... a általa fizetendő adóként bevallott adó összegének levonására – a levonási jog jogszabályi feltételeinek teljesülése estén – az adófizetési kötelezettség keletkezésének adó-megállapítási időszakával azonos időszakban jogosult, amelyet a levonható adók között, az ügyletre vonatkozó adómértéknek megfelelő sorban szerepeltethet.
Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után levonható adó az 56–61. sorokban nem szerepeltethető, annak összegét és adóalapját a 62. sorban kell szerepeltetni.
62. sor: A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalanynak ide a 62. sorba kell beírnia a külföldi adóalany által nyújtott azon szolgáltatások ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét, amelyek tekintetében adólevonási joggal élhet.
Összefoglalva a kérdésre adandó választ, amennyiben a magyar adóalany egy belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az áfa-törvény szabályai szerinti teljesítési helye nem belföld, úgy ez az Áfa törvény hatályán kívül eső ügyletnek minősül és a bevallásban nem kell szerepeltetni.
Kapcsolódó termékeink:
Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az adott előleg, akkor áfás, ha maga az igénybe vett szolgáltatás is az.
Az Áfa törvény 2. § határozza meg, hogy milyen ügylet keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.
A szolgáltatások tekintetében a törvény a teljesítés hely meghatározására a következő főszabályt alkalmazza:
36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyar adóalany harmadik országban (Közösségen kívül) egy külföldi adóalany szolgáltatását veszi igénybe, akkor a teljesítés helye külföld és mint olyan az Áfa hatályán kívül esik.
Az import szolgáltatás megítélését bonyolíthatják a 37-49. §-ba foglalt úgynevezett különös szabályok.
A 37. § a közvetítői tevékenységgel; a 38. § az ingatlanokhoz kötődően, míg a 39-41. § a fuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatosan fogalmaz meg különleges szabályokat.
A következő szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben
a) a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van;
b) a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.
(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:
a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is;
d) adatok feldolgozása és információk közlése;
e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;
f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;
g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;
h) földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;
i) telekommunikációs szolgáltatások;
j) rádiós és televíziós műsorszolgáltatások;
k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha
a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészben -i vagy részben- i abbahagyására, illetőleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végleges tartózkodásra;
b) közvetítő az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítői szolgáltatás nyújtására.
(4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá.
(5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.
49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illetőleg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye
a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van, illetőleg
b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívül van,
feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kettős adóztatás, illetőleg a nem adóztatás elkerülhető. E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére.
Az Áfa bevallás kitöltési útmutatójában a következőket olvashatjuk:
32-33. sorok:
Ezekben a sorokban a belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – az áfa-törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyű – szolgáltatások ellenértékét és az utána megállapított adó összegét kell szerepeltetni, amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany köteles fizetni.
A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany ... a általa fizetendő adóként bevallott adó összegének levonására – a levonási jog jogszabályi feltételeinek teljesülése estén – az adófizetési kötelezettség keletkezésének adó-megállapítási időszakával azonos időszakban jogosult, amelyet a levonható adók között, az ügyletre vonatkozó adómértéknek megfelelő sorban szerepeltethet.
Külfölditől igénybe vett szolgáltatás után levonható adó az 56–61. sorokban nem szerepeltethető, annak összegét és adóalapját a 62. sorban kell szerepeltetni.
62. sor: A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalanynak ide a 62. sorba kell beírnia a külföldi adóalany által nyújtott azon szolgáltatások ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét, amelyek tekintetében adólevonási joggal élhet.
Összefoglalva a kérdésre adandó választ, amennyiben a magyar adóalany egy belföldön székhellyel, illetve teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkező adóalany által nyújtott 15%-os, illetve 20%-os adókulcs alá tartozó – olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek az áfa-törvény szabályai szerinti teljesítési helye nem belföld, úgy ez az Áfa törvény hatályán kívül eső ügyletnek minősül és a bevallásban nem kell szerepeltetni.
Kapcsolódó termékeink:
Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)