A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.
Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.
A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.
Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése
Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.
A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.
A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.
A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?
A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. december 8., hétfő
2008. december 5., péntek
Magánszemély által nyújtott kölcsön kamata
Szeretnék kérdezni Tőled. Remélem, hogy válaszolsz is.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...
Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.
A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.
Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!
Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...
Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.
A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.
Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!
Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. december 3., szerda
Saját gépjármű üzleti célú használata
Kft esetében alkalmazott saját gk. hivatalos célú használata esetén, amennyiben az ügyvezető havi 500 km helyi közlekedést engedélyez, szükséges-e a dolgozónak útnyilvántartást vezetni?
A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.
Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!
A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.
Kapcsolódó:
Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.
Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!
A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.
Kapcsolódó:
Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)