Egy szakmai kérdésem lenne, amennyiben foglalkoztok ilyesmivel is. Egy általam könyvelt KHT átalakult nonprofit KFT-vé. A KFT új adószámot kapott. A KHT-ra az adóhivatal várja a megszűnési+ záróbevallásokat. A számvitelben ez nem minősül átalakulásnak, a cégbíróságra sem kellett beadni vagyonmérleg tervezetet és az átalakulás napjával mérleget. Szerintetek kell-e az átalakulás napjával beszámolót készíteni és közzétenni?
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról foglakozik a
Közhasznú társaság, mint jogi személy forma megszüntetésével kapcsolatos átmeneti
módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseivel.
2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. (365 § (1))
A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú
társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet
tovább.
A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése
módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit
gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági
társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a
cégbíróságnak bejelenteni.
E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.(Ctv 84§)
2007. július 1-től alapítható az új típusú nonprofit társaság Gt. szerinti bármely társasági
formában, azok tehát lehetnek jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező
nonprofit társaságok.
A KHT.-nak nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdést az döntheti el, hogy történik-e társasági forma váltás. A választ a cégbíróság adja meg azzal, hogy új adószámot rendel az így bejegyzett társasághoz és azzal, hogy nem kér átalakulási vagyonmérleg tervezetet.
A régi adószám megszűnése kapcsán pedig az APEH joggal keresheti a tevékenységet lezáró dokumentumokat, amelyeket véleményünk szerint "tevékenységet lezáró" beszámolóval kell alátámasztani. A régi adószámmal kapcsolatos adó-folyószámlákat le kell zárni valahogyan.
A KHT -k jellemzően önkormányzati cégek voltak. Ha egy kicsit szétnézünk a weboldalakon, akkor azt látjuk, hogy szinte minden ilyen eseményt átalakulásként emlegetnek a testületek elé terjesztett anyagok.
A nonprofit korlátolt felelősségű társasággá való "átalakulás" azért valósulhat meg kedvező feltételekkel – csupán a társasági szerződés módosításával - , mivel a Ptk 57. §-ának (2) bekezdése a közhasznú társaságokra háttérszabályként a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó normákat rendeli alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy a számviteli törvénynek az átalakulásra vonatkozó szabályait (Vagyonleltár, vagyonmérleg, közzététel) nem kell alkalmazni.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. november 12., szerda
2008. november 9., vasárnap
Saját vállalkozásnak bérbeadott ingatlan
Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem nem éri el éves szinten az 1.000.000,- Ft-ot, akkor sem terhel EHO fizetési kötelezettség -fenti jövedelem után- ha a saját tulajdonomban levő lakásom (amely a bejelentett lakcímem is) egyik helyiségét a saját vállalkozásomnak adom bérbe. A 3.§ (5) "...kivéve...stb. kitétel szerintem arra vonatkozik, hogy ha idegen cégnek adom ki a lakásomat amiben lakom, akkor sem kell EHO-t fizetni ha az ebből származó jövedelmem nagyobb... Vagy rosszul értelmezem???
A törvény szövege így szól (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (5) )
"Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Véleményünk szerint egy millió Ft alatt mindenképpen mentes.
Kapcsolódó termékeink:
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Bérleti szerződés minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
A törvény szövege így szól (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (5) )
"Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Véleményünk szerint egy millió Ft alatt mindenképpen mentes.
Kapcsolódó termékeink:
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Bérleti szerződés minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. november 5., szerda
Vezető tisztségviselő újraválasztása
Kft vezető tisztségviselője mandátumának lejártakor az újraválasztáshoz a szavazatok hány százaléka szükséges?
A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.
Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".
A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."
A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.
Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
A kérdést csak a társasági szerződés ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseinek ismeretében lehet megválaszolni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 141. § (2) j pontjában meghatározza, hogy: "A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A 37. § (1) szerint: A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át.
Amennyiben nincs szó ilyen jogkör átruházásról, akkor fontos a döntésre illetékes taggyűlés határozatképességi feltételeinek ismerete. Alap esetben a 19. § (6) bekezdése érvényesül: "A legfőbb szerv határozatait - ha törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg".
A 142. § állapítja meg a határozatképesség szabályait:
"(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(5) A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy a határozatképességre vonatkozó - a (2)-(3) bekezdés szerinti - szabályokat csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a határozattervezet elfogadásához a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség."
A kérdés szempontjából a 19. § (4) bekezdése is mérvadó:
"Gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően - ha e törvény kivételt nem tesz - a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia.
Az utóbbi bekezdés alapján láthatjuk, hogy az ügyvezető adatai nem kötelező elemei a társasági szerződésnek. Ezért a 152. § rendelkezése, - mely szerint "A társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges" - nem érinti az ügyvezető választást.
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy amennyiben a társasági szerződés az ügyvezető választásra nem tartalmaz szigorúbb szabályokat és a döntés egy határozatképes taggyűlés kompetenciájába tartozik, úgy az új ügyvezető megválasztásához, illetve a jelenlegi ügyvezető újraválasztásához a szavazatok egyszerű többsége elegendő.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)