Gazdálkodó kölcsönt nyújt magánszemélynek

Társaságunk kölcsönt kíván nyújtani tulajdonosának. Azt szeretném tudni, hogy milyen mértékű kamatot kell (lehet) felszámítanunk.

A kérdés akkor lenne pontosabb, ha a tulajdonos személyét is behatárolná. Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos egy magánszemély, vagy egy másik társaság. Sőt az sem mindegy, hogy a szóban forgó tulajdonos többségi befolyással bír-e a cégben, vagy nem (kapcsolt vállalkozás). Ha a társaság tulajdonosa egy másik társaság, akkor annak mérete sem közömbös (nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, illetve az ennél nagyobb vállalkozásokra - adóalap korrekció!). Ezen kívül az alul tőkésítési szabály is alkalmazandó.

Ami közös mindegyik esetben, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény az ilyen ügyletet a legfelsőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos döntési kompetenciájába rendeli. Tehát a taggyűlési határozat kötelező a kölcsönszerződés elfogadásához.

Magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a megállapítandó kamat tekintetében mindenképpen érdemes az SZJA törvény kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe venni (72 § (1), (2), (3)!

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Amennyiben a magánszemély, akinek a kölcsönt nyújtják a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben részesült kamatkedvezményben, úgy a kamatkedvezmény egyéb összevonandó jövedelemnek minősül. Egyéb jogviszonyban a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka (+ 11% EHO!).

A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetére a fentiekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatkedvezményből keletkező jövedelem abban az esetben kerülhető el, ha a magánszeméllyel kötött szerződésben a kamat oly módon kerül rögzítésre, hogy az egyezzen meg éves szinten (illetve a kötelezettség megszűnésének időpontjában) az évvégi (megszűnéskori) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével.
A kölcsönnyújtáshoz segítséget nyújtó segédleteink:
Kölcsönszerződés minta
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződések jóváhagyására


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolása

Gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban nem áll a társasággal, milyen költségeket számolhat el?

Feltételezzük, hogy a kérdés a társaság általi költség elszámolásra vonatkozik és azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja. Mert egyébként pusztán szívességből, miért vállalná egy vállalkozás képviseletét!?

Véleményünk szerint a társaság azon tagja, akit vezető tisztségviselőnek választottak meg, kimeríti a személyes közreműködés fogalmát is. A személyesen közreműködő taggal kapcsolatos költségeket általában a társaság elszámolhatja minden olyan esetben, amikor valamely jogszabály az elszámolhatóság körét tovább nem szűkíti (például adómentes étkezési utalvány a munkaviszonyban állóknak).
A költségek számtalan esetben felmerülhetnek, ennek felsorolására nem tennénk kísérletet.
Például a társaság tevékenységével kapcsolatos továbbképzési költségek elszámolhatóságára az APEH jelentett meg iránymutatást: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/kepzkolts.html


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Átalakuló egyéni vállalkozás áfa fizetési kötelezettsége

Egy egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft-vé tehát nemcsak a társasági forma, hanem a könyvvezetés módja is változik.

Az egyéni vállalkozó által kiállított átutalásos számla még nincs pénzügyileg teljesítve és az áfa fizetési kötelezettség megállapításának 45 napos határideje sem jár le az átalakulás napjáig. Melyik cégben keletkezik áfa fizetési kötelezettség?

A pénzforgalmi szemlélet alapján ez a számla az egyszeres könyvvitelű egyéni vállalkozásban még nem bevétel, a kettős könyvvitelű társaságban viszont a teljesítés napján lenne az, amikor még egyéni vállalkozás volt. Melyik cégben könyvelem a számlát bevételként?


Véleményünk szerint az egyéni vállalkozónak a megszűnés szabályai szerint az áfát is be kell vallania, függetlenül attól, hogy nem telt le a 45 nap, illetve a bevételt is el kell számolnia. Természetesen a követelés megy tovább a kettősbe az áttérés szabályai szerint.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.