Cégautó magáncélú használatának elszámolása

Annak érdekében, hogy mentesüljön a cég a cégautóadó és kapcsolódó adók megfizetése alól a következő teendők vannak mindössze?
A magáncélú használat címén a munkavállalónak kiszámlázom a magáncéllal futott kilométerek után a 9 Ft-ot, valamint a piaci árnak megfelelően a számviteli bizonylaton szereplő áfát megtéríttetem a dolgozóval.
Ha a számviteli bizonylatot a munkavállaló (vevő) folyószámláján előírom ugyanúgy, mint az áfás számlát a magánhasználatról, akkor a munkavállaló a végösszeggel, tehát a nettó + áfa összeggel fog tartozni, holott - ha jól értem - csak az áfát kell megtérítenie, az áfa alapja csak tájékoztató jellegű.
Ez esetben nem tudom "eltüntetni" a folyószámláról a nettó összegnek megfelelő tartozást, ugyanakkor nem is követelem a munkavállalótól, mert csak az áfát kellett megtérítenie.
Vagy a számviteli bizonylaton nem kell feltüntetni az áfa alapját, csak magát a piaci ár különbözetéből adódó áfát, mint egyéb jogcímű bevételt és ez esetben a számviteli bizonylatot a számlázóprogramból állítom elő, tehát része lesz az áfa analitikának?

Te hogyan számolod el? A számviteli bizonylatodról mi kerül az árbevétel számlára?

Annak érdekében, hogy mentesüljön a cég a cégautóadó és kapcsolódó adók megfizetése alól, hitelt érdemlően dokumentálnia kell, célszerűen szabályzatba is rögzítve, hogy a magáncélú használat ki van zárva, illetve a magáncélú használat ellenőrzött körülmények között történik és az ezzel kapcsolatos kiadásokat a magánszemély megtéríti a vállalkozásnak. Lásd: Cégautó szabályzat


Az egyik számlázandó tétel valóban a magáncélból futott kilométerek után fizetendő 9 Ft.


Ezt egészíti ki a magáncélból futott kilométerekre jutó üzemanyag fogyasztás (amennyiben az üzemanyagot a vállalkozás biztosítja).
Megjegyezzük, hogy nagyobb utak esetében (például szabadság), előnyösebb lehet azt a megoldást választani, hogy a magánszemély vásárolja meg az üzemanyagot. Így elkerülhető az üzemanyag áfájának duplázódása (egyszer áfásan veszi meg a cég, majd áfásan kiszámlázza a munkavállalónak). Ugyanakkor a havi normál üzemben, amikor kisebb-nagyobb magáncélú utak keverednek a vállalkozás érdekében történő használattal, kevésbé elképzelhető megoldás a magántankolás.


Harmadik tétel a kiszámlázott 9 Ft/km és a piaci ár közötti különbözetre jutó áfa megtéríttetése azzal a személlyel, aki magáncélból használja a gépjárművet. Ennek a tételnek a könyvelése valóban okozhat némi fejtörést és szakmai berkekben nem is esik egységes megítélés alá!


Véleményünk szerint ennek az áfa különbözetnek a megtérítését a "Cégautó kalkulátor" harmadik munkalapján szereplő számviteli bizonylattal tudjuk dokumentálni. Mivel az áfa alapját nem kell megtéríttetni, ezért itt bevételről nem beszélhetünk (hiszen az áfa nem bevétel). Vegyes könyvelés keretében a szóban forgó áfát elő lehet írni a munkavállalóval szembeni követelésként (T 36) a fizetendő áfával szemben (K 467). Pénzügyi rendezéskor pedig a pénztárral, vagy a bankkal szemben (T 3811; T 3841) megszüntethető a követelés (K 36). Így a befizetendő áfa főkönyvi kartonjára felkerül az összeg, ugyanakkor az áfa analitikába nem fog bekerülni. Ezért fokozott figyelmet igényel ennek a tételnek az áfa analitikához történő hozzáírása. Ezt mi az "Áfa arányosítás kalkulátorban" szereplő "Áfa összesítés" elnevezésű munkalapon kezeljük.


Illik még szót ejteni ebben a témakörben a teljesítés időpontjáról. A számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja (egyezően a Ptk. szerinti teljesítéssel) annak a hónapnak az utolsó napja, amelyik a magáncélú használattal érintett. Az Áfa törvény szabályai természetesen (miért ne?) eltérő időpontot határozhatnak meg ebben a tekintetben is. Amennyiben a magáncélú használat és ennek megtérítése rendszeresen ismétlődik, úgy az áfa törvény szerinti teljesítés időpontja a fizetési határidő lesz. Havi bevallóknál ez azt jelenti, hogy a tárgyhónapot követően kiszámított magáncélú használat miatt fizetendő áfát, a fizetési határidővel egyezően, a tárgyhónapot követő hónapról szóló bevallásban kell szerepeltetni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, vagy a hozzászólásokról, úgy az oldal aljántalálható Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Gazdálkodó kölcsönt nyújt magánszemélynek

Társaságunk kölcsönt kíván nyújtani tulajdonosának. Azt szeretném tudni, hogy milyen mértékű kamatot kell (lehet) felszámítanunk.

A kérdés akkor lenne pontosabb, ha a tulajdonos személyét is behatárolná. Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos egy magánszemély, vagy egy másik társaság. Sőt az sem mindegy, hogy a szóban forgó tulajdonos többségi befolyással bír-e a cégben, vagy nem (kapcsolt vállalkozás). Ha a társaság tulajdonosa egy másik társaság, akkor annak mérete sem közömbös (nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, illetve az ennél nagyobb vállalkozásokra - adóalap korrekció!). Ezen kívül az alul tőkésítési szabály is alkalmazandó.

Ami közös mindegyik esetben, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény az ilyen ügyletet a legfelsőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos döntési kompetenciájába rendeli. Tehát a taggyűlési határozat kötelező a kölcsönszerződés elfogadásához.

Magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a megállapítandó kamat tekintetében mindenképpen érdemes az SZJA törvény kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe venni (72 § (1), (2), (3)!

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Amennyiben a magánszemély, akinek a kölcsönt nyújtják a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben részesült kamatkedvezményben, úgy a kamatkedvezmény egyéb összevonandó jövedelemnek minősül. Egyéb jogviszonyban a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka (+ 11% EHO!).

A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetére a fentiekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatkedvezményből keletkező jövedelem abban az esetben kerülhető el, ha a magánszeméllyel kötött szerződésben a kamat oly módon kerül rögzítésre, hogy az egyezzen meg éves szinten (illetve a kötelezettség megszűnésének időpontjában) az évvégi (megszűnéskori) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével.
A kölcsönnyújtáshoz segítséget nyújtó segédleteink:
Kölcsönszerződés minta
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződések jóváhagyására


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolása

Gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban nem áll a társasággal, milyen költségeket számolhat el?

Feltételezzük, hogy a kérdés a társaság általi költség elszámolásra vonatkozik és azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja. Mert egyébként pusztán szívességből, miért vállalná egy vállalkozás képviseletét!?

Véleményünk szerint a társaság azon tagja, akit vezető tisztségviselőnek választottak meg, kimeríti a személyes közreműködés fogalmát is. A személyesen közreműködő taggal kapcsolatos költségeket általában a társaság elszámolhatja minden olyan esetben, amikor valamely jogszabály az elszámolhatóság körét tovább nem szűkíti (például adómentes étkezési utalvány a munkaviszonyban állóknak).
A költségek számtalan esetben felmerülhetnek, ennek felsorolására nem tennénk kísérletet.
Például a társaság tevékenységével kapcsolatos továbbképzési költségek elszámolhatóságára az APEH jelentett meg iránymutatást: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/kepzkolts.html


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Átalakuló egyéni vállalkozás áfa fizetési kötelezettsége

Egy egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft-vé tehát nemcsak a társasági forma, hanem a könyvvezetés módja is változik.

Az egyéni vállalkozó által kiállított átutalásos számla még nincs pénzügyileg teljesítve és az áfa fizetési kötelezettség megállapításának 45 napos határideje sem jár le az átalakulás napjáig. Melyik cégben keletkezik áfa fizetési kötelezettség?

A pénzforgalmi szemlélet alapján ez a számla az egyszeres könyvvitelű egyéni vállalkozásban még nem bevétel, a kettős könyvvitelű társaságban viszont a teljesítés napján lenne az, amikor még egyéni vállalkozás volt. Melyik cégben könyvelem a számlát bevételként?


Véleményünk szerint az egyéni vállalkozónak a megszűnés szabályai szerint az áfát is be kell vallania, függetlenül attól, hogy nem telt le a 45 nap, illetve a bevételt is el kell számolnia. Természetesen a követelés megy tovább a kettősbe az áttérés szabályai szerint.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Levonásba helyezhető-e az Áfa forgalmi engedély hiányában?

Segítsetek az alábbi probléma megoldásában:
Tárgyi eszköz beszerzés történt, mely keretében traktor, egyéb mg-i gép lett leszámlázva. A számlán a teljesítés kelte július 30. Erről átvételi elismervény is készült, a pénzügyi teljesítésről pedig kölcsönszerződés és önerő befizetés. A kölcsönt folyósító igazolja a kifizetés tényét a szállító felé július 30 napon, az önerő befizetés megtörténik augusztus 12 - én. A számla részét képező traktor üzembehelyezése, a forgalmi engedély kiadása viszont augusztus 20 - ig nem történt meg
Az adózó havi bevalló. Hogy járok el helyesen? Beállíthatom - e a júliusi bevallásba, s átvihető követelésként a következő időszakban kérem vissza az áfát?
A számlán szereplő többi mg-i gép nem forgalmi engedélyhez kötött. Valamennyi eszköz egy számlán szerepel, s erre a számlára vonatkozik a kölcsön is. Az adózónak július hóra fizetendő áfája lenne.

Amennyiben az értékesítő oldaláról nézzük a kérdést, nála az alábbi szabály érvényesül:

Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Tehát az eladó a júliusi áfába kell beállítsa befizetendő adóként,.

A beszerző oldaláról az Áfa törvény a következő szabályt tartalmazza:

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

Véleményünk szerint az említett eszköz, mivel adóköteles termékértékesítés (szolgáltatás nyújtás) érdekében lett beszerezve, ezért ennek előzetesen felszámított áfája a júliusról készülő adóbevallásban beállítható levonható áfaként. Egyébként az előbbi paragrafusban valóban van egy kis vitára okot adó megfogalmazás.

Más kérdés, hogy az üzembe helyezésig az amortizáció nem kezdhető el.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.