Házastársak kapcsolt vállalkozása

Amennyiben a párom közeli hozzátartozóm lesz a házasságot követően, kapcsolt vállalkozás lesz-e az alábbi két cég vagy mindent rosszul értelmezek és nem, esetleg – szintén rosszul értelmezve a szabályokat – már most is kapcsolt vállalkozások?


"A" cég
Tulajdonosok: 83,3 %-ban én vagyok, 16,7 %-ban a nagybátyám
Ügyvezető: én vagyok

"B" cég
Tulajdonosok: 50 %-ban a párom, 50 %-ban egy ismerősünk (magyar magánszemély)
Ügyvezető: én vagyok

A kapcsolt vállalkozások esetében elsődlegesen mindig azt kell megvizsgálni, hogy az adózó és a vele szerződéses kapcsolatban lévő személy legfelsőbb szerve (taggyűlés) tud-e olyan döntéseket hozni, amelyeket független piaci körülmények között működő felek nem hoznának meg.

A kérdésben felvázolt esetben nem áll fenn ennek veszélye, hiszen a "B" Kft. nem hozhat a cég számára sem kedvezőbb, sem kedvezőtlenebb döntést, csak és kizárólag abban az esetben, ha ehhez a másik 50 százalékkal rendelkező független tulajdonos is hozzájárul.

Természetesen egy szabad kezet kapó, a taggyűlés által széleskörű felhatalmazással bíró ügyvezető visszaélhet a helyzetével és köthet az érdekeltségébe tartozó másik céggel a piaci árnál kedvezőtlenebb beárazású szerződést is, de ez már nem a törvényi meghatározás szerinti kapcsolt vállalkozási státuszból adódik.

Megjegyezzük, hogy az Áfa fizetési kötelezettség minden esetben kötődik a piaci árhoz és ettől eltérő alkalmazása járhat adóhiányt megállapító következményekkel, függetlenül attól, hogy a szerződő felek hivatalosan kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, vagy sem.

Összefoglalva a kérdésre adott választ, a két társaság az ART és a Tao tv. szerint nem kapcsolt vállalkozás, de ennek ellenére a piaci ár alkalmazására érdemes odafigyelni.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Kapcsolt vállalkozás após és veje között

Édesapám 50 százalékban tulajdonos "A" Kft.-ben. A másik 50 százalék egy független magánszemély tulajdonában van. A férjem 90 százalékban tulajdonos "B" Kft.-ben.
Első kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozás-e a két Kft.?
Amennyiben én a férjem cégében ("B" Kft.) 6 százalék tulajdoni részt szerzek, változtat-e valamit ez a korábbi helyzeten?


Először is nézzük meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § 17. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,

Hogyan határozza meg a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozók fogalmát?

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;


Az "A" vállalkozás tagjai, amennyiben kedvező (a piaci árnál alacsonyabb) szerződési feltételekkel szeretnének mondjuk vásárolni "B" vállalkozótól, akkor ez lehetséges számukra, hiszen a "B" vállalkozás annak a családnak a többségi befolyását élvezi, amelyik az "A" cégben is érdekelt. Érvényesül az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 17. pontjából az a./ feltétel, ami szerint a "B" vállalkozásban "az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik".

A közeli hozzátartozó fogalmának értelmezését a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A felsorolásban szereplő "egyeneságbeli rokon házastársa" pedig éppen a kérdést feltevő hölgy személyére illik, aki egyeneságbeli rokona a "B" Kft.-ben 50 százalék tulajdoni résszel rendelkező édesapának, ugyanakkor házastársa pedig a másik cég többségi tulajdonosa. És ugye: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni".

A Kapcsolt vállalkozás vizsgálónkon már az első sor behelyettesítése után megbukott az az elmélet, hogy ez nem egy kapcsolt vállalkozás.

A második kérdés ezek után már nem is kérdés! Ha a két társaság már alapból kapcsolt vállalkozás, akkor ezen a helyzeten tovább "rontani" aligha lehet.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Kapcsolt vállakozások és a piaci ár

Bízom benne, hogy a ti szakértelmetek talán segítséget tud adni az alábbi kérdésben:

Van egy mikró és egy kisvállalkozás, akik kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Nettó árbevételük egyiknél sem éri el a 350 millió Ft-ot. Létszámuk 50 fő alatti. Vonatkozik-e rájuk a szokásos piaci ár alkalmazása és az annak megfelelő nyilvántartás?

A szokásos piaci ár alkalmazása minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik! A kérdés csak az, hogy kell-e dokumentálni, vagy sem. Ha kisvállalkozásról van szó, akkor is meggondolandó a nyilvántartás vezetése. Egy revízió során ugyanis meg kell védeni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történő lebonyolítását, illetve az esetleges eltérések miatti korrekciók alkalmazásának helyességét.

A Tao. törvény (18) § (1) bekezdése a felek adóalapjának a módosítását írja elő abban az esetben, ha azok kapcsolt vállalkozások, s a közöttük létrejött gazdasági ügyletek ellenértéke eltér a szokásos piaci ártól.

Az ÁFA törvény 22. § (6) bekezdése szerint: Az ellenérték helyett a... nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a/ az ellenérték ...adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és ... a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik.

Az ÁFA törvény 13. § (1) 13. pontja alapján: forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

A Tao. törvény 30. § (8) bek. felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

A kisvállalkozásnak nem minősülő adózó köteles a társasági adóbevallás benyújtásáig: a szokásos piaci árat, a választott módszert, továbbá az utólagos adóhatósági megítélést elősegítő tényeket és körülményeket dokumentálni.

Kapcsolódó cikkeink:

A szokásos piaci ár

A piaci ár dokumentálása

A vállalkozások besorolása

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Kapcsolt vállalkozások elszámolása

A problémám a következő:

"A "cég:Ügyvezető a fiam, tulajdoni arány: Fiam: 47%, Feleségem: 48%, Én: 5%

"B" cég:Ügyvezető Én vagyok, tulajdoni arány: Én: 5%, Fiam: 0%, Feleségem: 95%

Ha egymás között rendelünk, illetve számlázunk (A rendel B-től vagy B rendel A-tól) egyik vagy mindkettő eset kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy egyik eset sem minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve ha kapcsolt vállalkozás akkor a tulajdon viszonyokat hogyan kell átalakítani, hogy ne legyen az?

Véleményünk szerint nem tudsz úgy változtatni, hogy elkerüld a kapcsolt vállalkozás tényét. De nem is érdemes. Ahhoz egy teljesen idegen személyt kellene befogadj 50%-os tulajdonosnak, hogy ez ne így legyen. Még egy nem közeli hozzátartozó (aki csak hozzátartozó) jöhetne szóba.

Törvény: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;"

Ilyen lehet mondjuk a feleség rokonsága, vagy a gyermek házastársa (Ptk). De ez egy elég sikamlós terület.

E- helyett inkább azt javasoljuk, hogy jól gondold át, amikor üzleti kapcsolatot létesítsz a két cég között. Az elsőt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha készpénzben történik fizetés, akkor minden egy millió forint feletti kifizetést szintén jelenteni kell.

Ha mégis üzletel egymással a két céged, akkor figyelni kell rá, hogy ezt a piaci áraknak megfelelő értéken tegye. Lehet másképpen is, de akkor korrigálni kell a társasági adóalapot le, illetve felfele. Az áfát pedig mindenképpen a piaci ár alapján kell megfizetni.

Az ilyen szerződések nyilvántartása szintén ajánlott (bizonyos nagyságrend felett kötelező! - hiánya 2 millió forintig bírságolható!).

Úgy véljük, hogy az üzleti folyamatok átgondolása tekintetében kifejezetten jót tesz egy ilyen felállás. Fejleszti a stratégiai gondolkodási képességet.

A témával kapcsolatos segédleteink: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló; Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó; Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.