Azt kérdeztétek, hogy egy kicsi forgalmú kereskedelmi vállalkozásnak is kötelező pénzmosási szabályzatot készítenie?
A törvény így szól:
1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
Eddig rendben is volna, ha nem lenne a törvényben egy 14. §! Ebben a szakaszban egy jóval alacsonyabb összeghatár szerepel, azaz háromszázezer forint. Hogy ebben mi a logika, arra nem tudunk értelmes választ adni. De ha valaki tud, akkor kíváncsian várjuk a hozzászólásokat.
14. §
(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
17. Belső szabályzat
65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.
(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.
80. §
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
A kereskedelmi vállalkozások felügyeleti hatósága a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály
Az ő tájékoztatójukból:
A nyilvántartásban még nem szereplő árukereskedő (aki be kíván jelentkezni a Pmt. hatálya alá az új szabályok szerint) 2017. október 31. napját követőn 2,5 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénz elfogadásakor köteles ügyfél-azonosítást elvégezni.
III. Értékhatárok
A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.
Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.
Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.
http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt
A "300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetés" megfogalmazással lehet vitatkozni, ugyanis a törvény " a "háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítés" -éről szól és nem készpénzről. Az ügyleti megbízás meghatározása pedig: "44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;"
Tegyük túl magunkat azon, hogy a kereskedelem mennyiben szolgáltatás. De ha annak tekintjük, akkor egy háromszáz ezer forintot meghaladó televízió értékesítése is ügyleti megbízás. És innentől kezdve teljesen mindegy, hogy készpénzben, vagy átutalással fizet a "szolgáltatást" igénybe vevő, mert ezen összeghatár felett életbe lép a törvény hatálya. Ha pedig szigorúan csak a szolgáltatói tevékenységhez ragaszkodunk, mondjuk a cipő kereskedő kipucolja eladás előtt a cipőt több mint háromszázezer forintért, akkor is a 300 E Ft lesz az értékhatár, még átutalással történő fizetés esetében is.
Mindent összegezve, a kicsik esetleg ki tudnak bújni a nyilvántartásba vétel alól, ha gondosan elkerülik a 300 E Ft-os értékhatárt, de véleményünk szerint nem érdemes ezzel vacakolni. A vállalkozásnak sok kényelmetlen játékszabálya van, de aki erre a pályára lép, annak ezzel számolnia kell!
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás a bejegyzésekre
Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
2018. január 18., csütörtök
2018. január 17., szerda
Sokszereplős egyszemélyes játék
Egy társas vállalkozó, akinek könyvviteli szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társasága van több alkalmazottal, kérdezte tőlünk, hogy kell-e neki külön pénzmosási szabályzat az egyéni vállalkozóként végzett adó-tanácsadói tevékenységére is?
A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:
3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)
Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.
Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.
Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:
Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.
Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti
Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.
Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.
Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:
3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)
Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.
Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.
Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:
Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.
Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti
Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.
Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.
Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.
Pénzmosási szabályzat könyvelőknek
Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat kereskedőknek
Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak
Pénzmosási szabályzat adószakértőknek
Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2018. január 7., vasárnap
Cafeteria 2018
Az idei év - cafeteriát is érintő - fontos változása, hogy az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások"(Szja. tv. 70. §). Ide sorolhatók az Erzsébet utalvány, a különböző ajándék-utalványok, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a különböző pénztári hozzájárulások.
A béren kívüli juttatásokat tekintve (Szja. tv. 71. §) lényegi változás, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya keretében adható összegek és az éves keretösszegként adható 100 ezer forint együttesen sem haladhatják meg az évi 450 ezer forintos plafont.
Az adómentes juttatások továbbra is a korábbi feltételekkel fennmaradtak. A Mobilitás célú lakhatási támogatás igénybe vevőinek körét bővítették a törvényhozók. Új lehetőségként jelent meg a Diákhitel törlesztés támogatása.
Az évek óta sikeres Cafeteria nyilvántartó segédletünk két részből áll.
A tervező rész gyors megoldást jelent egy adott keretösszeg szétosztásához különböző meghatározott munkacsoportok számára. A törvényből tudjuk, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján kell meghatározza.
A nyilvántartó rész két munkalapot foglal magába.
Az elsőn egy adott munkavállaló "kosarát" lehet meghatározni a korábban ismertetett tervező alapján. A munkalapon felsorakoznak az összes elérhető juttatási formák és ezek közterhei, illetve a törvény által meghatározott korlátai. A felhasználó x-elés
alapján ki tudja választani a számára kívánatos juttatások mértékét, fajtáját a megadott keret terhére. Folyamatosan nyomon követhető a "kosár" tartalma, telítettsége, illetve az is, ha a lehetőség már kimerült, vagy egy-egy korlát akadályt jelent. A második munkalap pedig a törvény által előírt nyilvántartásra szolgál. A megjelenítendő "kosár" itt is testre szabható és havi bontásban a terv és a tényadatok megjeleníthetők.
A Cafeteria szabályzat minta e tematika másik fontos és kötelező kiegészítője. A törvény szerint a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat alapján lehet a béren kívüli juttatásokat megosztani a különböző munkavállalók között. Az előre megszerkesztett és megfelelő tartalommal feltöltött szabályzat egyszerűen, gyorsan testre szabható. Tartalmazza a mindenki által elérhető juttatásokat, a juttatásban részesülő csoportok meghatározásának ismérveit, az egyéni keret meghatározását, a törvényi hivatkozásokat, a nyilvántartások kezelését, a hozzáférhetőség módját.
A Cafeteria nyilvántartó és a Cafeteria szabályzat minta olyan egységet alkot, amely teljes körűen lefedi a témával kapcsolatos feladatokat. További kapcsolódható ajánlatunk az Üzleti terv készítő segédletünk lehet.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)